A szakszervezeti bázison alapuló Magyar Szolidaritás Mozgalom viszont már többször is lebegtette a párttá alakulásának lehetőségét. Ha nem lesz széles körű összefogás – tavaly januárban még ezt nevezte Kónya Péter feltételnek. Ismert: akkor még a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal létrehozásán ügyködött a Szolidaritás, amely mellé egyedül a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció akart azon nyomban leülni. Júliusban pedig már azt nyilatkozta Kónya, hogy akkor lesz belőlük párt, ha az MSZP önállóan indul a választáson.
Szétzilálnák az alkotmányt
Ismert, több ellenzéki párt a múlt héten kezdett egyeztetni egy új alkotmány megalkotásáról. Az első, a közjogi kérdésekről zajló egyeztetésen a Magyar Szocialista Párt kezdeményezésére a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014 választói mozgalom, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért képviselői vettek részt. Az LMP kimaradt az egyeztetésekből.
Az Együtt 2014 alkotmánytervezete tandíjat, ingatlanadót, fizetős egészségügyet eredményezne – vélekedtek szakértők. A Nézőpont Intézet legfrissebb elemzése szerint pedig több politikai kockázat is rejlik az E14 alkotmánytervezetében, melyből megosztó liberális világkép rajzolódik ki. Ugyanakkor míg az alaptörvény szétzilálásába lelkesen vetnék bele magukat Bajnaiék – javaslatukból például hiányzik az, hogy házasság férfi és nő között jöhet létre –, a keddi egyeztetés alól kivonták magukat, és ezt Bajnai azzal indokolta: a szakpolitikai egyeztetések valójában koalíciós tárgyalások, erre pedig sem a jelenlegi időpont, sem az MSZP által javasolt forma és résztvevői kör nem megfelelő.
Mennyire hiteles?
A szerdai találkozón azonban ismét képviseltette magát az Együtt 2014, és többek között ismét szó volt az alkotmány átalakításáról. Fideszes képviselők minderre egy kérdéssel reagáltak közleményükben: „Mennyire hiteles olyan emberek alkotmányozó szándéka, akik önként vonultak ki a magyar emberek által választott Országgyűlésben lezajlott alkotmányozási folyamatból?”
