Aki egy bizonytalan, gyökértelen és összezavart tizenhárom éves gyerek kezébe teszi a döntést arról, hogy fiú vagy lány, az cseppet sem segít. Ha nincs minta, s a példa mi magunk vagyunk, az óhatatlanul torzuláshoz vezet, és saját hajánál fogva még senki se tudta önmagát kiemelni a mocsárból. A magyar kormány sziklaszilárd álláspontja, hogy a család a társadalom alapegysége, nem az egyén, így a családok megerősítése a cél, amely összecseng az egyház álláspontjával.
Aki valaha is részt vett valamely pápai szentmisén, vagy esetleg látta a televízióban, pontosan tudja, milyen hihetetlen, jó értelemben vett nem a mai világra jellemző eseményről van szó. A pápa Krisztust képviseli, a hatalmas tömeg pedig nem a pápa személye miatt áll az utcákon és tereken, hanem Jézus miatt. Ez pedig kívülről nézve, tipikus XXI. századi gondolkodással értelmezhetetlen.
A közösség ugyanis nem egyének sokasága, hanem annál sokkal több. Az ember pedig a közösség részeként tudja, hogy nem tökéletes, bűnök terhelik a lelkiismeretét, de épp ezért törekszik a jóra, még ha az útja nehézségekkel is van teli. De Szent Istvánnal mi, magyarok felvettük ezt a keresztet, és azóta se tesszük le. Az az 1100 év pedig azért pont elég ahhoz, hogy minden porcikánkat átitassa ez a közösségi hit.
Mert Magyarországon kulturális szempontból az is keresztény, aki nem keresztény. A kereszt felvétele az ország számára jót és nehézséget is hozott, de vinni kell tovább, függetlenül attól, hogy a modern kor milyen tévutakra csábít. De végül minden út Rómába vezet.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Ferenc pápa találkozója (jobbra) Orbán Viktor miniszterelnökkel az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséje előtt a Szépművészeti Múzeumban 2021. szeptember 12-én (Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)