A vagyonbevallás kitöltésébe Juhász Péternek, az Együtt–PM társelnökének háromszor is beletört a bicskája. Első bevallásában még azt állította, hogy semmije nincsen, később azonban kiderült: három kisharsányi ingatlana is van, ebből egy felerészben, kettő pedig teljesen a tulajdona, nemrég pedig új, nagyobb albérletbe is költözött.
Az eredetileg bevallott egy, majd kettő után Juhásznak a mostani adatok szerint négy vállalkozásban is érdekeltsége van, az egyikben beltag, a másikban tulajdonos, a cégek törlés alatt állnak. Juhász elsőre feltüntetett pénzintézettel szembeni 250 ezer forint tartozása mostanra megszűnt, az 5,5 milliós magánszeméllyel szembeni tartozása viszont 5,9 millióra emelkedett.
„Foglalkozása: ügyvezető. Munkahelye: Ebit Consulting Kft. Szünetelteti-e foglalkozását: igen. Foglalkozásából származó havi bruttó jövedelme: 0 Ft. A cég eredményétől függő osztalékot veszek fel” – idézi Bajnai Gordon vagyonnyilatkozatát a Magyar Hírlap. A Ptk. az osztalékról azt írja: „A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből törzsbetétek arányában meghatározott összeg, osztalék illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult.”
Bajnai a vagyonnyilatkozata gazdasági érdekeltségi részében az Ebitnél a tulajdoni érdekeltségét 100 százalékban határozza meg, vagyis a vállalkozásból kivont jövedelem egészében őt illeti. Nem tüntette fel azonban e jövedelmek rendszerességét, sem nagyságát, vagy azt, hogy mikor és mennyi osztalékot vett fel. Ebből következhet, hogy Bajnai vagyonnyilatkozata formailag hibás, azaz nem tehetett eleget törvényi kötelezettségének – állapítja meg a Magyar Hírlap.
A vagyonnyilatkozatból kiderül, hogy Bajnai – bár jövedelmét nem ismerjük – számos ingatlant tartott fenn. A XII. kerületben egyedül tulajdonosa egy 271 négyzetméteres ingatlannak. Ugyancsak egyedüliként tulajdonolt Etyeken egy 1362 négyzetméteres zártkertet, Nemesnádudvaron egy pincét és présházat (137 + 52 négyzetméter). Ezen kívül – a vagyonnyilatkozat idején – fele részben tulajdonosa volt egy 1710 négyzetméteres tihanyi üdülőteleknek és egy etyeki 3582 négyzetméternyi ingatlannak. Nem volt autója, volt viszont egy 2006-ban vásárolt festménye, ám erről sem tudni többet: nem jelölte meg, hogy kitől származik és mennyi az értéke. A dokumentumból kiderül: pénzintézeti számlakövetelése hétszázezer forint és 8,5 millió forint értékű deviza. Más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege 46 millió forint, ebből 7 millió forint önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás.
Juhász társelnöktársának, Szigetvári Viktornak nem kellett vagyonbevallást készítenie, miután be sem ült az Országgyűlésbe, egy párttársa javára lemondott parlamenti mandátumáról.
Egyébként mindketten ringbe szállnak az Együtt vezetéséért, a harmadik jelölt Pápa Levente lesz.
A politikától most már végleg visszavonuló Bajnai Gordon 2010-ben is vagyonos ember volt. Kormányfőként tett 2010-es vagyonnyilatkozata, s a politikából történt 2014-es újabb távozása között egy BMW-vel lett szegényebb.
A Magyar Hírlap arra hívja fel a figyelmet, hogy Bajnainak a kormányváltás után alapított saját tanácsadó cége, az Ebit Consulting Kft. – amely 2012 októberéig, a politikába történő ideiglenes visszatéréséig működött aktívan – az első évben 17,7, 2012-ben 45,7 millió forint nettó árbevételt ért el. A nyereséget az üzleti évek végén osztalékként szinte teljes egészében kivette az egyszemélyes tulajdonos, Bajnai. Ez 2011-ben hat, 2012-ben pedig már 25,9 millió forint volt.
Bajnai vagyonbevallásában a „cég eredményétől függő osztalék felvételéről” írt. Az Ebit 2013-ban 51,4 millió forint nettó árbevételt ért el, eredménytől függő osztaléka 18,3 millió is lehetett, ennyi volt az adózás utáni nyereség. A Magyar Hírlap cikkéből az is kiderül, hogy a Együtt–A Korszakváltók Pártja alapítója bevallásában azt sem tünteti fel, hogy bécsi székhelyű vállalkozásából, az Inverness GmbH-ból, amelynek 40 százalékos tulajdonosa, milyen jövedelemre tett szert.
