Az MSZP önállósága mellett állt ki a megosztott baloldalon Tóbiás József, akit múlt szombaton választottak meg a szocialisták új elnökének. A Magyar Nemzet forrásai szerint világosan látszik, hogy a liberális irányvonal felé nyitó Deák Ferenc Kör, illetve a Mesterházy Attilát korábban hangosan támadók nagyrészt elvéreztek a kongresszuson, és nem kaptak helyet a pártvezetésben.
A liberális értékrend szellemében a Gyurcsányékkal és Bajnaiékkal szorosabb kapcsolat kialakítására törekvők hiába pályáztak, szinte senki sem kapott szerepet az új pártvezetésben. Elvérzett az etikai bizottság elnöki posztjára pályázó Steiner Pál, az elnökségbe készülő Braun Róbert vagy éppen Katona Tamás.
Továbbra sem mozdult ki a holtpontról a balliberális pártok közötti tárgyalás a lehetséges közös főpolgármester-jelöltről. Magyar György ügyvéd neve azonban ismét felvetődött a castingban Tarlós István esetleges kihívójaként. Ugyanakkor eddig egyetlen érintett párt sem jelezte, hogy támogatná az indulását, ráadásul mind azt állítják, hivatalosan egyelőre nem is került szóba a neve.
Az MSZP továbbra is kitart saját jelöltje, Horváth Csaba mellett, akit viszont sem a DK, sem az Együtt–PM nem támogat. Más indulót ugyanakkor eddig nem neveztek meg, Gyurcsány Ferenc DK-elnök is csak utalásokat tett egy civil jelöltre, akinek nevét nem árulja el. Az Együtt–PM sem állt elő saját névvel, ám a Magyar Nemzet úgy tudja, Pápa Leventében, a párt gazdaságpolitikusában gondolkoznak.
A kerületi egyezkedések fővárosszerte zajlanak a balliberális pártok között, de vezetői szintű tárgyalás csak a jövő héten lesz. Akkor kerülhet ismét szóba a közös főpolgármester-jelölt. Az Index.hu csütörtökön azt írta, a Gyurcsány Ferencék által emlegetett, eddig titkos civil jelölt Balázsovits Lajos színművész lehet. Baloldali források a Magyar Nemzetnek is említették már Balázsovits nevét, ám úgy, mint a Demokratikus Koalíció egyik, a belső kerületek egyikére aspiráló polgármesterjelöltjét. Vadai Ágnes pedig az Origónak erről azt mondta, a sajtó Benedek Elek-meséit nem szabad komolyan venni, a DK nem is kíván részt venni a castingban.
Baloldali források közlése szerint hivatali visszaélés miatt a Kúrián jogerősen elítélt korábbi MSZP-s polgármester, Hunvald György polgármesteri érájának arcai szállnának ismét harcba ősszel a VII. kerület vezetéséért. A Magyar Nemzet úgy tudja, Erzsébetvárosban már közel a megegyezés a balliberális pártok között, és habár Hunvald lemondott a helyi MSZP vezetéséről, aktívan közreműködhet a folyamatban.
Pécsett azonban nem lesz összeborulás. A Gyurcsány-párt a héten jelentette be, hogy megszakította az önkormányzati választásokon való együttműködésre irányuló tárgyalásait az MSZP-vel és az Együtt–PM Szövetség helyi szervezetével. „Olyan feltételeket támasztott az MSZP és az Együtt–PM civil polgármesterjelöltje – a Pécs Ma szerint Kovács Ágnes rendelőintézeti vezető –, amelyeket nem tudtunk vállalni” – jelentette ki a portál megkeresésére Kunszt Márta, a DK helyi koordinátora.
Áder János köztársasági elnök október 12-ére tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását, ez pedig azt jelenti, hogy ugyanezen a napon lesz a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása is. A helyi képviselőket és polgármestereket októberben már öt évre választjuk meg.
A Hír TV információi szerint elhagyta az országot Sipos Pál, a diákjai szexuális zaklatásával vádolt egykori tanár és tévés. A botrány kirobbanása óta sem Budapesten, sem badacsonytomaji nyaralójában nem találni. Az MTVA közleményben határolódott el Sipostól, az MTV örökös tag alapítványból is visszahívták.
A férfi másfél éve maga is aláírta az Együtt 2014 választási összefogást sürgető nyilatkozatát. A párt társelnöke, Szigetvári Viktor azonban azt állította: a férfi nem vett részt a párt megalapításában. A párt később közleményben tagadta, hogy a férfi tagja lenne a pártnak.
A Fidesz azt várja a diákjai szexuális zaklatásával vádolt egykori magyartanártól, hogy álljon a közvélemény elé, és nyilatkozzon, igazak-e az őt ért vádak – közölte Selmeczi Gabriella, a kormánypárt országgyűlési képviselője szerdán Budapesten.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa is megszólalt a norvég pénzek elosztása ügyében. Nils Muiznieks aggódik a magyarországi civil szervezetekkel szembeni „megbélyegző retorika” miatt. A biztos hivatala tegnap hozta nyilvánosságra a közte és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közti júliusi levélváltást. Muiznieks eszerint azt nehezményezte, hogy a magyar kormányzat politikai tevékenységgel hozta összefüggésbe a Norvég Civil Támogatási Alapból (NCTA) támogatott „civileket”. Lázár János viszont hangsúlyozta, a kormánynak kötelessége a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, márpedig szerinte az egyik érintett, az Ökotárs Alapítvány tevékenysége az elmúlt időszakban aggodalomra adott okot.
Eközben a Magyar Nemzet kiderítette, elenyésző a társadalmi beágyazottságuk azoknak a balliberális kötődésű „civil” szervezeteknek, amelyek az NCTA révén több száz millió forinthoz jutottak az előző időszakban. Miközben ezek a szervezetek politikai semlegességüket, „civilségüket” hangsúlyozzák, a birtokunkba került adatok szerint éves bevételeikhez képest elenyésző összeget kaptak támogatóiktól egyszázalékos adófelajánlásként, tehát szinte semmilyen kapcsolatuk sincs a társadalommal. Ha nem kapnának külföldről, jellemzően Soros György érdekeltségeitől vagy az NCTA-ból milliókat, alighanem képtelenek lennének fennmaradni.
A magyar állam 55 millió euróért megveszi a Bayerische Landesbanktól a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.-t. A bajor tulajdonos a társaság részvényeinek 99,9 százalékát eladja a magyar államnak. A bank ezzel hazai kezekbe kerül. A nemzetgazdasági miniszter közlése szerint az MKB megvétele az első lépés a magyar bankrendszer konszolidációjában.
Meghaladhatja a kétmilliárd forintot az az összeg, amennyivel kevesebb területalapú támogatást kap évente tizenhárom állami agrártársaság. A nagygazdaságok juttatásának lefaragásáról szóló kormánydöntés közel húszmilliárd forint elvonással számol. Ezen összeg közel egytizedét saját magától veszi el a kormányzat. Ugyanakkor ezt a kiesést pótolni kell, hiszen az érintett állami agrártársaságok egy része a csőd szélére kerül majd.
A tervek szerint már idén szeptemberben megalakul a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) új háttérintézménye, amely a szakképzés fejlesztése mellett a jövőben a szakiskolák és szakközépiskolák fenntartásáért, illetve szakmai irányításáért is fog felelni – mondta a Magyar Nemzetnek Czomba Sándor munkaerő-piaci és képzési államtitkár. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) névre keresztelt új fenntartó mintegy ötszáz iskolát venne át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól.
