Mint arról sorozatunk korábbi részeiben beszámoltunk, 2003-ban a tízezer főnél népesebb településeken tartott időközi választásokon a kormányzó MSZP–SZDSZ megőrizte 2002-ben megszerzett pozícióit, 2004-ben fordítottak a jobbközép erők, és magabiztosan verték a balliberálisokat, 2005-ben pedig döntetlen körüli eredmény született. Bár 2006-ban a Fidesz diadalmaskodott, a tavaszi országgyűlési választást elvesztette.
2007-ben az időközi önkormányzati választások egyértelműen visszaigazolták az MSZP–SZDSZ-kormány totális bizalomvesztését. 2008-ban folytatódott a Fidesz diadalmenete, miközben a szocialisták már számolni sem tudták a vereségeiket. Cikksorozatunkban azt kívánjuk bemutatni, hogyan módosították az időközi megmérettetések a pártok közötti erőviszonyokat a parlamenti választások közötti időszakban, és abból milyen következtetéseket lehet levonni.
2009 minden szempontból egyedülálló év volt a hazai belpolitikában, mivel megbukott a Gyurcsány-kormány, a miniszterelnök körül teljesen elfogyott a levegő és egy kéthetes, a show-elemektől sem mentes kormányfőkeresgélés után Bajnai Gordon foglalhatta el a posztot, aki rögtön komoly megszorításokba kezdett. Júniusban az európai parlamenti választások alapvetően formálták át a pártok közötti erőviszonyokat, mivel a Fidesz–KDNP 40 százalékot vert az MSZP-re, kiesett az SZDSZ, a Jobbik pedig majdnem megelőzte a szocialistákat.
A 10 ezer főnél népesebb településeken tartott időközi választások szempontjából is egyedülálló volt a 2009-es év. Összesen 22 településen tartottak időközi megmérettetést, amely a korábbi évekhez képest soha nem látott mennyiségű embert érintett. Az adott körzetekben 2006-ban 265 143 fő járulhatott volna az urnákhoz, amelyből 127 172-en meg is is jelentek, ez 47,96 százalékos részvételnek felelt meg. Három évvel később 265 517 fő szavazhatott volna, amelyből 96 747-en jelentek meg, ami 36,44 százalékos részvételt jelentett. 2008-hoz képest ez csökkenő tendencia, de mivel a voksolások rengeteg embert érintettek, így ez elenyészőnek számít.