Érdemes messzemenő következtetéseket levonni a hétvégi időközi önkormányzati választások eredményéből, mivel a magas részvétel is azt mutatta, hogy a pártok nagy jelentőséget tulajdonítottak a voksolásnak – hangsúlyozta Lánczi Tamás, a Századvég elemzője portálunknak. Úgy látja, a részvétel meghaladta a 2010-es önkormányzati voksolás aktivitási arányát is. Az eredmények tükrözik azt a választói klímát, melyet a közvélemény-kutatások is mutatnak. A kormánypártok utcahosszal vezetnek az ellenzék előtt, és az ellenzéki pártok össztámogatottsága sem éri el a Fidesz–KDNP népszerűségét – jelentette ki.
Lánczi szerint minden ilyen önkormányzati választás egyfajta erőfelmérés, politikai presztízsmeccs az ellenzéki pártok és mozgalmak között, amiben most az MSZP rosszul teljesített. A Bajnai-féle csapat ezt azért nem tudja kihasználni, mert ott, ahol az Együtt 2014 jelöltje jól szerepelt, az valójában eléggé megkérdőjelezhető, ugyanis a szavazólapra nem az Együtt 2014 neve volt felírva – tette hozzá. „Bajnaiék így nem tudnak teljes mértékben triumfálni.”
Semmiképpen nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni a két időközi választás eredményéből, mivel a választáson való részvétel igen kicsiny volt Szentendre és Dunakeszi esetében – erről már Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) munkatársa beszélt az MNO-nak. A politológus úgy látja, a 2014-es országgyűlési választáson lényegesen nagyobb lesz a részvétel. Ráadásul mindkét település jobboldali pártpreferenciát mutatott az elmúlt évtizedekben, így a végeredmény egyáltalán nem volt meglepetés – tette hozzá.
A szakértő szerint mindenképpen kiderült, hogy szükség van egy ellenzéki összefogásra, az MSZP és az Együtt 2014 közötti küzdelem hozzájárult az eredményekhez. Azonban ez egyben figyelmeztetés a két legnagyobbnak tűnő ellenzéki erő számára, hogy a választások előtt fogjanak össze, hiszen ha még ezen a két településen sem sikerült külön-külön mozgósítani a választóikat, akkor még nehezebb lesz az országgyűlési választásokon – fejtette ki Paár.
A Századvég elemzője szerint elképzelhető, hogy nem fog működni az ellenzéki pártok stratégiája, ha ugyanis megnézzük az ellenzéki összesített szavazatszámot, az sem teszi ki a Fidesz voksmennyiségét. Ez nagymértékben aláássa azt a retorikát, hogy az ellenzéknek együtt kell indulnia – fejtette ki Lánczi. Szerinte adott esetben felerősödhet azok hangja, akik azt mondják, hogy az összefogás nem feltétlenül járható út 2014-re.
„Minden egyes önkormányzati választást az ellenzéki pártok megpróbálnak arra felhasználni, hogy az egymás közötti versengésben minél jobb pozíciót foglaljanak el, ez helyenként teljesen eltérő lehet. Valahol adott esetben az MSZP fog jobb helyet elfoglalni, amelyet mint skalpot fognak fölmutatni a következő időkben. Összességében ez nem fogja megválaszolni azt, hogy a Fideszt hogyan fogják legyőzni az ellenzéki pártok” – vélekedett a szakértő. A versengés folytatódni fog, így az ellenzéki pártoknak középtávon át kell alakítaniuk a stratégiájukat – zárta szavait Lánczi.
Az MPK szakértője szólt arról is, hogy az ellenzéki erőknek már most arról kellene tárgyalniuk, hogy pontosan milyen formában állnak föl a jövő évi választásokra. „Még nem írnám le a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót és az LMP-t, mivel vélhetően felmérték, hogy számukra itt nem nyílik nagy tér.” A DK számára jól jöhet az MSZP és az E2014 kudarca, mert így az összefogás erőteljesebb hangsúlyozásával javíthat a helyzetén – fejtette ki a szakértő.
2012-ben tizennégy időközi választást tartottak a tízezer főnél népesebb településeken, ahol a pártok támogatottságának a változását lényegesen jobban lehet látni, mint a kistelepüléseken. Szentendrén márciusban voksoltak, Kőrösi Tibor, a Fidesz–KDNP jelöltje 46,9 százalék szavazatot kapott. A II. kerületben áprilisban tartottak időközi megméretést, ott az LMP, az MSZP és a Demokratikus Koalíció egységesen sorakozott föl egy független jelölt mögé, de a Fidesz–KDNP jelöltje így is közel 60 százalékot szerzett. Szintén áprilisban Miskolcon nagyon szoros küzdelemben győzött a kormánypárt, míg a Jobbik és az LMP csúfosan leszerepelt.
Májusban Dunaújvárosban szavazhattak, de a szocialisták korábbi fellegvárukban képtelenek voltak az áttörésre, és 13 százalékkal kaptak ki a Fidesztől. Gyomaendrődön ugyancsak májusban voksoltak, ahol egy helyi egyesület jelöltje futott be, a Fidesz a legjobb eredményt érte el a parlamenti pártok versenyében. Július elsején ismételten Dunaújvárosban tartottak választást, ahol a Fidesz–KDNP aspiránsa ha szorosan is, de győzött. Július 29-én Balmazújvárosban járulhattak az urnákhoz a választók, ahol független győzelem született, de a Fidesz–KDNP maradt a legerősebb parlamenti párt, az MSZP el sem indult.
A legtöbb embert érintő voksolást szeptember 2-án Hódmezővásárhelyen tartották, ahol fölényesen győzött Almási István, a kormányzó pártszövetség jelöltje. Az MSZP annak is örülhet, hogy csak 30 százalékkal kapott ki legfőbb riválisától, de még a 2010-es baloldali voksmennyiséget sem sikerült megkapnia. Október hetedikén Sopronban szavaztak, ahol az MSZP idei első győzelmét aratta, de fontos megjegyezni, hogy a 2010-es választást leszámítva a körzetben mindig baloldali dominancia volt jellemző.
Október 28-án Dabason Kosztolányi Gyula, a Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete (DAFI) és a Fidesz közös jelöltje lett a 3. számú egyéni választókerület új képviselője, míg Baján Csubákné Besesek Andrea (Fidesz–KDNP) a szavazatok 46 százalékával győzött, 342 voksot begyűjtve. Az MSZP lett a második 29 százalékkal és 219 szavazattal. Tiszavasváriban ugyanezen a napon időközi polgármester-választást tartottak, amelyen a jobbikos Fülöp Eriket újraválasztották.
December 2-án Budakalászon a kormánypártok által támogatott független jelölt diadalmaskodott. December 9-én alacsony, 28 százalékos részvétel mellett Petrovay Zoltán, a Magyar Szocialista Párt jelöltje nyerte a az időközi önkormányzati választást Szolnokon, a 7. számú egyéni választókerületben.
