Nyugaton hosszú ideje támadás alatt áll a hagyományos keresztény kultúra, a családokon és nemzeteken alapuló európai társadalom. Ezzel párhuzamosan zajlik a globális hatalmi harc, amely most a véres ukrajnai háborúban csúcsosodott ki, és súlyos biztonsági kockázatot jelent a kontinensnek. Ezért volt rendkívül fontos, hogy Novák Katalin hangsúlyosan, tíz pontban tisztázta a magyar álláspontot a háborúval kapcsolatban. Az orosz agresszió elítélése és a szövetségeseink iránti lojalitás egyértelművé tétele mellett fontos volt az is, hogy az elnök asszony kiemelte: nem egyezünk bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyar emberektől, mint amekkora fájdalmat az orosz agresszornak okoznak. „Mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút!” Ezzel is egyetérthet minden józanul gondolkodó magyar ember.
A jó diplomáciai érzékét is bizonyította azzal, hogy bejelentette, kedden Varsóba utazik, ahol a lengyel államfővel találkozik, és barátként beszélnek majd egymással.
Novák Katalin beszédének másik lényeges üzenete az volt, hogy a szuverenitás bölcsője a család, a nemzet egysége is a családban kezdődik. Azt is megerősítette, hogy köztársasági elnökként a kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermekek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, a gyengék gyámolításában fogja erősíteni a magyarokat. Az emberek iránti nyitottságát rögtön a beiktatása után a gyakorlatban is megmutatta. Tömegek álltak sorban a Sándor-palota előtt, minden érdeklődő belülről is megcsodálhatta a patinás elnöki rezidenciát, majd Novák Katalin személyesen beszélgetett, fotózkodott az emberekkel, még rövid idegenvezetést is tartott gyermekeknek Budapest nevezetességeiről. A nemzet egészének képviseletét célként kitűző államfő ígérte, hogy számíthatnak rá azok is, akik a többség számára láthatatlan helyeken, rossz körülmények között élnek. „Ott leszek közöttük, leülök a sámlira, meghallgatom és képviselem őket. Fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé hallunk, látunk és értünk, hogy érezzük: összetartozunk.”
A beszédben visszatérő gondolat volt, hogy Magyarország az elmúlt évtized munkájának eredményeként ma már egészséges önbizalommal rendelkezik, szuverén ország, kiáll magáért, nem ijed meg a konfliktustól és képes megvédeni magát, illetve az álláspontját.
Ezért joggal bízhatunk abban, hogy a magyarság ebben a kiélezett történelmi korszakban is megállja a helyét. Novák Katalin személyisége is azt sugallja, hogy ha ilyen erősek a magyar nők, nincs mitől tartanunk.
