De ma más időket élünk. A Nyugat Ukrajnával együtt szintre napra pontosan két esztendeje már háborús pszichózisban él, így minden az Antikrisztus-sorban Oszama bin Ladent felváltó Vlagyimir Putyin ellenében nyer számára értelmezést. Ez váltotta ki azt a hisztériát, ami a felszínre hozta: a NATO meghatározó tagállama, az Egyesült Államok már a formaságokra sem ad, hanem nyíltan igyekszik nyomást gyakorolni magyar szövetségesére. Ennek volt része, hogy nagykövetük, David Pressman a díszpáholyból felügyelte a parlamentben előadott ellenzéki bohózatot. Vasárnap pedig amerikai szenátorok repültek át ide Münchenből, hogy megdolgozzák kicsit a magyar kormányt svédügyben. Sajna, kormányunk az elmúlt években már elfáradt az egyenlőtlen csendőrpertukban, bemondta az unalmast, így a magasságos szenátoroknak többek között Léderer Sándor korrupció­kurkászóval, a városligeti Regnum Marianum-emlékkereszt egykori lefűrészelőjével kellett beérniük. Elvégre ha nincs ló, a szamár is megteszi. Mindenesetre a szenátorok is elmondták, bíznak a miniszterelnök szombati évértékelőjén elhangzott ígéretében. 

Noha elvben a svédekről van szó, a háborús pszichózis miatt az egész ügy gellert kapott. Pedig többé-kevésbé szeretjük a svédeket, ez biztosan nem hátráltatta volna a ratifikációt. A húsgombócuk és az elemes bútoraik mellett Gripen vadászgépeik is jó szolgálatot tettek eddig: ez utóbbiakkal védjük mi a NATO-n belül – Moszkva-hisztériás balti barátaink kedvéért a hangsúly a névmásokon van – az ő légterüket. Az ezredfordulón éppen az első Orbán-kormány döntött a Gripenek beszerzéséről, mégpedig az amerikai F–16-os vadászgépek ellenében. A hogyan továbbról folytak most egyeztetések. De mindennek megvan a maga sorrendje. 

 Az Ország­gyűlés a jövő héten ül össze a tavaszi ülésszakára, a napirendet éppen most véglegesítik. Aki ezt nem tudja kivárni, mint az amerikaiak tették, az szándéka ellenére is felfedi, hogy nem egyenlő jogokkal rendelkező, szuverén országok alkotta szövetségben gondolkodik. Márpedig mi – legalábbis a szavazók többsége – a szuverén államok NATO-jára voksoltunk az 1997-es népszavazáson. 

Szinte azonos méretű országok vagyunk, nyilvánvaló az is, hogy különbözőképp gondolkodunk a migrációról és a genderideológiáról, de ezt el kellene tudni viselni. A magyar iskolásokat valahogy nem okítják svédellenességre. Ez a nézeteltérés alighanem szerepel majd Orbán Viktor és Ulf Kristersson budapesti találkozójának napirendjén.
Semmi okunk nincs rá, hogy ne legyünk jóban a politikailag egyre jobban kijózanodó Svédországgal akár az unión, akár a NATO-n belül. De – akár valós a felénk irányuló orosz fenyegetés, akár nem – jó lenne eljutnunk egy olyan nyugati biztonsági rendszerhez, amilyet a francia Charles de Gaulle képzelt, és amelyben szuverén nemzetek jelenítik meg akaratukat. Akkor Európa nem azon lihegne, hogy mielőbb megfeleljen mások politikai érdekeinek. Ez lenne a svédcsavar az egész történet végén.

Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara)