Bajnainak mégiscsak sikerült összefogásra késztetni az embereket, bár valószínűleg nem pont úgy, ahogy azt korábban elképzelte. Vasárnapi akciójukkal elérték, hogy a teljes politikum és saját szavazóik is elhatárolódjanak tőlük.
A Szolidaritás mozgalom múlt vasárnap ünnepelte második születésnapját, amelyen beszédet mondott Bajnai Gordon és az alapító Kónya Péter, majd lelepleztek egy Orbán Viktort imitáló hungarocellszobrot, amelyet később ledöntöttek. Ezután a magát Dopemannek neveztető Pityinger László elszavalta trágár „alternatív himnuszát”, majd bele is rúgott a hungarocell szoborfejbe. Kónya Péter, az Együtt–PM Szövetség társelnöke, a Szolidaritás elnöke és egyben a demonstráció főszervezője a Híradónak nyilatkozva teljesen normálisnak nevezete az akciót, és mint mondta, nem bánta meg.
A Kónya a Hír24-nek adott interjújában később bevallotta, szimpatizánsai „vuduzták, késekkel meg mindenféle dolgokkal szurkálták” a hungarocellszobrot, és a fején meg a csizmáján kívül az egész bábut széthordták ereklyeként. Kónya azt is elárulta, a megfelelő helyeken meg volt gyengítve a szobor, hogy amikor eldől, a feje mindenképpen letörjön. Ez szöges ellentétben áll korábbi mentegetőzésével: a performansz másnapján a köztévében még azt nyilatkozta, hogy nem darabolták fel a hungarocellbábot, magától tört szét, miután eldőlt, és szó sem volt vuduszertartásról.
Az Együtt–PM Szövetség vezetője hétfőn az Indexnek még azt mondta, nem tudott arról, hogy legszorosabb szövetségese vuduszertartásra készül, máskülönben természetesen lebeszélte volna róla; ezzel szemben Kónya a Hír TV-nek elmondta, Bajnait előre tájékoztatták a hungarocellszobor leleplezéséről és ledöntéséről. Rogán Antal le is szűrte a tanulságokat: a múlt hétvégén történteket előre megfontoltan, részleteiben is kitervelve hajtották végre.
Az általános felháborodás ellenére Bajnai Gordon Bajára utazik a megismételt időközi választásra, kézen fogva a Szolidaritás aktivistáival. Hasonló akciókra pedig még számíthatunk, a Századvég és a Nézőpont elemzői szerint Bajnai egyre erőszakosabb eszközökhöz fog nyúlni.
Pénteken megérkezett a horvát rendőrség által kedden kiadott európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba. Hernádit Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat.
A kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét. A kabinet emellett utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol–INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. Giró-Szász András az ügy kapcsán közölte, Horvátország lépése szembemegy az unió eszmeiségével is.
Orbán Viktor az ügy kapcsán azt hangsúlyozta: a Magyarország és Horvátország közötti barátság olyan érték, amit semmilyen üzleti konfliktussal nem szabad rombolni.
Ismét magyar kézben az E.ON földgázüzletága, miután az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. összesen 281 milliárd forintot utalt át hétfőn a cégnek. A földgáztárolók és a földgázkészlet megvételével a kormány célja az ország függetlenségének erősítése. Az E.ON gázkészletének megvásárlásávaltovábbcsökkenhet ősszel és jövő tavasszal a rezsi. Rogán Antal a hétfői Fidesz–KDNP-frakcióülés után tartott sajtótájékoztatóján azt is közölte: a Fidesz munkacsoportot hozott létre, hogy megvizsgálják a rezsicsökkentés alkotmányba foglalását.
Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjúban pénteken megerősítette: az átlagjövedelem mértékéig havi két készpénzfelvétel tranzakciósilleték-mentes lesz az embereknek. Azt még Varga Mihály jelentette be, hogy a bankok számára is illetékmentessé válik a kártyás fizetés.
A kormányfő arról is szólt, úgy látja, a pedagógusok béremelése jó irányban halad. A fizetésemelés mostani első ütemében átlagosan 34 százalékkal nő a pedagógusok fizetése, ami tíz- és százezer forint közötti összeget jelent a gyermekek oktatásában, nevelésében részt vevőknek, így a tanítóknak, a tanároknak, az óvodapedagókóngusoknak, a logopédusoknak és a fejlesztőpedagógusoknak. A mostani béremelési program a rendszerváltás óta a legnagyobb, 160 ezer pedagógust érint.
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden elutasította a 2006 őszi tömegoszlatásokkal kapcsolatos semmisségi törvény alkotmányellenességére irányuló beadványokat. A vizsgált törvény szerint semmisek a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, garázdaság miatti, kizárólag rendőri jelentésre, tanúvallomásra alapozott ítéletek. Ha a semmisségi törvény miatt nem helyezik hatályon kívül a jogerős ítéleteket, akkor a 2006-os rendőri erőszak áldozatai elévülési időn belül számos pert indíthattak volna, és akár nemzetközi bírósághoz is fordulhattak volna.
Néhány nap múlva szabálysértésnek minősül majd az utcán élés a világörökségi területeken, az önkormányzatoknak pedig ismét lehetőségük lesz arra, hogy további közterületeket jelöljenek ki, ahol jogellenes az életvitelszerű tartózkodás, vagyis hogy hajléktalanok éljenek ott. A szabálysértési törvény erről szóló módosítását az Országgyűlés hétfőn fogadta el. A parlament megválasztotta a Nemzeti Választási Bizottság hét, az államfő által jelölt tagját is.
Tovább nyomoznak a soroksári gyilkosság ügyében. Az áldozat férje a Hír TV Riasztás című műsorának adott interjújában elmondta, borzalmas, embertelen állapotban találták meg a feleségét. Az asszonyt szeptember 25-én ölték meg.
