Amikor pedig mindenki a maga szájíze szerint megindokolta, miért kell a háború, s egymásra licitálva tett hitet a még több fegyver küldése mellett, akkor Magyarországnak kell a józan észt képviselnie, tántoríthatatlanul. Ne feledjük, 2015-ben is hazánk volt az egyetlen, amely következetesen kiállt amellett, hogy az illegális migrációt meg kell állítani, nem pedig kezelni kell azt. A stabil álláspont nem változott, és bár végül egyetlen ország se mondott köszönetet nekünk, de bebizonyosodott, saját érdekünkben igenis csak azt az utat szabad járni, amit jó előre átgondoltunk és megfelelőnek találtunk. Az nem normális, hogy a világ minden területén elfogadjuk az elfogadhatatlant, hogy egyes sportolók nem versenyezhetnek másokkal, hogy a repülőgépek útvonalát a szelek helyett már a politika szabja meg, s a viszályok miatt igazi káosz, amíg a gép eljut Európából Tokióba.
2012-ben az Európai Unió nyerte el a Nobel-békedíjat, mert hat évtizeden át képes volt nem háborúzni, a díjat odaítélő testület szerint ez már elég a kitüntetéshez. Ez már akkor is kétségbeejtően gyenge érvelés volt, most, tizenegy évvel később a világ legfejlettebb és legbékésebb régiója a teljes kilátástalanság állapotában a háború mellett érvel, és a békéért fohászkodó Magyarországot vádolja hazafiatlansággal, erkölcstelenséggel, oroszpártisággal. Nyilván nem kellemes ez a helyzet, de valóban lehetne sokkal rosszabb is, mint a többi tagállam állandó bírálata.
Például a háború.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!