A hollandok nagy szerencsétlenkedők tudnak lenni, ha túl közelről suhintja meg őket a világpolitika szele. Wim Kok kormánya 1999-ben kollektíven mondott le, mivel pár évvel korábban a kéksisakosaik nem tudták megakadályozni a srebrenicai mészárlást. Hogy most miért nem a liberális kormányfő, Mark Rutte jelentette be a távozását? Azért, mert nincs miről lemondania: januárban már megtette ezt egy – de érdekes! – jogállamisági ügyben, így az új kormány megalakulásáig ügyvezetőként látja el feladatát. (Lassan lemondhatna viszont a magyaroknak adott leckékről.) Német sajtóbeszámoló szerint az EU legtapasztaltabb kormányfője is egy berlini filmbemutatón nevetgélt, amikor országa az evakuálás legveszélyesebb részét hajtotta végre Kabulban. A történelem bekopogott, de Merkeléknél sem voltak otthon. Neki sincs már nagyon miről lemondania.

Balassagyarmat éppannyira lesz afgán, mint amennyire Borneó és Celebesz magyar lett. Továbbra sem cél Magyarországon az Európán kívüli kultúrákból muszlimként érkezők tömeges befogadása, alakuljon akárhogyan a kabuli helyzet. A mi afgánjaink inkább kivételek, akik erősítik a szabályt. Az ő befogadásukról Budapesten határoztak, ahogy a bevándorlási kérdésekben a szuverén nemzetek hivatottak dönteni. Az új afgán menekültáradat nyomán már készülnek Brüsszelben az új Excel-táblázatok. De nemcsak a nemzeteket, hanem az akarattal, tervekkel rendelkező embereket is többre kell becsülni, mint hogy kvótákkal osszák el őket, ahogy a KGST-időkben a vietnami papucsokat.

(Borítókép: Az amerikai tengerészgyalogság által közreadott képen magyar katonák kimentendő afgán, magyar és amerikai állampolgárokat kísérnek a magyar légierő gépéhez a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 19-én. Az afgán főváros a kormány hatalmát megdöntő iszlamista tálibok kezén van, ezalól a repülőtér az egyetlen kivétel
Fotó: MTI/AP/Amerikai tengerészgyalogság/Nicholas Guevara őrvezető)