Eldőlt, az MSZP-nek semmi esélye sincs a választáson

2009-ben az időközi választások egyértelműen visszaigazolták, hogy 2010-ben az MSZP-nek semmi esélye sincs a győzelemre.

Kovács András
2013. 07. 12. 13:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint arról sorozatunk korábbi részeiben beszámoltunk, 2003-ban a tízezer főnél népesebb településeken tartott időközi választásokon a kormányzó MSZP–SZDSZ megőrizte 2002-ben megszerzett pozícióit, 2004-ben fordítottak a jobbközép erők, és magabiztosan verték a balliberálisokat, 2005-ben pedig döntetlen körüli eredmény született. Bár 2006-ban a Fidesz diadalmaskodott, a tavaszi országgyűlési választást elvesztette.

2007-ben az időközi önkormányzati választások egyértelműen visszaigazolták az MSZP–SZDSZ-kormány totális bizalomvesztését. 2008-ban folytatódott a Fidesz diadalmenete, miközben a szocialisták már számolni sem tudták a vereségeiket. Cikksorozatunkban azt kívánjuk bemutatni, hogyan módosították az időközi megmérettetések a pártok közötti erőviszonyokat a parlamenti választások közötti időszakban, és abból milyen következtetéseket lehet levonni.

2009 minden szempontból egyedülálló év volt a hazai belpolitikában, mivel megbukott a Gyurcsány-kormány, a miniszterelnök körül teljesen elfogyott a levegő és egy kéthetes, a show-elemektől sem mentes kormányfőkeresgélés után Bajnai Gordon foglalhatta el a posztot, aki rögtön komoly megszorításokba kezdett. Júniusban az európai parlamenti választások alapvetően formálták át a pártok közötti erőviszonyokat, mivel a Fidesz–KDNP 40 százalékot vert az MSZP-re, kiesett az SZDSZ, a Jobbik pedig majdnem megelőzte a szocialistákat.

A 10 ezer főnél népesebb településeken tartott időközi választások szempontjából is egyedülálló volt a 2009-es év. Összesen 22 településen tartottak időközi megmérettetést, amely a korábbi évekhez képest soha nem látott mennyiségű embert érintett. Az adott körzetekben 2006-ban 265 143 fő járulhatott volna az urnákhoz, amelyből 127 172-en meg is is jelentek, ez 47,96 százalékos részvételnek felelt meg. Három évvel később 265 517 fő szavazhatott volna, amelyből 96 747-en jelentek meg, ami 36,44 százalékos részvételt jelentett. 2008-hoz képest ez csökkenő tendencia, de  mivel a voksolások rengeteg embert érintettek, így ez elenyészőnek számít.

2006-ban a vizsgált településeken a Fidesz és szövetségesei 44,45 százalékot értek el, míg az MSZP 34,2 százalékot. Az SZDSZ 12,56, az egyéb szervezetek pedig 4,49 százaléknyi voksot tudhattak magukénak. Abban az esetben, ha a balliberális tábor támogatottságát összeadjuk, akkor 2006-ban megverték volna a jobbközép erőket, ami azt mutatja, hogy 2009-ben azokon a településeken szavaztak, amelyek ha enyhén is, de a baloldal felé billentek.

A négy évvel ezelőtti időközi választások a Fidesz és szövetségesei kiütéses sikerével zárultak, mivel a jobbközép ellenzék 64,44, míg az MSZP 28,08 százalékot ért el. A voksolások mind az EP-választást, mind a közvélemény-kutatásokban kimutatott Fidesz–KDNP-fölényt visszaigazoltak, ráadásul a korábbi évekkel szemben közel 100 ezer ember akaratnyilvánítását lehetett górcső alá venni.

Az év időközi választásai egyébként komoly belpolitikai fordulópontokat is jeleztek. Áprilisban Csepelen szavazhattak a 3-as számú körzetben a kettős gyilkosság miatt. 2006-ban az MSZP 40, a Fidesz–KDNP 32, az SZDSZ pedig 15 százalékot ért el. Az erőviszonyok 2009-re teljesen átalakultak ebben a baloldali bástyában, mivel a Fidesz–KDNP 51, az MSZP 35, a Jobbik 7,7, az SZDSZ pedig 3 százalékot kapott. A baloldali súlyos vereségek májusban Pécsett folytatódtak.

A szintén erős baloldalinak gondolt városban Páva Zsolt, a Fidesz–KDNP jelöltje 65:35 százalékos arányban győzte le Szili Katalin szocialista házelnököt. Ekkor már sejteni lehetett, hogy a baloldalnak a 2010-es választásokon gyakorlatilag semmilyen esélye nem lesz az ismétlésre, de abban még bízhattak, hogy kétharmados többsége nem lesz a Fidesz–KDNP-nek.

Novemberben Józsefvárosban választottak új polgármestert Csécsei Béla SZDSZ-es városvezető helyére. Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP jelöltje a voksok 67 százalékával diadalmaskodott, míg az MSZP csupán 16 százalékot ért el. Ezen a választáson robbant be a köztudatba a Lehet Más a Politika alakulata, az újonnan alakult ökopárt 7,85 százalékot ért el, ami azt mutatta, hogy az alakulat a nagyvárosokban már komoly pozíciókkal rendelkezett, és ekkor csillant meg az esélye annak, hogy 2010-ben parlamenti szereplővé válhatnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.