A baloldalon már számos forgatókönyv és név felvetődött a főpolgármesteri posztra: Bajnai Gordon, Horváth Csaba, Karácsony Gergely, „híres civilként” pedig Alföldi Róbert és Kulka János neve is szóba jött. Egyelőre azonban csak a Fidesz–KDNP jelöltje, Tarlós István indulása tűnik biztosnak.
Korábban az is kiderült, hogy az Együtt–PM nem támogatja az MSZP-s Horváth Csaba indulását, szerintük ő nem győzi le Tarlóst. A lehetséges jelöltek között van a PM-es Karácsony Gergely, aki azt mondta: biztos, hogy az Együtt–PM-nek lesz saját jelöltje, de csak az EP-választás után derülhet ki, hogy ki mögé tudna egységesen felsorakozni a baloldal.
Ugyanakkor Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke úgy nyilatkozott: bár nem látják indokoltnak, hogy más párt adja a főpolgármester-jelöltet, természetesen várják a személyi javaslatokat, hozzátéve: forrásaik szerint Horváth sem ragaszkodik „görcsösen” a jelöltséghez. A keddi Népszavában szocialista politikus összefogást sürgetett az LMP-vel az önkormányzati választásokat és a főpolgármester-jelöltséget illetően. Molnár utalt rá: adott esetben akár egy LMP-s politikus vagy egy LMP-hez közel álló civil mögé is beállna az MSZP.
Az ATV szerda reggeli műsorában az LMP társelnöke reagált a felvetésre. „Nagyon méltányolom Molnár Zsoltnak ezt a kitartó udvarlását” – jelentette ki Schiffer András, de hozzátette: azt, hogy az LMP a DK-val vagy az E14-gyel kooperálgasson, „teljesen kizártnak tartom”. Arra a kérdésre, hogy a szocialistákkal elképzelhető-e ilyen, a politikus elmondta: „A szocialista pártnak is tudomásul kellene vennie, hogy azok, akik ilyen másfél év után, amin az LMP keresztülment, az LMP-re adták a voksukat, főleg Budapest belső kerületeiben, azok pontosan arra az önálló politikára szavaztak, amit az LMP felmutatott vérveszteségek árán az elmúlt egy évben.”
A köztévé Híradója ezek után szerdán arról számolt be, hogy értesüléseik szerint Horváth Csaba lemondott a főpolgármesteri jelöltségről.
Több mint kétmilliárd forintos adósságot görget maga előtt a szocialista párt – ismerte el a héten Mesterházy Attila. A pártelnök szerint ahogyan eddig, továbbra is pontosan fognak törleszteni. Az MSZP költségvetési támogatása azonban tovább csökken, ráadásul az ötpárti összefogás résztvevőinek osztozniuk kell a pénzen.
Nem csitulnak a pártvezetést kritizáló hangok sem. Komáromi István, az egyik pécsi alapszervezet volt titkára – akinek négy éve felfüggesztették MSZP-tagságát, de most visszahívták – arról beszélt a Hír TV-nek, hogy „Gyurcsány Ferenc miatt vesztett a baloldal 2010-ben és 2014-ben is, ezért volt hiba összefogni vele”. Szerinte az emberekkel beszélni kellett volna, nem csak elrohanni, és nem csak az aláírásokat gyűjtögetni, ez ugyanis – mint mondta – óriási taktikai hiba volt. „Négy éve Mesterházy Attila az MSZP elnöke, véleményem szerint az is nagy hiba volt, hogy vesztesként nem gratulált a győztesnek” – fűzte hozzá a baranyai politikus.
Hiller István – aki sajtóértesülések szerint esélyes a parlament alelnöki tisztségére – viszont már óvatosabban fogalmazott a Népszavának adott interjújában. Arról beszélt, hogy a magyar baloldal nem értette és nem dolgozta fel jól azokat a változásokat, amelyeket az elmúlt fél évtizedben a társadalom sokkszerűen megélt.
A baloldali ellenzék pártjai egymásnak ellentmondón nyilatkoznak az államtól járó, több százmilliós párttámogatás sorsáról. Úgy tűnik, nemhogy a várható összeg megoszlásáról nem jutnak egyezségre, de még abban sem értenek egyet, hogy egyáltalán nekik kell-e dönteniük a pénz szétosztásáról. Mesterházy a minap úgy fogalmazott, volt egy „belső politikai megállapodásuk a párttámogatás felosztására”. A Népszabadság információi szerint egyébként az öt párt közötti egyeztetéseken – az MSZP-elnök és Szigetvári Viktor egyik nyilatkozatával ellentétben – nem született megállapodás a leendő párttámogatás felosztásáról.
