Felszállt a fehér füst: megerősített hírek szerint az Országgyűlés a jövő hét elején ratifikálhatja Svédország NATO-csatlakozását, a svéd kormányfő pedig napokon belül Budapestre érkezik, hogy miniszterelnökünkkel tárgyaljon. Ulf Kristersson látogatásának normális körülmények között – uniós tagállamok, maholnap már atlanti szövetségesek között – nagyjából annyi lenne a hírértéke, mint a Duna napi vízállásának Gönyűnél.
De ma más időket élünk. A Nyugat Ukrajnával együtt szintre napra pontosan két esztendeje már háborús pszichózisban él, így minden az Antikrisztus-sorban Oszama bin Ladent felváltó Vlagyimir Putyin ellenében nyer számára értelmezést. Ez váltotta ki azt a hisztériát, ami a felszínre hozta: a NATO meghatározó tagállama, az Egyesült Államok már a formaságokra sem ad, hanem nyíltan igyekszik nyomást gyakorolni magyar szövetségesére. Ennek volt része, hogy nagykövetük, David Pressman a díszpáholyból felügyelte a parlamentben előadott ellenzéki bohózatot. Vasárnap pedig amerikai szenátorok repültek át ide Münchenből, hogy megdolgozzák kicsit a magyar kormányt svédügyben. Sajna, kormányunk az elmúlt években már elfáradt az egyenlőtlen csendőrpertukban, bemondta az unalmast, így a magasságos szenátoroknak többek között Léderer Sándor korrupciókurkászóval, a városligeti Regnum Marianum-emlékkereszt egykori lefűrészelőjével kellett beérniük. Elvégre ha nincs ló, a szamár is megteszi. Mindenesetre a szenátorok is elmondták, bíznak a miniszterelnök szombati évértékelőjén elhangzott ígéretében.
További A Helyzet híreink
Noha elvben a svédekről van szó, a háborús pszichózis miatt az egész ügy gellert kapott. Pedig többé-kevésbé szeretjük a svédeket, ez biztosan nem hátráltatta volna a ratifikációt. A húsgombócuk és az elemes bútoraik mellett Gripen vadászgépeik is jó szolgálatot tettek eddig: ez utóbbiakkal védjük mi a NATO-n belül – Moszkva-hisztériás balti barátaink kedvéért a hangsúly a névmásokon van – az ő légterüket. Az ezredfordulón éppen az első Orbán-kormány döntött a Gripenek beszerzéséről, mégpedig az amerikai F–16-os vadászgépek ellenében. A hogyan továbbról folytak most egyeztetések. De mindennek megvan a maga sorrendje.
Ahogy a magyart közvetlenül megelőző török ratifikációt, úgy a miénket is ki kell várniuk a svédeknek.
Az Országgyűlés a jövő héten ül össze a tavaszi ülésszakára, a napirendet éppen most véglegesítik. Aki ezt nem tudja kivárni, mint az amerikaiak tették, az szándéka ellenére is felfedi, hogy nem egyenlő jogokkal rendelkező, szuverén országok alkotta szövetségben gondolkodik. Márpedig mi – legalábbis a szavazók többsége – a szuverén államok NATO-jára voksoltunk az 1997-es népszavazáson.
Voltak gondjaink a svédekkel is, ez sem titok. A svéd közmédiában, sőt az oktatási rendszerben Magyarország-ellenes propaganda eresztett gyökeret.
További A Helyzet híreink
Szinte azonos méretű országok vagyunk, nyilvánvaló az is, hogy különbözőképp gondolkodunk a migrációról és a genderideológiáról, de ezt el kellene tudni viselni. A magyar iskolásokat valahogy nem okítják svédellenességre. Ez a nézeteltérés alighanem szerepel majd Orbán Viktor és Ulf Kristersson budapesti találkozójának napirendjén.
Semmi okunk nincs rá, hogy ne legyünk jóban a politikailag egyre jobban kijózanodó Svédországgal akár az unión, akár a NATO-n belül. De – akár valós a felénk irányuló orosz fenyegetés, akár nem – jó lenne eljutnunk egy olyan nyugati biztonsági rendszerhez, amilyet a francia Charles de Gaulle képzelt, és amelyben szuverén nemzetek jelenítik meg akaratukat. Akkor Európa nem azon lihegne, hogy mielőbb megfeleljen mások politikai érdekeinek. Ez lenne a svédcsavar az egész történet végén.
Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Lendvai Ildikónak a jelzőket illetően igaza van
Valóban „vastag és kemény” arcbőr kell nekik.

Forró karácsony
Ma a biztonságosnak és elegánsnak tartott Ausztráliában a hanuka megünneplése kockázatos, már-már vakmerő lépés.

Lehullott az álarc
Nagy igyekezetében Brüsszel nem képes figyelni már arra sem, hogy megőrizze legalább a látszatot.

A jövő háborúja
A szétosztás krumpli esetén működik, az emberek viszont képesek helyet változtatni, és annyira nem buták, ahogy azt Brüsszelben gondolják.
Véleményváró
Tovább az összes cikkhezA szerző további cikkei
Tovább az összes cikkhez
Csillag született a messzi távolban
A FÖLD ÁRNYAS OLDALA – A chilei José Antonio Kasttal tovább erősödik a latin-amerikai jobboldal.

Lehullott az álarc
Nagy igyekezetében Brüsszel nem képes figyelni már arra sem, hogy megőrizze legalább a látszatot.

Erőltetett migráció
A karácsonyi vásárokra a németek – akik tíz éve nemcsak magukra, de Európára is vonták a migrációs bajt – csaknem kétharmada fél kimenni egy felmérés szerint.

Uniós einstand
Mire túltesszük magunkat az egyik elképesztő brüsszeli agyszüleményen, már jön is a másik.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Lendvai Ildikónak a jelzőket illetően igaza van
Valóban „vastag és kemény” arcbőr kell nekik.

Forró karácsony
Ma a biztonságosnak és elegánsnak tartott Ausztráliában a hanuka megünneplése kockázatos, már-már vakmerő lépés.

Lehullott az álarc
Nagy igyekezetében Brüsszel nem képes figyelni már arra sem, hogy megőrizze legalább a látszatot.

A jövő háborúja
A szétosztás krumpli esetén működik, az emberek viszont képesek helyet változtatni, és annyira nem buták, ahogy azt Brüsszelben gondolják.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!