A hivatásos bajkeverő nem képes abbahagyni a dudálást, és tisztességtelen választásokról meg látszatellenzékiségről hadovál, miközben a diktatúra kollaboránsainak bélyegzi társait, mert azok be akarnak menni dolgozni új munkahelyükre. Az újdonsült népképviselő-tanoncok pedig, akik még két gazszálat nem tettek keresztbe életükben, így fogalmuk nincs, mi az a munka, birkaként követik az előszeretettel a ló egy bizonyos alkatrészével érvelő példaképet.
Most mondhatnánk persze, legyen ez azok baja, akik rájuk szavaztak. De a probléma az, hogy ők is a honfitársaink. Ők is érdekeltek Magyarország megerősödésében, a haza felemelkedésében, családjuk, szeretteik boldogulásában. Számunkra érthetetlen okokból a nemzeti kormány ellenségeire szavaztak ugyan, de a kampányőrület elmúltával nagy szükség lenne az ő tevékeny részvételükre mindazon problémák megoldásában, amelyek járványok, háború és a legkülönfélébb válságok idején előttünk tornyosulnak. És akkor azt kell látniuk, hogy azok, akiket megbíztak érdekeik, véleményük, politikai akaratuk képviseletével, gúnyt űznek ebből a felhatalmazásból, vásári komédiát rendeznek az Országháza épületében, ha egyáltalán méltóztatnak befáradni.
Rendkívül álságos diktatúrát kiáltani csak azért, mert valakinek a politikai formációja akkorát bukik egy választáson, mint az ólajtó, aztán a diktatúrára hivatkozva demokrácián kívüli eszközökkel hadonászni annak érdekében, hátha felülírható a választópolgárok demokratikusan kifejezett akarata. Ezt szemére vetette már Hadházynak a moslékkoalíció szinte valamennyi talpon maradt szereplője. Kérdés, miért nem hatja ez meg a Fekete-Győr és Hajnal Miklós vezette partizáncsapatot. Pedig ha kicsit távolabbra merészkednének Budapest belvárosától, meghallanák azok hangját, akik vagy nem szavaztak senkire, vagy egyenesen őket választották, de egyáltalán nem vágynak balhéra, zavarkeltésre, acsarkodásra, állandó feszültségre, hanem a békés egyet nem értés politikáját szeretnék már látni. Amikor reális alternatívát mutat föl az ellenzék a kormányzó többség döntéseivel szemben, és nem a büdös, kilukadt zoknijában balhézik képviselői mandátumával visszaélve.
