Soha nem tesz jót senkivel, ha átveszi valaki más problémáját, és ő is a gondok részévé válik. Ez személyes szinten is hiba, politikai szempontból pedig egyenesen tragédia. Mégis egész Európa azt akarja önmagának bemagyarázni, hogy az a háború ott Ukrajnában valójában az ő problémája. Természetesen vannak erre megfelelő személyek, akik nyakatekert okoskodással igazolják, hogy igen, az ott egy újabb világégés előszele, s ha az egész kontinens nem fog össze, akkor bizony itt vége lesz a világnak, vagyis mindenki érezze saját magáénak a háborút.
Ez pedig nagyon furcsa. Magyarország a békét érzi saját magáénak. Azt a békét, amit megteremtett magának, ügyes politikával, befektetésekkel, együttműködési megállapodásokkal. Magyarország soha nem fogja átvenni a nyugati narratívát, hiszen az az út, amit választott, nem illeszkedik az ottani retorikába.
Másfajta koordináta-rendszer alapján helyezzük el magunkat a világban, mint a többiek, talán ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a háború nem jó alternatívája a békének. Mert az ott nem a mi háborúnk.