„Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” Egy éve lépett életbe az a hazai jogszabály, amely alapján az idézett mondatot ki kell írni az érintett termékekre. Ezt azért kellett meglépni, mert az Európai Bizottság lehetővé tette, hogy a házi tücsökkel együtt négy rovarfajta is megjelenjen az uniós kereskedelmi forgalomban élelmiszerként és összetevőként. No de hogy jönnek most ide a tücskök és bogarak? Úgy, ahogy annak idején a banánok és az uborkák. Arról is szabály született a brüsszeli agyközpontban, hogy a banánok nem lehetnek formátlanok és nem lehet rendellenes a görbületük. Miért is kivételeznének a banánnal, ha korábban már az uborka görbületéről is rendelkezés született? Teljesen jogos, a krumplileves pedig legyen krumplileves!
Időnként az az ember érzése, hogy valakik nagyon ráérnek az Európai Unió üvegpalotáiban. Ha lehetne, a Hülye Járások Minisztériumát is létrehoznák, pláne úgy, hogy tudósok néhány éve bebizonyították, miszerint nem is hülyeség úgy járni, ahogy Monty Python jelenetében láthattuk. Ha ugyanis magasra emelt lábbal közlekedünk, akkor az több egészségi előnnyel jár.
Térjünk a lényegre, mert viccelésre meg mosolygásra nem igazán van okunk. Az ugyan lehet, hogy az unióban még az uborka is kiegyenesedik és szöcskéből készül a legfenntarthatóbb bécsi szelet, ám eközben Európa feladja a versenyképességét. Történelmi átalakulás vette kezdetét a világgazdaságban, forradalmi változások előtt dőlnek le a falak. Gondoljunk csak az autóiparra! Az elmúlt évben globális szinten tizennégymillió elektromos személyautót adtak el, amelynek 58 százalékát Kínában értékesítették. Világszinten ráadásul Kína exportálta a legtöbb személygépjárművet. Az Egyesült Államok az úgynevezett inflációcsökkentési törvénynek köszönhetően óriási összegekkel csábítja magához Európa legnívósabb vállalatait, nem is sikertelenül. Kína és Amerika hatalmas pénzeket fordít arra, hogy felpörgesse saját gazdaságát. Ami ugyanis nem erősödik, az gyengül. Pláne most, amikor valóságos támogatási verseny zajlik az országok között. Erről azonban nem mindenki hajlandó tudomást venni. A baj a mi szempontunkból az, hogy jelenleg pont ezek emberek szabják meg az Európai Unió irányát.
Versenyfutás ide, gazdaságélénkítés oda, Európa más utat választ, más választ ad a kihívásokra. Nem a gazdaság erősítése lesz most a fő cél, hanem a pénzügyi szigorítás. Bravó, csak ne csodálkozzon majd senki, ha mindenki szembejön velünk az autópályán! Brüsszel úgy viselkedik, mintha saját maga ellensége volna. Józan ésszel nehéz magyarázatot adni arra, hogy az Európai Bizottság kereskedelmi háborúba kezdene Kína ellen. Vajon nem tudják, hogy a napelempanelek kilencven százalékát, a szélturbinákhoz szükséges ritkaföldfémek háromnegyedét és az akkumulátorok kétharmadát az ázsiai nagyhatalom állítja elő? Most akkor vagy összeakasztjuk a bajuszt Kínával, vagy komolyan vesszük a saját zöldítési céljainkat!
A brüsszeli vezetés az elmúlt két évben naponta negyvennégyszer elmondta, hogy milyen nagy problémát jelent az energiafüggőség Oroszországtól. A függőséget le kell építeni, Európa nem lehet kiszolgáltatott! – hallhattuk. A leépítés olyannyira sikeres lett, hogy Európa energiaellátásában nagyobb lesz az Egyesült Államok befolyása, mint az oroszoknak volt valaha. Kinek az érdekeit képviselik Brüsszelben? Kinek az érdeke például, hogy az uniós gazdák saját piacukról szoruljanak ki az ukrán gabona miatt? Ezeket mindenki saját belátása szerint eldöntheti, és akár ezt mérlegre téve adhatja le szavazatát a közelgő európai parlamenti választáson.
