Bajnaiék nem engedik el a besúgó kezét

Zajlik a küzdelem az árvíz ellen, megemlékeztünk Trianonról, miközben a parlamentben lázas munka folyt. Jöttek hírek a marakodó baloldalról és besúgó politikusokról is. Az MNO heti összefoglalója.

Hétfőn újabb döntést hozott az Országgyűlés a rezsicsökkentés folytatása érdekében. Eszerint július 1-jétől csökken a PB-gáz ára: a vezetékes, a tartályos és a palackos propán-bután (PB-) gáz is hatósági áras, és így 10 százalékkal olcsóbb lesz. A földgáztörvény erről szóló módosítását hétfőn fogadta el a parlament.

A büntető törvénykönyv (Btk.) is módosult, amely a családon belüli erőszak eddigieknél súlyosabb büntetését teszi lehetővé júliustól. Eszerint önálló tényállás lesz a kapcsolati erőszak. A parlament döntésével a testi sértés egyes eseteit, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést a jövőben súlyosabban bünteti majd a Btk., ha az elkövető és az áldozat együtt él vagy élt, illetve ha kapcsolatukból közös gyermek született. Azt is büntetni fogják, ha az elkövető megalázza vagy súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját.

Várhatóan nem függesztik fel a pártok állami támogatását 2014-ben: a parlament kormánypárti többsége ugyanis elfogadta azt az MSZP-s módosító javaslatot, amely megengedné, hogy mégis kapjanak működési támogatást a pártok választási években, azaz jövőre is. Az Országgyűlés emellett határozott az új kampányfinanszírozási szabályokról szóló javaslat módosító indítványairól.

Átírták a csaknem egy éve előtte fekvő földtörvényjavaslatot. Újraszabályozták egyebek mellett a földtulajdonjog és a haszonélvezeti jog megszerzését, valamint a kényszerhasznosítást. A lényeges változtatások egyike, hogy az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmag-előállítók a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak.

A végleges adatok szerint 142, korábban kommunista nyugdíjpótlékban részesülő embertől vonják meg a juttatásokat augusztus 1-től. A döntés Biszku Bélát is érinti.

Eközben egyre mélyül és egyre keményebb hangnemben folyik Bajnai Gordonnak és Mesterházy Attilának a baloldali, ellenzéki erők miniszterelnök-jelöltségéért folyó harca. Bajnaiék ugyanis a következőképpen reagáltak arra, hogy a Medián legfrissebb felmérése szerint Mesterházy Attila egy hónap alatt egy százalékponttal megelőzte Bajnai Gordont a népszerűségi versenyben. „A különbség részint statisztikai hibahatáron belüli, ráadásul az ellenzéki szavazók között továbbra is Bajnai Gordon vezet. Ez is arra utal, hogy a változás mögött elsősorban a rezsim gyűlöletkampánya áll, amelyet kizárólag Bajnai Gordon ellen folytatnak, nyilván azért, mert ő a legesélyesebb kihívója Orbán Viktornak” – közölte az Együtt 2014–PM.

A feszült hangulatot jól jellemzi, hogy Mesterházy Attila kemény támadást kapott Scheiring Gábor bajnaista parlamenti képviselőtől, aki szerint az MSZP-ben nem történt változás, sőt, ha valami jelentős történt, akkor az a hatalmi logika még erőteljesebb érvényesülését jelenti.

Emellett más botrányos fejleménnyel is szolgált a baloldal: az MSZP-nek és az Együtt 2014–PM-nek esze ágában sincs feloszlatni alternatív választási bizottságát, noha a testület egyik tagjáról, Rytkó Emíliáról megjelent, a nyolcvanas években jelentett a belügynek Hankiss Ágnesről. Bajnai Gordonék kitartanak Rytkó mellett is, mondván, nem közvetlenül ő jelentett, ezért alkalmas a 2014-es választások tisztaságának ellenőrzésére.

A pedagógusok helyzete is terítékre került a napokban. Hoffmann Rózsa államtitkár Balog Zoltán miniszterhez hasonlóan úgy vélekedett: a béremeléshez „soha ilyen közel nem voltunk, mint most”. Úgy vélte: átlátható, kiszámítható és biztonságos pedagógus-életpályamodellt kell kialakítani, amelynek keretében a pedagógusoknak lehetőségük van a folyamatos fejlődésre

Pénteken benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásáról szóló törvényjavaslatot, így az indítvány elfogadását követően megszűnik a PSZÁF. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat értelmében az MNB szerveinek korábbi köre, azaz a monetáris tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság kiegészül az eltérő működésű és feladatkörű Pénzügyi Stabilitási Tanáccsal. A jogszabályjavaslat – annak átmeneti rendelkezései alapján – idén  október elsején lépne hatályba, így a PSZÁF ekkor megszűnne.

Egy májusban megjelent MNB-tanulmány többek között azzal indokolja az összevonást, hogy hazánkban a háztartások túlzott eladósodásában és a devizahitelek elterjedésében a felügyelet körüli hiányosságok is szerepet játszottak, ezért szükséges lehet a változtatás.