Bár a múlt év végén Magyarország baloldali össztűz alá került az Európai Unióban, a támadást sikerrel elhárítottuk és megvédtük a magyar érdekeket az uniós költségvetésben. Azonban azt, ami jogellenes, nem hagyhatjuk szó nélkül. Nem engedhetjük, hogy a jogbiztonságot súlyosan sértő uniós jogszabály hatályban maradjon, ezért ahogy tavaly megígértük, Lengyelországgal együtt az Unió Bírósága előtt támadtuk meg a kondicionalitási rendeletet.
Néhány napja részt vettem a Német Gazdasági Klub (DWC) online konferenciáján, ahol a német gazdasági szereplőkből és ügyvédekből álló (virtuális térben hallgatózó) közönség előtt beszélgettünk a híres-hírhedt jogállamisági rendeletről. Mivel pályám kezdetén ügyvédjelölt voltam, igyekeztem saját tapasztalatom útján érzékeltetni, mit jelent egy gyakorló jogász számára a jogbiztonság, a normatisztaság elve. Amikor például nagy értékű ügyleteknél kell a jogszabályokkal összhangban képviselni az ügyfelek érdekeit, életbevágóan fontos, hogy az alkalmazandó jog alatt minden fél ugyanazt értse. Ha az uniós kondicionalitás rendeletet egy ügyvédnek kellene alkalmaznia, nagy gondban lenne. Valószínűleg el sem vállalná a megbízást. Ki merne tényállást felvenni egy olyan ügy képviseletében, ahol a vonatkozó jog úgy szól: aki nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, azt meg kell büntetni. Mintha a büntető törvénykönyv csupán abból az egyetlen egy tételmondatból állna, miszerint „jó embernek kell lenni”. De ki az, aki biztosan megmondja nekünk és másoknak, hogy jó emberek vagyunk-e. A szomszéd, a rokon vagy a rosszakaró? Egyáltalán: van általános, minden helyen és időben érvényes definíciója annak, ki a jó ember?
Éppen ez a baj a költségvetési kondicionalitási rendelettel is, amely nemcsak összességében, hanem konkrét elemeiben is sérti a jogbiztonság elvét. Azt, hogy egy jogszabály alkalmazása előre látható, egyértelmű és kiszámítható legyen. Ha ez nem teljesül, az csupán az önkényre ad lehetőséget.
Már önmagában a fentiekből is kitűnik, hogy a jogállamiság fogalma sok mindent jelenthet, vagy éppen nem jelenthet. Mi is a jogállamiság? Ahogy Varga Csaba professzor úr írta, a jogállamiság sohasem lett a jogban operatív terminus, hiszen az nem valami fennállónak a leírása, hanem egy, az adott jogrendszer sajátosságaiból kiinduló, annak lényegi elemeit magába foglaló megfoghatatlan vágy kifejezése. Az adott jogrendszer sajátosságaival összefüggő jelentéstartalom jól kimutatható abban, ahogy a fogalom kialakult. Az angol jogfejlődésben például a jogállam mint elérendő cél lényege az volt, hogy a jog a bírói precedensrendszerben teljesedik ki, ezzel tudták függetleníteni az eredetileg törvényhozóként működő uralkodótól. Így a jogállam lényege számukra az, hogy minden konfliktust bírói fórum elé lehessen utalni, amely döntései révén teszi teljessé, pontossá a jogot.