Eldőlt, az MSZP-nek semmi esélye sincs a választáson

2009-ben az időközi választások egyértelműen visszaigazolták, hogy 2010-ben az MSZP-nek semmi esélye sincs a győzelemre.

Mint arról sorozatunk korábbi részeiben beszámoltunk, 2003-ban a tízezer főnél népesebb településeken tartott időközi választásokon a kormányzó MSZP–SZDSZ megőrizte 2002-ben megszerzett pozícióit, 2004-ben fordítottak a jobbközép erők, és magabiztosan verték a balliberálisokat, 2005-ben pedig döntetlen körüli eredmény született. Bár 2006-ban a Fidesz diadalmaskodott, a tavaszi országgyűlési választást elvesztette.

2007-ben az időközi önkormányzati választások egyértelműen visszaigazolták az MSZP–SZDSZ-kormány totális bizalomvesztését. 2008-ban folytatódott a Fidesz diadalmenete, miközben a szocialisták már számolni sem tudták a vereségeiket. Cikksorozatunkban azt kívánjuk bemutatni, hogyan módosították az időközi megmérettetések a pártok közötti erőviszonyokat a parlamenti választások közötti időszakban, és abból milyen következtetéseket lehet levonni.

2009 minden szempontból egyedülálló év volt a hazai belpolitikában, mivel megbukott a Gyurcsány-kormány, a miniszterelnök körül teljesen elfogyott a levegő és egy kéthetes, a show-elemektől sem mentes kormányfőkeresgélés után Bajnai Gordon foglalhatta el a posztot, aki rögtön komoly megszorításokba kezdett. Júniusban az európai parlamenti választások alapvetően formálták át a pártok közötti erőviszonyokat, mivel a Fidesz–KDNP 40 százalékot vert az MSZP-re, kiesett az SZDSZ, a Jobbik pedig majdnem megelőzte a szocialistákat.

A 10 ezer főnél népesebb településeken tartott időközi választások szempontjából is egyedülálló volt a 2009-es év. Összesen 22 településen tartottak időközi megmérettetést, amely a korábbi évekhez képest soha nem látott mennyiségű embert érintett. Az adott körzetekben 2006-ban 265 143 fő járulhatott volna az urnákhoz, amelyből 127 172-en meg is is jelentek, ez 47,96 százalékos részvételnek felelt meg. Három évvel később 265 517 fő szavazhatott volna, amelyből 96 747-en jelentek meg, ami 36,44 százalékos részvételt jelentett. 2008-hoz képest ez csökkenő tendencia, de  mivel a voksolások rengeteg embert érintettek, így ez elenyészőnek számít.

2006-ban a vizsgált településeken a Fidesz és szövetségesei 44,45 százalékot értek el, míg az MSZP 34,2 százalékot. Az SZDSZ 12,56, az egyéb szervezetek pedig 4,49 százaléknyi voksot tudhattak magukénak. Abban az esetben, ha a balliberális tábor támogatottságát összeadjuk, akkor 2006-ban megverték volna a jobbközép erőket, ami azt mutatja, hogy 2009-ben azokon a településeken szavaztak, amelyek ha enyhén is, de a baloldal felé billentek.

A négy évvel ezelőtti időközi választások a Fidesz és szövetségesei kiütéses sikerével zárultak, mivel a jobbközép ellenzék 64,44, míg az MSZP 28,08 százalékot ért el. A voksolások mind az EP-választást, mind a közvélemény-kutatásokban kimutatott Fidesz–KDNP-fölényt visszaigazoltak, ráadásul a korábbi évekkel szemben közel 100 ezer ember akaratnyilvánítását lehetett górcső alá venni.

Az év időközi választásai egyébként komoly belpolitikai fordulópontokat is jeleztek. Áprilisban Csepelen szavazhattak a 3-as számú körzetben a kettős gyilkosság miatt. 2006-ban az MSZP 40, a Fidesz–KDNP 32, az SZDSZ pedig 15 százalékot ért el. Az erőviszonyok 2009-re teljesen átalakultak ebben a baloldali bástyában, mivel a Fidesz–KDNP 51, az MSZP 35, a Jobbik 7,7, az SZDSZ pedig 3 százalékot kapott. A baloldali súlyos vereségek májusban Pécsett folytatódtak.

A szintén erős baloldalinak gondolt városban Páva Zsolt, a Fidesz–KDNP jelöltje 65:35 százalékos arányban győzte le Szili Katalin szocialista házelnököt. Ekkor már sejteni lehetett, hogy a baloldalnak a 2010-es választásokon gyakorlatilag semmilyen esélye nem lesz az ismétlésre, de abban még bízhattak, hogy kétharmados többsége nem lesz a Fidesz–KDNP-nek.

Novemberben Józsefvárosban választottak új polgármestert Csécsei Béla SZDSZ-es városvezető helyére. Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP jelöltje a voksok 67 százalékával diadalmaskodott, míg az MSZP csupán 16 százalékot ért el. Ezen a választáson robbant be a köztudatba a Lehet Más a Politika alakulata, az újonnan alakult ökopárt 7,85 százalékot ért el, ami azt mutatta, hogy az alakulat a nagyvárosokban már komoly pozíciókkal rendelkezett, és ekkor csillant meg az esélye annak, hogy 2010-ben parlamenti szereplővé válhatnak.