Magad, uram, ha szolgád nincs! Akármilyen csábító – mint a szirének éneke – az egységes Európa gondolata, a tagállamok magukra számíthatnak. A magyar tárolók szinte teli vannak, és hazánk nemrég újra hosszú távú gázszállítási szerződést kötött Oroszországgal, a korábbinál jobb tarifával. A magyar külügyminiszter ekkor azt mondta: a magyarok fűtésének biztosítása a kormány feladata.

Mint látszik, nem a német fordulat Európa egyedüli energiapolitikai gondja. Az ideológiai elvakultság is az. Miközben a diverzifikáció – a beszerzési források sokrétűbbé tétele – energetikai divatszóvá vált, Európa ma szinte könyörög az oroszoknak, akiket amúgy szankciókkal sújt. Moszkva kezében márpedig az energiakincs nemcsak termék, hanem geopolitikai eszköz is, a 2000-es évek gázválságai is ezt mutatták. Arra kérni az oroszokat, hogy viselkedjenek máshogy, olyan, mint a medvét arra biztatni, hogy macskaléptekkel tipegjen. Nem olyan a testalkata.

Mind az éghajlatvédelem, mind az energiaforrások sokrétűvé tétele fontos cél, de értelmesen kell hozzáfogni a megvalósításukhoz. Legfőképpen az ellátásbiztonság veszélyeztetése nélkül. A házat sem úgy építjük át, hogy elbontjuk az alapot. A tél kemény tud lenni, és Európának gyorsan rendeznie kell a sorait, hogy ne érezze a bőrén, mennyire kemény.

Borítókép: Gőz száll fel a Datteln IV szénerőműből a németországi Dattelnben 2020. május 29-én (Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel)