Napjainkban épp Ukrajna kapcsán beszélnek az esetleges atomcsapásról mint teljesen elképzelhető opcióról. Nyakra-főre nyilatkoznak „szakértők” az összes tévéadón és hírlapokban Vlagyimir Putyin terveiről, alkalmanként az alapján, amit a megmondóember az orosz elnök testtartásából és szeme hunyorgásából leszűrt. Úgy dobálóznak a nukleáris támadás lehetőségével, mintha mindennapos háborús lépés volna, s nem lenne ott hetvenhét éve békegalamb-röptetés. Nyilván túlhaladt a kor az egész világra kiterjedő rettegésen, amely egyben veszélyt is jelent. Akik valaha kisgyermekként átélték a második világháborút, ma már igencsak idősek. A politikai vezetők nem emlékezhetnek személyesen a háborúra, és egyetlen beszámoló sem lehet annyira hatásos, mint a személyes tapasztalat. Ezért a béke helyett előveszi hetyke és gyilkos énjét az egyszeri nyugati vezető, és Ukrajna ügyét is úgy akarja megoldani, ahogy mindig tette a történelem során: erőszakkal. Minél több fegyver jut az ukránok kezébe, annál nagyobb az esély az oroszok visszaszorítására. Pontosan ez a recept tette földi pokollá a Balkán-félszigetet a kilencvenes években, s lett a „jugoszlávokból” barikádharcos tömeg. Senki sem járt jól, nem lett győztes, csak tengernyi halott egy csöppnyi országban. De hiába repkednek a galambok, hiába borítják temetők Bosznia szinte teljes egészét, hiába épülnek múzeumok a haláltáborok területén, hiába tanítják a múltat az iskolákban, hiába kapnak a történelmi filmek díjakat a borzalmak valós bemutatásáért, ha végül mégis az lesz a pária, aki a békéről beszél. Mert porhintés az összes szólam a megegyezésről, ha számolatlanul öntik a fegyvereket a politikus-gazfickók Ukrajnába, az ukrán elnök pedig csak azt követeli, hogy még, még, még, különben online sajtótájékoztatón ledörgi a húzódozó ország vezetőinek fejét.
Ha nem tanuljuk meg igazán, szívből Hirosima üzenetét, akkor ott találjuk magunkat, ahol a világ volt 1914-ben. Ferenc Ferdinánd már megérkezett Szarajevóba. Rajtunk áll, hogy valaha hazatérhet-e.
Borítókép: Hirosima 1945-ben, két hónappal a bombázás után (Forrás: Wikipedia)
További A Helyzet híreink
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezVéleményváró
Tovább az összes cikkhezA szerző további cikkei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en





























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!