Több ügyben is egymásnak mentek az MSZP-sek és Gyurcsányék

Az Orbán-kormány vélt hibáinak hangoztatásában nagy volt az összhang, ám a megoldáskereséskor már nem tudtak mindenben egyezségre jutni az ellenzéki egyeztetésen.

A szocialista párt, a Demokratikus Koalíció (DK), a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt részvételével folytatódtak az ellenzéki pártok gazdaságpolitikai egyeztetései. Az MSZP által kezdeményezett tárgyalásoktól az LMP és a 4K! a kezdetektől távol marad, míg az Együtt 2014 csak a közjogi kérdésekről folyó megbeszéléseken vesz részt, a szakpolitikai programok megvitatásában nem.

Konszenzus a kritikákban

Varju László, a DK pártigazgatója a keddi egyeztetés után újságíróknak elmondta: egyetértettek abban, hogy az Orbán-kormány gazdasági kormányzásának kudarca jelentős részben a közteherviselés elhibázott átalakításából fakad, ezért gyökeres adópolitikai fordulatra van szükség. Konszenzus alakult ki arról, hogy az egykulcsos adót nem szabad fenntartani, és arról is, hogy részben a vállalkozások egyes csoportjaira kivetett különadók okozzák a gazdasági stagnálást, az országgal szembeni bizalomhiányt és a befektetések visszaesését.

Mesterházy nem vár Bajnaira

Mesterházy Attila a Ron Werber-féle totális lerohanás ars poeticájával célozza meg a választókerületeket a most kinevezett felelőseivel. A politikus „lábbal verne”.

Szintén a négy párt közös álláspontja, hogy a tranzakciós illetéket a jelenlegi formájában meg kell szüntetni, és tranzakciós adót csak a nagy összegű, spekulatív pénzmozgásokra szabad kivetni, illetve hogy szükséges a készpénzforgalom visszaszorítása és az elektronikus fizetések elterjedésének ösztönzése.

Különbségek a javaslatokban

A keddi tárgyaláson ugyanakkor nem jutottak egyezségre az adóprogresszió mértékéről, a különadók kivezetésének üteméről, a gyermekvállalás adórendszeren belüli támogatásáról és az örökösödési illeték szükségességéről.

Az MSZP-delegációt vezető Kákosy Csaba – a Gyurcsány-kormány korábbi gazdasági minisztere – elmondta: a gazdaságpolitikai programjukban háromkulcsos személyi jövedelemadót (szja) javasló szocialisták növelnék a kis keresetűek nettó jövedelmét, a közepes keresetűek adóterhelésén nem változtatnának, a gazdagokra viszont több terhet raknának.

Bajnaiékhoz nyúlt a DK

A DK – amint arról Bauer Tamás alelnök a sajtótájékoztatón beszámolt – lényegében a Bajnai-kormány szja-rendszeréhez térne vissza, két kulcsot tervez, a legkisebb jövedelműeknek pedig adómentességet biztosítana. Véleménykülönbség volt a különadók jövőjéről is. A DK mielőbb megszüntetné őket, míg az MSZP az államháztartás helyzetétől tenné függővé a kivezetésüket.

Kódolt üzenet

Kódolt üzenetet küldött a nemzetközi pénzügyi köröknek Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc egyebek mellett azzal, hogy hatalomra kerülésük esetén bevezetnék az ingatlanadót és a tandíjat. A balliberálisoknak minden támogatásra szükségük van a választások megnyeréséhez, ráadásul a nyugati érdekkörök nagyon szeretnék, hogy Bajnai mindenképpen tagja legyen a következő Országgyűlésnek.

Kérdésre válaszolva Bauer Tamás arról is beszámolt, hogy pártja a 20 millió forintnál nagyobb örökségeknél visszaállítaná az örökösödési illetéket. Kákosy Csaba ezzel szemben azt közölte, hogy a szocialisták tervei között ez nem szerepel. Az ellenzéki gazdaságpolitikai egyeztetések két hét múlva folytatódnak.

A bankok és a multik zsebét tömnék

A Fidesz úgy reagált az ellenzéki egyeztetésre: ma ismét az a szélsőséges baloldal egyeztetett gazdaságpolitikai kérdésekben, amely 2002 és 2010 között tönkretette az országot. Kormányzásuk idején elvettek egyhavi nyugdíjat, ingatlanadó bevezetését tervezték, kétszeresére emelkedett a munkanélküliség, a villamos energia árát duplájára, a gázét pedig háromszorosára növelték.

Most sem terveznek mást: ellenzik a rezsicsökkentést, újra eltörölnék a bankadót, csökkentenék a minimálbért s vele együtt számos juttatást is. Ebből a néhány példából is egyértelmű, hogy a szélsőséges baloldal programja nem szól másról, mint hogy az emberek, családok keserves munkával megkeresett pénzével ismét a bankok és a multik zsebét kívánják teletömni – olvasható a nagyobbik kormánypárt közleményében. A Fidesz-kormány ezzel szemben növelte a családtámogatásokat, a minimálbért, a nyugdíjakat, a foglalkoztatottságot, miközben 10 százalékkal csökkentette a rezsit. Ezek után nyilvánvaló, hogy a szélsőséges baloldal a bankok és a multik, a Fidesz viszont az emberek pártján áll.

Mire jutottak eddig?

Az Együtt 2014 mozgalom hol egy asztalhoz ül az ellenzékkel, hol kihagyja az MSZP által életre hívott szervezkedést. A január 8-i összejövetelen, ahol szintén nem képviseltette magát az E2014, a résztvevők gazdaságpolitikai fordulatot sürgettek, a hitelesség, valamint a bizalom helyreállításáról szónokolva pedig a problémákért kizárólag a jelenlegi kormányt tették felelőssé. A Fidesz-frakció úgy reagált az elhangzottakra: „azok egyezkednek ma újra egy asztalnál, akik együtt tették tönkre az országot”.

A január 9-i ötletelésen azonban már ismét képviseltette magát a párttá alakuló E2014, és tovább folytatták az alkotmány szétcincálásának tervezését. A Fidesz egyébként minden családra veszélyesnek tartja az E2014 alkotmánytervezetét. A Magyar Nemzet január 15-i számában arról írt: az Együtt 2014 alkotmánytervezetének nagy része szó szerinti átvétele a második Gyurcsány-kormány idején, 2006 júniusában a Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter által készített tervezetnek.

A múlt hét bővelkedett az ellenzéki víziókban, pénteken az is kiderült, hogy a napokban véglegesítik a Demokratikus Koalíció politikai programját. A DK – amellett hogy kivezetné a különadókat – a szociális partnerekre bízná a minimálbér megállapítását, ráadásul egységes ingatlanadót is bevezetne. Megszüntetnék a gyerekek után járó adókedvezményt is, tandíjmentességet pedig csak a felsőoktatás résztvevőinek szűk köre kaphatna.

A múlt héten beindult gépezet, úgy tűnik, nem áll le, az MSZP által indított Szövetség a Változásért elnevezésű kezdeményezés január végén oktatási kérdésekről fog tárgyalni.

Miről szól valójában?

Kiszelly Zoltán szerint a mostani ellenzéki egyeztetéseken egyértelműen a korábbi MSZP–SZDSZ-es érdekcsoportok közötti újraelosztási küzdelemről van szó. Gyömöre Máté úgy látja, nem teljesen ez a helyzet, de az tény, hogy mindegyik politikai erő a baloldali térfélről érkezett. „Az egész olyan, mint a vízilabda, a felszínen mosolyognak egymásra, miközben a víz alatt rugdossák egymást.”