Felmosórongyemberek

Ránk nem vonatkoznak a pártfinanszírozási szabályok – közölte derűs tekintettel a Nemzet Gombaszakértője. Márki-Zay Péternek ugyanis szent meggyőződése, hogy az ő Mindenki Magyarországa Mozgalma nem párt, és még csak nem is viselkedett pártként, így tehát teljes nyugalommal fölmarkolhat külföldi pénzeket. És persze föl is markolt. Amint azt maga Péter úr elkotyogta, többtalicskányi pénz érkezett jótét amerikai nagybácsiktól és -néniktől a választási kampány idején, sőt még az április 3-i bukta után, júniusban is befutottak mentesítő „segélyszállítmányok”, azokból fizették a kampányszámlákat. Először több száz millió forintról beszélt a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje, ám az általa nyilvánosságra hozott elszámolásokból végül kiderült: mindösszesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő amerikai „makroadományt” kaptak, nyolc tételben. Ám miután ők nem párt, ezért ez nem bűncselekmény, nincs itt semmi látnivaló – sugallta a kistafírozott emberke.

Kósáné Kovács Magdát segítségül híva: nem elég „nem pártnak” lenni, „nem pártnak” is kell látszani! Márpedig úgy elég nehéz, hogy például a kampányplakátokon Márki-Zay feje mellett ott díszelgett Dobrev, Karácsony meg a többi nagy formátumú baloldali emberkéé. Ha a plakátcechet az amerikaiak állták, akkor bizony nemcsak Márki-Zay mozgalmának kampányát segítették, hanem az ideiglenesen Magyarországon állomásozó ügynökbaloldali pártokét is. Az pedig, akárhogyan is nézzük, bűncselekmény. Már csupán annyi kellene, hogy a bűnüldöző szervek tegyék a dolgukat, állítsák talpukról a fejükre Péteréket, hadd potyogjon ki a zsebükből a sok-sok dollár – amit nyilván minden hátsó szándék nélkül, önzetlenül, későbbi elvárások és befolyásolási szándék nélkül utaltak nekik… Ahogyan azt Móricka elképzeli.

– Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány – mesélte Márki-Zay a riporternek. Hogy micsoda? Kulturális kampány? Például azok a plakátok, amelyeken azt hirdették, hogy nem Gyuri bácsi telepített Magyarországra migránsokat, hanem Orbán? Ez kultúra? Szerintem csak szimpla hazugság, a pofátlanabbik fajtából. Amúgy az az érdekes, hogy Péter mindezt úgy adta elő, hogy közben nem röhögte el magát. Megsüvegelendő teljesítmény.

Márki-Zay Péter úgy véli, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként, az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. Hát persze hogy nem kiskapu. Ugyanis nagykapu. Egy olyan nagykapu, amelyet be kellene csapni, méghozzá úgy, hogy az ügyeskedők sziluettje benne maradjon, mint Kunhalmi („Jaj, Istenem!”) Ágié a köztévében.

Márki-Zay egyik kellemes tulajdonsága, hogy képtelen bereteszelni a száját. Mindent (is) kifecseg. Például kipletykálta, hogy a fönt említett csaknem kétmilliárd forintból csurrant-cseppent a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoportnak is. Tudják, ez az a svindlercég, amely boldog-boldogtalannak kéretlen sms-eket küldözgetett a kampányban, s ­emiatt ugyancsak vizsgálat folyik. Szintén minapi hír, hogy a honi baloldali agitpropsajtó üdvöskéjét, a Partizánt is amerikai pénzek tartják életben, s nem a „szent piac”. Ki hitte volna?

– Ha valaki külföldről kap pénzt, nem zárható ki, hogy egy idő után külföldi érdekeket is képvisel – mondta a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter túl udvarias. Szerintem a helyzet úgy áll: kizárt, hogy ne külföldi érdekeket képviseljen az, akit külföldről futtatnak. Ezek kitartott emberek, Washington és Brüsszel kiszolgálószemélyzete. Felmosórongyemberek. S így is kell viszonyulni hozzájuk.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Mirkó István)