Egy színész menti meg a baloldalt?

Megvan az önkormányzati választás időpontja, a balliberálisoknál folytatódott a casting: újabb nevek merültek fel a főpolgármester-jelölti posztra.

Baloldali források közlése szerint hivatali visszaélés miatt a Kúrián jogerősen elítélt korábbi MSZP-s polgármester, Hunvald György polgármesteri érájának arcai szállnának ismét harcba ősszel a VII. kerület vezetéséért. A Magyar Nemzet úgy tudja, Erzsébetvárosban már közel a megegyezés a balliberális pártok között, és habár Hunvald lemondott a helyi MSZP vezetéséről, aktívan közreműködhet a folyamatban.

Pécsett azonban nem lesz összeborulás. A Gyurcsány-párt a héten jelentette be, hogy megszakította az önkormányzati választásokon való együttműködésre irányuló tárgyalásait az MSZP-vel és az Együtt–PM Szövetség helyi szervezetével. „Olyan feltételeket támasztott az MSZP és az Együtt–PM civil polgármesterjelöltje – a Pécs Ma szerint Kovács Ágnes rendelőintézeti vezető –, amelyeket nem tudtunk vállalni” – jelentette ki a portál megkeresésére Kunszt Márta, a DK helyi koordinátora.

Áder János köztársasági elnök október 12-ére tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását, ez pedig azt jelenti, hogy ugyanezen a napon lesz a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása is. A helyi képviselőket és polgármestereket októberben már öt évre választjuk meg.

A Hír TV információi szerint elhagyta az országot Sipos Pál, a diákjai szexuális zaklatásával vádolt egykori tanár és tévés. A botrány kirobbanása óta sem Budapesten, sem badacsonytomaji nyaralójában nem találni. Az MTVA közleményben határolódott el Sipostól, az MTV örökös tag alapítványból is visszahívták.

A férfi másfél éve maga is aláírta az Együtt 2014 választási összefogást sürgető nyilatkozatát. A párt társelnöke, Szigetvári Viktor azonban azt állította: a férfi nem vett részt a párt megalapításában. A párt később közleményben tagadta, hogy a férfi tagja lenne a pártnak.

A Fidesz azt várja a diákjai szexuális zaklatásával vádolt egykori magyartanártól, hogy álljon a közvélemény elé, és nyilatkozzon, igazak-e az őt ért vádak – közölte Selmeczi Gabriella, a kormánypárt országgyűlési képviselője szerdán Budapesten.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa is megszólalt a norvég pénzek elosztása ügyében. Nils Muiznieks aggódik a magyarországi civil szervezetekkel szembeni „megbélyegző retorika” miatt. A biztos hivatala tegnap hozta nyilvánosságra a közte és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közti júliusi levélváltást. Muiznieks eszerint azt nehezményezte, hogy a magyar kormányzat politikai tevékenységgel hozta összefüggésbe a Norvég Civil Támogatási Alapból (NCTA) támogatott „civileket”. Lázár János viszont hangsúlyozta, a kormánynak kötelessége a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, márpedig szerinte az egyik érintett, az Ökotárs Alapítvány tevékenysége az elmúlt időszakban aggodalomra adott okot.

Eközben a Magyar Nemzet kiderítette, elenyésző a társadalmi beágyazottságuk azoknak a balliberális kötődésű „civil” szervezeteknek, amelyek az NCTA révén több száz millió forinthoz jutottak az előző időszakban. Miközben ezek a szervezetek politikai semlegességüket, „civilségüket” hangsúlyozzák, a birtokunkba került adatok szerint éves bevételeikhez képest elenyésző összeget kaptak támogatóiktól egyszázalékos adófelajánlásként, tehát szinte semmilyen kapcsolatuk sincs a társadalommal. Ha nem kapnának külföldről, jellemzően Soros György érdekeltségeitől vagy az NCTA-ból milliókat, alighanem képtelenek lennének fennmaradni.

A magyar állam 55 millió euróért megveszi a Bayerische Landesbanktól a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.-t. A bajor tulajdonos a társaság részvényeinek 99,9 százalékát eladja a magyar államnak. A bank ezzel hazai kezekbe kerül. A nemzetgazdasági miniszter közlése szerint az MKB megvétele az első lépés a magyar bankrendszer konszolidációjában.

Meghaladhatja a kétmilliárd forintot az az összeg, amennyivel kevesebb területalapú támogatást kap évente tizenhárom állami agrártársaság. A nagygazdaságok juttatásának lefaragásáról szóló kormánydöntés közel húszmilliárd forint elvonással számol. Ezen összeg közel egytizedét saját magától veszi el a kormányzat. Ugyanakkor ezt a kiesést pótolni kell, hiszen az érintett állami agrártársaságok egy része a csőd szélére kerül majd.

A tervek szerint már idén szeptemberben megalakul a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) új háttérintézménye, amely a szakképzés fejlesztése mellett a jövőben a szakiskolák és szakközépiskolák fenntartásáért, illetve szakmai irányításáért is fog felelni – mondta a Magyar Nemzetnek Czomba Sándor munkaerő-piaci és képzési államtitkár. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) névre keresztelt új fenntartó mintegy ötszáz iskolát venne át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól.