A köztársasági elnök ünnepi nyilatkozatában azt írja: 56 évvel ezelőtt új fejezet kezdődött a világ történelmében. „Új fejezet, mert nem volt rá egyetlen példa sem korábban, hogy a kettészakított Európában egy ország népe lázadjon fel a szocialista világrend ellen: a zsarnokság helytartói, a pártállami terrorgépezet, a besúgók, a hazugság börtönőreinek világával szemben. A világtörténelem új fejezetét akkor Magyarországon írták.” Azon az 56 évvel ezelőtti keddi napon lélekben újjászületett egy ország, aminek az egész földkerekség vált tanújává – áll az ünnepi nyilatkozatban. A világ szemében egyszersmind egy új nemzet is megszületett ekkor: a szabadság nemzete. 56 évvel ezelőtt itt, Európa szívében „mi, magyarok voltunk ez a nemzet”.
A szabadság nemzete
Áder szerint 1956. október 23-a óta magyarnak lenni annyit jelent, mint a szabadság nemzetéhez tartozni. Azon az 56 évvel ezelőtti őszi napon nemzedékek találtak egymásra egyetlen kimondott közös óhajtásban. Fiatal és lélekben fiatal magyarok milliói mondták ki egy emberként, hogy saját kezükbe akarják venni sorsuk irányítását. Kimondták, hogy szabadságot, demokráciát akarnak. Kimondták, hogy életük árán sem tűrik tovább az önkény és igazságtalanság szocializmus nevében ránk erőltetett kegyetlen rendszerét, melynek tíz- és tízmilliók váltak áldozataivá a 20. században – olvasható az elnök nyilatkozatában.
„56 októbere szüleink és nagyszüleink nemzedékének forradalma volt. Nekik köszönhetjük a napot, mely 1990-ben visszanyert szabadságunkhoz elvezetett. Az ünnep méltósága ezért azt kívánja tőlünk, hogy ezen a napon elsősorban ő előttük hajtsunk fejet” – hangsúlyozza Áder.
„Közös alap, amelyre jövőnket építhetjük”
A köztársasági elnök hangsúlyozza: „1956 októbere az 1848-ban megszületett politikai nemzetünk 20. századi magára találásának ünnepe. Az összefogásé, az egyetértésé, a közös értékeink melletti hitvallásé.” Annak a belátásáé, hogy az az 56 évvel ezelőtti felszabadító nap nem pusztán gránitnál szilárdabb talapzat az ünnephez méltó szónoklatoknak. Sokkal több ennél. „Közös alap, amelyre jövőnket építhetjük.”
„Ezért arra kérek minden magyar embert, éljen bárhol is a világban, Budapesten vagy New Yorkban, Brüsszelben vagy Kolozsvárott, hazánk vagy a nagyvilág bármely pontján, ezen a napon álljunk meg mindannyian egy főhajtásra, és osztozzunk a hősök iránti tisztelettel 1956. október 23-a felszabadító örömében” – zárul Áder János, Magyarország köztársasági elnökének ünnepi nyilatkozata.
Október 23-a a szabadság, a magyar önállóság ünnepe, a „legfiatalabb” nemzeti ünnep, amelyről a magyar közvélemény még mindig nehezen tudja eldönteni, hogyan illeszkedjen az ünnepek sorába – mondta Navracsics Tibor, Magyarország miniszterelnök-helyettese, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn Szabadkán.
Ötvenhat a legigazibb élő ünnepünk, az az esemény, amelyből a mai Magyarország és mai politikai rendszerünk gyökerezik – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a forradalom évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen hétfőn Szentesen.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján a közjogi méltóságok jelenlétében, a Himnusz hangjaira felvonták a Magyarország lobogóját a Parlament épülete előtt kedden.
A budapesti lengyel nagykövetség október 23. alkalmából Szétlőtt városok, Poznan – Budapest 1956 címmel utcai fotókiállítást rendez a Lengyel Intézet előtt. A kiállítás bemutatja, hogyan él az '56-os események emléke a két városban és a két nép tudatában.
A Szabadnak lenni jó! címmel a budapesti Rádió- és Televíziótörténeti Múzeumban nyílt kiállítás – a tárlat 56 fotóját a Magyar Távirati Iroda 1956-os forradalmat megörökítő felvételeiből a Terror Háza Múzeum szakemberei válogatták – esélyt kínál arra, hogy a hivatalos történelem mélyén rejtőző személyes történetek is figyelmet kapjanak.
Kik dobáltak kézigránátokat a sebesült tüntetőkre? Lőttek -e a menekülő emberekre, és kik tagadták meg a tűzparancsot? 1956 őszének megtorlásai.
1956 után nem lehetett többé nem tudomásul venni, hogy a Szovjetunióban és a fennhatósága alatt álló országokban fennálló rendszerek valójában népellenes, korrupt és életképtelen totalitárius diktatúrák.
„Még a golyó sem fog benneteket” – volt olvasható a magyar asszonyoknak, lányoknak szóló röpiraton 1956. december elején, amikor tüntetésre hívták a nőket a diktatúra, a levert forradalom miatti tiltakozásul. Néhány nappal később több ezres tömeg vonult a Hősök terére nem rettenve meg a szovjet katonák fenyegető jelenlététől. Nők 1956-ban, akikről keveset tudunk, de közel hatvan évvel később is van üzenetük a számunkra.
Egy öreg mentőautó díszeleg a Toldy Ferenc Gimnázium bejárata előtt. Az 1956-os forradalom ötvenhatodik évfordulójára egy különleges előadással készültek a diákok. Az egykori ötvenhatos mentősök életét dramatizálták. A pillanatot pedig csak fokozta, hogy a tömegből egyszer csak felállt és mesélni kezdett egy idős mentős, aki 56 éve valóban életeket mentett Budapesten.
