Az ember, aki kihívja az Orbán vezette jobboldalt. Európa segítsen nekünk – címmel jelent meg a baloldali olasz napilap berlini és kelet- és közép-európai tudósítója, Andrea Tarquini által készített interjú. A La Repubblica bemutatása szerint Bajnai „Magyarországon az ellenzék reménye az önkényuralmi sodródással szemben”.
„Ma a budapesti kormány politikája EU-ellenes, ez veszélyes jelenség [ ]. A mi demokráciánk még törékeny. A radikálisok és a rasszisták veszélyt jelentenek” – idézte az újság Bajnai szavait. A volt kormányfő szerint „Magyarországon még demokrácia van, de számos döntés sebet ejtett a demokrácia nyugati értelemben vett stílusán”, amelynek alapja az ellenőrzés és egyensúly és a törvény szerinti kormányzás. Az intézmények és a demokratikus elvek szerinte sokat sérültek az utóbbi két évben hozott számos új törvénnyel.
Arra a kérdésre, hogy Orbán az Európai Néppárt (PPE) vezetőinek decemberi, brüsszeli tanácskozásán „egyedüliként dicsérte” Silvio Berlusconit, Bajnai azt hangoztatta, hogy „Berlusconihoz képest az az eltérés nálunk és általában Kelet-Közép-Európában, hogy a demokrácia gyökerei kevésbé mélyek, tehát Orbán próbálkozásai ezért veszélyesebbek”. Bajnai szerint a PPE-nek távolságot kellene tartania, és „megérteni, hogy a jelenlegi Fidesz-vezetés nem kereszténydemokrata, hanem radikális jobboldali”.
Bajnai hozzátette: „a rasszizmus nem Orbánnal kezdődött. Az utóbbi években erősödött meg, és a gazdasági válság táplálja [ ], és a gazdasági és társadalmi téren is pusztító rossz kormányzás a szélsőjobbot erősíti.”
Bajnai bajai
A 2010-ben kétharmados többséggel elküldött politikus közben hazánkban napi politikai gondokkal küzd: a Magyar Nemzet értesülései szerint kommunikációs okokból már kétszer elhalasztották a fővárosi Millenáris Parkba tervezett évértékelő beszédét.
Az Együtt 2014 mozgalom egyébként hol egy asztalhoz ül az ellenzékkel, hol kihagyja az MSZP által életre hívott szervezkedést. Alkotmánytervezetet azonban készítettek, mely a Fidesz szerint minden családra veszélyes. A Magyar Nemzet január 15-ei számában írt arról, hogy az E2014 alkotmánytervezetének nagy része szó szerinti átvétele a második Gyurcsány-kormány idején, 2006 júniusában Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter által készített tervezetnek. Bajnai és Gyurcsány egyébként kódolt üzenetet küldött a nemzetközi pénzügyi köröknek egyebek mellett azzal, hogy hatalomra kerülésük esetén bevezetnék az ingatlanadót és a tandíjat.
Nem Bajnai az egyetlen „árulkodó”
A bukott miniszterelnökhöz és Bokros Lajos expénzügyminiszterhez hasonlóan Mesterházy Attila MSZP-elnök is szívesen szidja Orbán Viktor kormányát az olasz sajtóban, de a politikus legutóbbi, novemberi nyilatkozata sem az első fecske volt már.
Júniusban a Magyar Nemzet arról írt, hogy külhoni fórumokon Göncz Kinga MSZP-s európai parlamenti képviselő támadásokat intézett Magyarország ellen. Áprilisban a magyar szocialisták EP-delegációjának három tagjának szignója is szerepelt azon az írásbeli kérdésen, amelyen a politikusok azt jelezték Viviane Reding igazságügyi EP-biztosnak, hogy a hatályba lépett lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerintük „figyelmen kívül hagyja a 2000/78/EK irányelvében előírt fontos, törvényes és igazolt alkalmazási feltételek kritériumát”, valamint a kivételek körét kiterjeszti a valláson és meggyőződésen kívüli területekre is, s ez szerintük ellentétes az irányelvvel. Februárban Tabajdi Csaba és Göncz Kinga szavazatával fogadta el az Európa Parlament azt a határozatot, amely elítélte hazánkat. Az állásfoglalásban az szerepelt, hogy az EP súlyos aggodalmát fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”.
