Márki-Zay szinte az összes társadalmi csoportot vérig sértette a szeretet országa nevében papolva a kampányban, de elvtársai a megsemmisítő vereség után is gyűlöletnek nevezik azt a sodró érzelmi energiát, ami ismét kétharmados győzelemhez juttatta az Orbán Viktor által vezetett nemzeti oldalt. Ez nem normális.

Gyűlölet és szeretet egymás ellentétei. Catullustól tudjuk, sokszor megfér egy időben is mindkettő az emberi szívben. De össze nem keverhető, egymással fel nem cserélhető egyik sem. Gyűlölök és szeretek, ilyen előfordul. 

De azt mondani, hogy elhozzuk nektek a szeretet politikáját, csak előbb sittre vágjuk ezt a szemét tolvaj bandát, akik a csalás, lopás mellett csak gyűlöletet tudnak szítani köztetek, a franc essen beléjük, lássuk be, mérhetetlen aljasság. Aki ilyet mond, az nem szeret, csak gyűlöl. Ráadásul ráfogja eltorzult érzelmeit gyűlölete tárgyára. A fogalmatlan Verhofstadt pedig szajkózza utánuk ezt a gonosz ostobaságot.

Elég két képet felidézni vasárnap estéről, hogy tudjuk, igenis a szeretet győzött vasárnap este. Az egyiken Magyarország miniszterelnöke áll, mellette társai, szövetségesei, előtte támogatói, szavazói. Mindenki mosolyog, mindenki euforikus hangulatban, legszívesebben egy emberként ölelkezne össze a szépszámú közösség. 

Orbán Viktor pedig azt mondja: Hiába a taktika, a cselszövés, a ravaszkodás, a végén mindig a szív győz. Magyarország ma esti győzelme a szív győzelme. Azért nyertünk, mert van egy közös szenvedélyünk, amit úgy hívnak: Magyarország.

A másik kép egy magára hagyott szerencsétlen flótást mutat, aki sebtiben felszívódott társai, szövetségesei helyett családját rángatta fel végső elkeseredettségében a színpadra. Előtte dühös, csalódott, magányos emberek. Legszívesebben törnének-zúznának.

Márki-Zay pedig ismét összefüggéstelenül gyilkolja anyanyelvünket, és egyszer csak azt mondja: Hitler is kétharmados többséggel nyert volna ’45 áprilisában Németországban, amikor Berlin körbe volt véve. Nem szól rá senki, hogy ne beszéljen hülyeségeket. 

Hitlerhez kultúrember nem hasonlítja ellenfelét, mert tudja, ha igaza lenne, akkor már nem élne. De nyilván nem figyelnek már rá. Arra sem, amikor azt próbálja kinyögni, miért marad itt, holott legjobb lenne elhúzni erről a helyről, ahol a trágyával etetett gombák nem tudják, mit cselekszenek. Mi itt maradunk, ne meneküljetek el ti sem, és szeressük egymást – sziszegi izzó gyűlölettel a hangjában.

Az ember első indulatában legszívesebben odavágná: Menjetek! Budapest nincs körbevéve. Fizetjük a jegyeteket is! De a szív győzelme azt is jelenti, mi óvjuk egymást attól, hogy olyanokká váljunk, mint ők. Ezért inkább felajánljuk azt a nemzeti közösséget, aminek nem csupán tartózkodási helye, hanem hazája Magyarország. Várunk mindenkit szeretettel!

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Kossuth téren rendezett állami díszünnepségen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján, 2022. március 15-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)