Nem erről volt szó: Bajnaiék csapatából mégis párt lesz

Párttá alakul a Bajnai Gordon fémjelezte Együtt 2014 választói mozgalom. A zászlóbontáskor azonban még csak az összefogást szorgalmazta a politikus.

Elkerülhetetlen az Együtt 2014 párttá alakulása, így ez várhatóan hónapokon belül megtörténik – mondta el a távirati irodának adott interjújában Bajnai Gordon. A volt kormányfő arról is beszélt, hogy egyesülete a következő 3-4 hónapot főleg szervezetépítéssel tölti, céljuk, hogy minél több választóhoz eljussanak. Október 23-án, a Szabad sajtó útján tartott Milla-demonstráción Bajnai Gordon még arról beszélt, hogy „az ország újraegyesítéséhez nincs szükség új, a többiekkel versengő pártra”. Úgy definiálta az Együtt 2014 választói mozgalmat, hogy „nem új pártot alapítunk tehát, hanem összefogást, ahová szövetségbe hívunk mindenkit, akikkel a céljaink összekötnek”.

Az egykori miniszterelnök a párttá alakulás lépését azzal indokolta, hogy ez „szükséges ahhoz, hogy erős, egyenrangú partnerként tárgyalhassunk a többi ellenzéki szervezettel, és érdemi, meghatározó részvételünk legyen egy választási szövetségben”. Ez az indoklás átfedést mutat azzal, amit Kiszelly Zoltán politológus mondott lapunknak a Szigetvári Viktor és Vető Balázs által készített választási tanulmányról. Az elemző úgy fogalmazott, hogy a „demokratikus ellenzéki pártok” összefogását szorgalmazó győzelmi forgatókönyv azt vetíti előre, hogy Bajnai csak abban az esetben vállalná az újbóli politikai szerepvállalást, ha ő állna az általa vezetett Haza és Haladás Alapítvány által javasolt választási szövetség élén.

A Századvég felmérésében is rámutatott arra, hogy noha Bajnaiék előszeretettel hangoztatják, hogy ők a politikai „közepet”, „centrumot” képviselik, mégis úgy tűnik, hogy többségében baloldali és liberális szavazók látnák szívesen az Együtt 2014 frontemberét a miniszterelnöki székben.

Csak egy platform?

Ódzkodott a pártoktól az Együtt 2014-ben tevékenykedő Milla is. Juhász Péter egykori droglobbista, az egyesület elnöke rendszeresen úgy fogalmazott, hogy társaságuk egy platform a civilek számára, majd pedig azt ajánlották a pártoknak, hogy támogatni fogják őket, ha elfogadják a Nemzeti Minimum Plusz 12 pontját (amely egyébként tartalmazza az ügynöklisták nyilvánosságra hozását). A módszert aztán az E14 is átvette: Bajnai mosonmagyaróvári lakossági fórumán is erről beszélt.

A szakszervezeti bázison alapuló Magyar Szolidaritás Mozgalom viszont már többször is lebegtette a párttá alakulásának lehetőségét. Ha nem lesz széles körű összefogás – tavaly januárban még ezt nevezte Kónya Péter feltételnek. Ismert: akkor még a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal létrehozásán ügyködött a Szolidaritás, amely mellé egyedül a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció akart azon nyomban leülni. Júliusban pedig már azt nyilatkozta Kónya, hogy akkor lesz belőlük párt, ha az MSZP önállóan indul a választáson.

Szétzilálnák az alkotmányt

Ismert, több ellenzéki párt a múlt héten kezdett egyeztetni egy új alkotmány megalkotásáról. Az első, a közjogi kérdésekről zajló egyeztetésen a Magyar Szocialista Párt kezdeményezésére a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014 választói mozgalom, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért képviselői vettek részt. Az LMP kimaradt az egyeztetésekből.

Az Együtt 2014 alkotmánytervezete tandíjat, ingatlanadót, fizetős egészségügyet eredményezne – vélekedtek szakértők. A Nézőpont Intézet legfrissebb elemzése szerint pedig több politikai kockázat is rejlik az E14 alkotmánytervezetében, melyből megosztó liberális világkép rajzolódik ki. Ugyanakkor míg az alaptörvény szétzilálásába lelkesen vetnék bele magukat Bajnaiék – javaslatukból például hiányzik az, hogy házasság férfi és nő között jöhet létre –, a keddi egyeztetés alól kivonták magukat, és ezt Bajnai azzal indokolta: a szakpolitikai egyeztetések valójában koalíciós tárgyalások, erre pedig sem a jelenlegi időpont, sem az MSZP által javasolt forma és résztvevői kör nem megfelelő.

Mennyire hiteles?

A szerdai találkozón azonban ismét képviseltette magát az Együtt 2014, és többek között ismét szó volt az alkotmány átalakításáról. Fideszes képviselők minderre egy kérdéssel reagáltak közleményükben: „Mennyire hiteles olyan emberek alkotmányozó szándéka, akik önként vonultak ki a magyar emberek által választott Országgyűlésben lezajlott alkotmányozási folyamatból?”

Rogán Antal pedig vasárnap a Hír TV Versus című műsorában az ellenzéki mozgolódás kapcsán arról beszélt: „Ugyanazok az emberek térnek vissza ugyanazokkal a programokkal, akiket egyszer már láttunk, akik az országot tönkretették, és ugyanúgy nem baloldali politikát hirdetnek.” Az összes tervükben az szerepel, ami a családok számára rossz: lesz személyijövedelemadó-emelés és ingatlanadó. „Mindent, amit az IMF megpróbált ránk erőszakolni, azt megteszik, és visszaemelik, sőt túl is emelik a rezsiköltségeket, mert a cégek oldalán állnak.”