Rogán: Új veszélyek fenyegetik a szabadságot

Rogán Antal V. kerületi polgármester, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint ma is harcolnunk kell a szabadságunkért, habár egészen másféle harcot kell vívnunk, mint ’56-os elődeinknek.

KA
2012. 10. 23. 9:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormánypárti politikus kedden, a forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott kerületi megemlékezésen azt mondta: szabadságunkat ma nem erőszak, nem katonák veszélyeztetik, hanem a pénzügyi kiszolgáltatottság, a gazdasági fenyegetettség, vagyis a válság, amelynek legfőbb előidézője a gátlástalan individualizmus. Rogán úgy látja, ez a szellem tette tönkre „a jobb sorsa érdemes pénzügyi rendszert, ez adósította el Európa országait, hajszolta adósrabszolgaságba” az európai népeket és köztük a magyarokat.

Rogán a forradalom napjaira utalva azt mondta: a magyarok bebizonyították maguknak és az egész világ előtt, hogy képesek összefogni, egységként gondolkodni és cselekedni, megmutatták, hogy a jó ügyért az életüket is képesek feláldozni. Hozzátette: hisz abban, hogy ezek a tulajdonságok ma sem vesztek el.
A fideszes politikus hangsúlyozta: ma a politikai táborok azt gondolják, a nemzeti ünnepek arra valók, hogy egyenként demonstrálják különállóságukat és megmutassák erejüket, de 1956 nem erről szólt. Akkor nem a megosztottságot, hanem az összefogást hirdették, amely a magyar nemzet túléléséhez kellett. Rogán kiemelte: a magyar nemzet érdeke a megmaradás ma is, amikor az ismét nemzetközivé vált világ „tartóoszlopai jobban recsegnek-ropognak, mint akár 56 évvel ezelőtt”.
Hozzátette, a megmaradáshoz az kell, hogy kiálljunk a saját érdekeink mellett, s ebben nem a politikai táborokhoz való tartozás számít. Közölte, ahogy ’56-ban sem kaptunk segítséget sem Amerikától, sem Európától, úgy ma sem kapunk. Európa ma sem mer szembenézni a válság igazi okaival, ezért nem érti meg erőfeszítéseinket – jelentette ki Rogán.


Október 23-a a szabadság, a magyar önállóság ünnepe, a „legfiatalabb” nemzeti ünnep, amelyről a magyar közvélemény még mindig nehezen tudja eldönteni, hogyan illeszkedjen az ünnepek sorába – mondta Navracsics Tibor, Magyarország miniszterelnök-helyettese, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn Szabadkán.

Ötvenhat a legigazibb élő ünnepünk, az az esemény, amelyből a mai Magyarország és mai politikai rendszerünk gyökerezik – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a forradalom évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen hétfőn Szentesen.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján a közjogi méltóságok jelenlétében, a Himnusz hangjaira felvonták a Magyarország lobogóját a Parlament épülete előtt kedden.

A budapesti lengyel nagykövetség október 23. alkalmából Szétlőtt városok, Poznan – Budapest 1956 címmel utcai fotókiállítást rendez a Lengyel Intézet előtt. A kiállítás bemutatja, hogyan él az '56-os események emléke a két városban és a két nép tudatában.

A Szabadnak lenni jó! címmel a budapesti Rádió- és Televíziótörténeti Múzeumban nyílt kiállítás – a tárlat 56 fotóját a Magyar Távirati Iroda 1956-os forradalmat megörökítő felvételeiből a Terror Háza Múzeum szakemberei válogatták – esélyt kínál arra, hogy a hivatalos történelem mélyén rejtőző személyes történetek is figyelmet kapjanak.

Kik dobáltak kézigránátokat a sebesült tüntetőkre? Lőttek -e a menekülő emberekre, és kik tagadták meg a tűzparancsot? 1956 őszének megtorlásai.

1956 után nem lehetett többé nem tudomásul venni, hogy a Szovjetunióban és a fennhatósága alatt álló országokban fennálló rendszerek valójában népellenes, korrupt és életképtelen totalitárius diktatúrák.

„Még a golyó sem fog benneteket” – volt olvasható a magyar asszonyoknak, lányoknak szóló röpiraton 1956. december elején, amikor tüntetésre hívták a nőket a diktatúra, a levert forradalom miatti tiltakozásul. Néhány nappal később több ezres tömeg vonult a Hősök terére nem rettenve meg a szovjet katonák fenyegető jelenlététől. Nők 1956-ban, akikről keveset tudunk, de közel hatvan évvel később is van üzenetük a számunkra.

Egy öreg mentőautó díszeleg a Toldy Ferenc Gimnázium bejárata előtt. Az 1956-os forradalom ötvenhatodik évfordulójára egy különleges előadással készültek a diákok. Az egykori ötvenhatos mentősök életét dramatizálták. A pillanatot pedig csak fokozta, hogy a tömegből egyszer csak felállt és mesélni kezdett egy idős mentős, aki 56 éve valóban életeket mentett Budapesten.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.