Welsz Tamás két – azóta eltűnt, illetve elhunyt – szlovákiai vállalkozóval együtt érintett lehetett Magyarországról irányított áfacsalási ügyekben is – írta a héten az Index. A portál szerint a két férfi a Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes bizalmi embereként ismert Welsz szlovákiai kapcsolata volt, és 2012-ben legalább háromszor találkoztak egy dunaszerdahelyi borozóban.
Egyikük, Dömény Zoltán, a szlovákiai székhelyű Feed Trade cég tulajdonosa február 5-én – egy nappal azután, hogy a Magyar Nemzet beszámolt Simon Ausztriában parkoltatott 240 millió forint értékű vagyonáról – rejtélyes körülmények között eltűnt. Az Index szerint a Döményhez köthető ügyletekben Welsz feladata az volt, hogy politikai védelmet biztosítson.
A legfrissebb sajtóhírek pedig már arról szóltak, hogy Welsz kivégzésekhez használt méreganyaggal végzett magával.
Bene Lajos bíró április 18-i végzésével hónapokra megakasztotta a takarékszövetkezetek állami integrációját, azzal, hogy az Alkotmánybíróság (AB) állásfoglalását kérte a tavaly nyáron hozott integrációs törvény kapcsán. Ismert, a Demján Sándor (a Vállalkozók Országos Szövetsége elnöke) vezette Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély jogalkotással okozott kár megtérítéséért perelte be tavaly a magyar államot és öt további alperest (Magyar Posta, TakarékBank, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Fejlesztési Bank, Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete). Demjánék szerint az integrációs törvény korlátozta tulajdonosi jogaikat a TakarékBankban, s – szerintük – emiatt nem tudtak elindulni a pénzintézetre kiírt pályázaton. Azt állították, ezzel 29 millió forintos káruk keletkezett, s ennek megtérítését kérik a bíróságtól.
Múlt pénteken Bene Lajos – a felperesek indítványára – a következő tárgyalásig meghosszabbította azt a korábbi ideiglenes végzését, amelyben megtiltotta a másodrendű alperes Magyar Postának, hogy értékesítse a tulajdonában lévő TakarékBank-részvényeket. Ezzel megakasztotta a TakarékBank állami részesedésének eladását. Mint a Magyar Nemzet pénteki cikkében arról már beszámolt, a bíró a tárgyalások során többször önellentmondásba keveredett, furcsa párhuzamokat vont az integrációs törvény, valamint a munkatáborok és a holokauszt között; a lap arra is emlékeztet, hogy Bene korábbi álláspontjával szembefordulva fordult az AB-hoz, hiszen korábban ezt a taláros testület leterheltségére hivatkozva nem tette meg.
Ráadásul portálunk információi szerint jóval a kihirdetése előtt a felpereshez és az Origo hírportálhoz került az a végzés, amelyet a bíró hozott a TakarékBank perében. A Fővárosi Törvényszék először azt közölte, hogy hétfőre kivizsgálják az ügyet, majd mégis reagáltak és tagadták, hogy a határozathozatal előtt kiadták volna a végzést. Az Origo azzal magyarázkodott: „az ítélethirdetés 9 órakor kezdődött, újságírónk folyamatosan tudósított az eseményről, az első verzió 9.13-kor jelent meg, de ekkor még az ítélet nem szerepelt benne, csak a cikk előzménye, háttér-információk és néhány sor arról, hogy mi történik épp a tárgyalóteremben”.
A héten is folytatódott a tervezett német megszállási emlékmű körüli kordonok lebontása. Történt mindez annak ellenére, hogy – mint megírtuk – a zsidó közösség korábban minden évben megemlékezett március 19-én a német megszállásról. Mécs Imre, az emlékmű ellen tiltakozók egyik vezető alakja a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, nem tartja az amerikai nagykövetség részéről a magyar belügyekbe való beavatkozásnak a külképviselet szerdán kiadott kommünikéjét. Ismeretes, ebben a külképviselet arra ösztönözte a magyar kormányt, hogy folytasson társadalmi párbeszédet a Sorsok Háza és a német megszállási emlékmű ügyében.
A Mazsihisz még februárban, a közgyűlése után jelezte, hogy nem hajlandó részt venni a kormány által szervezett holokauszt-emlékév programsorozatán, és a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat sem hívja le, amíg nem teljesülnek a feltételeik.
