idezojelek

Béke, áldozatokkal

A világtörténelem nem babazsúr, a békének olykor igen borsos és fájdalmas ára van.

Szőcs László avatarja
Szőcs László
Cikk kép: undefined
Fotó: Roman Iszmajilov

Soha se mondd, hogy soha, a politikában pedig főleg ne, de hamarosan talán hosszú időre nyugvópontra juthat Hegyi-Karabah. A kérdés, hogy milyen áldozatok árán. Mint tegnap bejelentették, januártól megszűnik az Azerbajdzsánba ékelt, de örmények lakta és szinte senki által el nem ismert ottani „köztársaság”, miután az azeri hadsereg felőrölte a szakadárokat. 

Tetszik-e vagy sem, szomorú-e vagy sem, de az enklávé nem állta ki a történelem próbáját. 

Kicsi, egy magyarországi megyényi kaukázusi területre születtek az ottani emberek, és nem mondhatták magukat szerencsésnek. Szülőföldjük – amelyről most tízezerszám menekülnek el – az első világháború óta vitatott volt. A muszlim azeriek és a keresztény örmények ellentéte már a szovjet időkben kiéleződött, és semmit sem csillapodott, amikor felszedték a vörös szőnyeget, amely alá ezt a problémát (is) be próbálták söpörni. A karabahi kérdésnek a jelek szerint diplomáciai megoldása nincs, a katonainak pedig (azeri győzelem) már a három évvel ezelőtti azeri–örmény háború az előszele volt. Ezrek haltak meg pár hét alatt.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világtörténelem nem babazsúr, a békének olykor igen borsos és fájdalmas ára van. Még a mi jobbára nyugodtnak mondott Európánkban is sokat mesélhetnének idősek arról, mi mindennek kellett történnie, amíg Dél-Tirol eljutott oda, ahol ma tart, amíg északír katolikusok és baszkok elfogadták a feltételrendszert, amelyben ma élnek, amíg horvátok le tudtak ülni egy asztalhoz szerbekkel. Indiában – ahol a lépték is sokkal nagyobb – a függetlenségnek és a felosztásnak nem volt alternatívája 1945 után, de az angolosan távozó gyarmattartók útját kétmillió halott szegélyezte, még sokkal többen pedig földönfutók lettek.

Ma menekülő örményeket látunk a képsorokon. A szülőföld kényszerű elhagyásának fájdalmát nem kell magyarázni a Trianont elszenvedett – és igazán máig ki sem hevert – országunkban. – Soha nem jövök vissza. Ha a Gandzasar-kolostor nem létezik, akkor Karabahban már semmi sincs. Az azeriek azt sem engedik, hogy a halottakat elvigyük – mondják karabahi örmények, akiknek nem adatott meg például a jobbára szintén tömbben, de a többségi néppel békében élő finnországi svéd kisebbség sorsa. De az események most úgy felgyorsultak, hogy nincs idő ezen keseregni. A következő napokban még örmények tízezreinek kell biztonságban átjutniuk az anyaországba egy revansvágytól is fűtött, régi sérelmeket emlegető hadsereg sorfala előtt – ennek biztosítása az azeriek felelőssége.

 A hírek nem megnyugtatóak. A helyzetre a minap az Országgyűlés örmény nemzetiségi szószólója is figyelmeztetett, hazánk pedig tegnap a tettrekészek közé beállva humanitárius segélyről döntött az örmények javára.

Karabahot itthon azzal a szemmel is nézzük, milyen tanulsággal szolgál Ukrajna szempontjából. A nyilvánvaló különbségek dacára – például Karabah kicsi, északkeleti szomszédunk nagy – vannak párhuzamok is. Mindkét konfliktus a közép- és nagyhatalmak, köztük a „szokásos gyanúsítottak”, Oroszország és az Egyesült Államok erőterében (is) értelmezhető, de főleg az azeri esetben Törökországról sem szabad megfeledkezni. Ukrajnában a diplomáciai erőfeszítések több mint másfél éve nem vezettek eredményre, a fronton a két fél láthatóan nem bír egymással, viszont a háború egyre több katona és civil életét, szenvedését követeli. Már egy (betartott) tűzszünet is remek lenne. 

Be kell látni, a Balkánon, a Közel-Keleten vagy Karabahban is kegyetlen történelem gyakran sajnos nem szolgál olyan megoldásokkal, amelyek biztosítják, hogy emberek zavartalanul a szülőföldjükön maradhassanak. De olyannal talán igen, hogy legalább éljenek. 

 

Borítókép: Hegyi-karabahi örmény menekültek teherautón érkeznek az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő Lacini-folyosó ellenőrzőpontjához 2023. szeptember 26-án (Fotó: MTI/EPA/Roman Iszmajilov)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Tőkés László ismét célkeresztben

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Az igazság ideát van, csak meg kell érte küzdeni

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Életen innen, halálon túl

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Háborús német, békés amerikai

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.