A felszínen mosolyog Bajnai és Mesterházy, de mi megy a víz alatt?

Az ellenzéki tárgyalások a korábbi MSZP–SZDSZ-es érdekcsoportok újraelosztási küzdelmei, vagy pedig másról van szó? Elemzői körkép.

Kovács András
2013. 01. 12. 20:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Alaposan felkavarta az állóvizet az ellenzéki oldalon Bajnai Gordon október 23-ai színre lépése, s a volt kormányfő először még választói mozgalomról beszélt, majd január 10-én kiderült, hogy mégis párttá szeretnének alakulni. Időközben az MSZP is észbe kapott, és november végén ellenzéki egyeztetéssorozatot hirdetett, amely január 2-án vette kezdetét. Ezen ugyan az LMP és 4K! nem vesz részt, de Kuncze Gábor és Schmuck Andor boldogan foglalt helyet az asztalnál. Az egyeztetésekbe azonban hamar üröm vegyült, mivel Bajnaiék a gazdasági kérdésekről egyelőre nem kívánnak tárgyalni.

A korábbi MSZP–SZDSZ-érdekcsoportok közötti hatalmi újraosztozkodásról van szó a mostani ellenzéki tárgyalásokon – hangsúlyozta az MNO-nak Kiszelly Zoltán politikai elemző. Úgy látja, a konkrét egyéni képviselői és listás helyekről csak az egyeztetések legvégén fognak megállapodni. Jelenleg azon megy a verseny, hogy ki tud több szövetségest és kompetenciát, illetve szavazói támogatást felmutatni, és ennek függvényében dőlhetnek el a képviselőjelölti helyek, mondta a szakértő.

Olyan mint a vízilabda

Itt nem teljesen a korábbi MSZP-ből kiszakadt csoportok újraelosztási küzdelméről van szó, mivel például az Együtt 2014-ben is vannak olyan személyek, akik nem vettek részt a korábbi szociálliberális kormányzásban – mondta el az MNO-nak Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet (MPI) elemzője. Úgy látja, ezek közé sorolhatóak a Magyar Szolidaritás Mozgalom és a Milla képviselői, de kétségtelen tény, hogy ideológia alapján a tárgyaláson részt vevők a baloldali világból érkeztek.

Kiszelly szerint azért kell most a közvélemény-kutatásokban erőt felmutatni, hogy minél jobb pozícióba kerüljön az adott szervezet a helyek elosztásánál. A kompetenciák kapcsán a politológus megjegyezte, hogy a gazdasági egyeztetésre például azért nem ment el az Együtt 2014, mivel ezt a témát teljes mértékben szeretnék kisajátítani a maguk számára. „Az egész olyan, mint a vízilabda, a felszínen mosolyognak egymásra, miközben a víz alatt rugdossák egymást.”

A kormányzóképesség a tét

Nyilván minden ilyen összefogás két lépcsőben működhet: egyrészt a választáson való közös indulás esetében nincs szükség komolyabb egyeztetésekre a programok között, a koalíciós kormányzás esetében viszont már nem ez a helyzet – hívta fel a figyelmet Gyömöre. Szerinte Európában számos ilyen, szélesebb koalíció működött, de ha a programok között nincsen legalább minimális egyezés, akkor egy ilyen összefogás esetében a kormányzóképesség meglehetősen félre tud siklani.

Gyömöre szerint a mostani egyeztetés arról is szól, hogy a szereplők nem csak egy választásra állnának össze, közös kormányprogram alapjait próbálják most lefektetni, hogy ne egy esetleges koalíciós kormányzás alatt kerüljenek felszínre a viták. A későbbiekben fontos kérdés lesz, hogy egyes pozíciókra milyen emberek kerülnek, most puhatolózás zajlik, és mindenki igyekszik a saját helyzetét erősíteni. Optimális esetben ez a fajta helyezkedés be is fejeződhet a képviselői helyek elosztásáig, de vélhetően a személyi vitákat egyik ellenzéki erő sem szeretné hónapokig elnyújtani – hangsúlyozta a szakértő.

Minimalizálnák a vitákat

A legnagyobb kérdés, hogy az adott szervezetek mennyire lesznek képesek a saját híveiket mozgósítani annak érdekében, hogy egy másik baloldali pártra szavazzanak, ezért is fontos, hogy a nyilvánosság előtt zajló vitát a lehető minimális szintre korlátozzák, mondta Gyömöre. Ha minél kevesebb vita jelenik meg, akkor könnyebb a híveket arra rábírni, hogy a másik erőre voksoljanak – zárta szavait az MPI elemzője.

Több politikai kockázat is rejlik az Együtt 2014 alkotmánytervezetében, melyből megosztó liberális világkép rajzolódik ki – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb elemzéséből. Egy 2008-as típusú IMF-hitelmegállapodásra való készülődés körvonalazódik a koncepcióból. Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, Bajnaiék legfrissebb javaslatából az is hiányzik, hogy házasság férfi és nő között jöhet létre.

Bajnai Gordon nem akar lemaradni a buszról, még kellemetlen utastársakat is elvisel az Együtt 2014 ősz óta tartó osztálykirándulásán csak azért, hogy a 2014-es bizonyítványosztáskor ne kelljen bukással szembesülnie.

A január 9-ei ellenzéki egyeztetésre a fideszes képviselők mindösszesen egy kérdéssel reagáltak: „Mennyire hiteles olyan emberek alkotmányozó szándéka, akik önként vonultak ki a magyar emberek által választott Országgyűlésben lezajlott alkotmányozási folyamatból?”

Rogán Antal január 6-án a Hír TV Versus című műsorában az ellenzéki mozgolódás kapcsán arról beszélt: „Ugyanazok az emberek térnek vissza ugyanazokkal a programokkal, akiket egyszer már láttunk, akik az országot tönkretették, és ugyanúgy nem baloldali politikát hirdetnek.” Az összes tervükben az szerepel, ami a családok számára rossz: lesz személyijövedelemadó-emelés és ingatlanadó, mondta a politikus. „Mindent, amit az IMF megpróbált ránk erőszakolni, azt megteszik, és visszaemelik, sőt túl is emelik a rezsiköltségeket, mert a cégek oldalán állnak.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.