A napokban megjelent hír szerint 2024-től Oscar-díjra csak olyan filmeket lehet jelölni, amelyek a politikai korrektség jegyében a négy előírásból legalább kettőben teljesítik a feltételeket, vagyis a téma, a főbb szereplők, a stáb és a „közönségfejlesztés” területén faji, nemi kisebbségeket helyeznek a középpontba, köztük az LMBTQ-kat.
Ez a szabályzat a cenzurális eljárásokat juttatja eszembe, amelyek azonban térben, időben és jellegben erősen különböznek egymástól. Az első, ami felvetődik, ha már Hollywoodról van szó, a Hays-kódex, ami amerikai filmproducerek önkéntes tiltólistája volt 1938-tól az 1960-as évek végéig olyan képekről vagy szövegrészletekről, amelyek sérthetik az amerikai közönség egyes rétegeit. A lista szerint nem javasolt vonzónak ábrázolni a bűnözést, nem szabad lejáratni a nemzeti és a vallási jelképeket, illetve tilos a káromkodásnak és a meztelenségnek számos formája.
Bármilyen meglepő, ez az önkéntes tilalmi lista csupa olyat tartalmaz, amivel egy józan ember nem él vissza akkor sem, ha nem figyelmeztetik rá. A társadalom értékeit negatív színben feltüntetni művészi stílusban sem utal jó szándékra. A jogvédők szerint ma sem szabad megsérteni senkit az identitását alkotó nemi, faji, vallási kérdésekben. Ma mindezt a kisebbségi csoportokra értik, a többséget – hogy tömören összefoglaljam –: a fehér, heteroszexuális, keresztény férfit (és nőt) lehet negatív színben feltüntetni.
Amikor azonban a Hays-kódexet fogalmazták meg, a világ még nem volt annyira mediatizált, agymosott, mint ma. Amerikában akkor még egy józan többség volt a társadalom gerince, amely az Európából hozott, még az óhazainál is puritánabb erkölcsök szerint élt. Miért ne érdemeltek volna védelmet az értékeik?
Ilyen írott és íratlan szabályok, mint a Hays-kódex mindig is voltak és vannak szerte a világon, és nem mindig tartják ezt cenzúrának. A muszlim világban még egy csók sem csattanhat el a vásznon, mégis százmilliók nézik például az indiai, a bollywoodi filmeket, többen, mint a hollywoodiakat. A művész könnyen elutasítja a tiltást, mert lehet különbség a tiltás betű szerinti olvasata és a szellemisége között is.