Egy egész ország próbál most talpra állni

Halálbüntetés, földrengés Nepálban, Tóásó Előd hazatérése, baltimore-i zavargások – ez történt a héten.

Barack Obama az eset kapcsán azt mondta, hogy a rendőrségnek meg kell erősítenie az iránta való bizalmat a fekete közösségekben. Az új igazságügyi miniszter, Loretta Lynch kapcsolatba lépett amerikai városok polgármestereivel, és közölte velük, milyen források állnak rendelkezésre a rendőrök átképzésére és testkamerával való felszerelésére. Az elnök rámutatott, hogy a rendőrök átképzése önmagában nem elegendő az olyan társadalmi kérdések kezelése nélkül, mint az oktatásügy, a kábítószer-fogyasztás és a foglakoztatás.

De Baltimore-ral több város is szolidaritást vállalt. A megmozdulások kiterjedtek New Yorkra, Washingtonra, Bostonra, Chicagóra, Detroitra és Minneapolisra is. A tüntetők felháborodásának oka, hogy Baltimore előtt már Fergusonban, New Yorkban, Clevelandben, North Charlestonban és máshol fegyvertelen feketék vesztették életüket rendőri fellépés következtében.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, Ugrósdy Márton szerint az Egyesült Államokban nem valósult meg a kisebbségi csoportok integrációja. Mint mondta, az Egyesült Államokban a kisebbségek integrációjának problémáját politikai oldaltól függően máshogy látják. A republikánusok az egyéni felelősséget hangsúlyozzák, míg a demokraták szerint a szociális integráció hiánya, a jövőtlenség és a nagy számú deprimált helyzetben lévő fiatal jelenti a problémát.

Hazánkban is zavar támadt az erőben, egészen pontosan a politikai erőtérben. De kérdés: valódi cél-e a halálbüntetés „napirenden tartása”? Orbán Viktor Pécsett vetette fel újra a témát. A miniszterelnök kijelentése, miszerint a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani, Brüsszelig érő hullámokat indított. Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke Strasbourgban közölte, telefonbeszélgetést kezdeményezett Orbánnal. Mint mondta: ellentétes lenne az európai joggal és barbarizmussal érne fel, amennyiben a magyar miniszterelnök visszaállítaná a halálbüntetést. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának elnöke, volt belga miniszterelnök pedig Orbán Viktor támogatásának a megvonására szólította fel az Európai Néppártot.

Természetesen a kormányfő pártján áll Rogán Antal és Lázár János is. Előbbi szerint legitim a halálbüntetésről szóló vita, mert „erről a magyar társadalomnak nem volt módja dönteni”. Utóbbi tavaly áprilisban egy Csongrád megyei lakossági fórumon kifejtette, hogy a bíróságoknak fogalmuk sincs a magyar valóságról, döntéseikben nem igazságot, hanem jogot szolgáltatnak. „Magam is halálbüntetés-párti lennék a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetése esetében” – mondta Lázár.

Beszédes, hogy Orbán Viktor saját belügyminisztere Belgrádban tett nyilatkozatában határozottan szembehelyezkedett a halálbüntetés visszaállításának ötletével. Ott arra az újságírói kérdésre, miszerint a halálbüntetés visszaállítása visszaszorítaná-e a bűnözést Magyarországon, Pintér Sándor azt válaszolta: „a bűnözést egy intézkedés nem tudja visszaszorítani”. Szerinte ehhez „társadalmi összefogás kell, amely a képzéstől, oktatástól, a társadalmi együttélés szabályainak a betartásától egészen a büntetőeljárásig és a különféle büntetésekig tart”. A szintén fideszes Pócs János a Hír24-nek markánsabban fogalmazott: „Én egy keresztény ember vagyok és azt vallom, hogy az életet Isten adta, ő is veheti el.” Az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik támogatná a halálbüntetést. Vona Gábor igennel szavazna egy, a halálbüntetésről szóló népszavazáson, és nem tartja hitelesnek Orbán Viktor miniszterelnök szavait, miszerint napirenden kell tartani a kérdést.

De az igazság az, hogy a kérdés valószínűleg nem nő túl a „vitán”, a halálbüntetés visszaállítására Magyarországnak jelenleg gyakorlatilag nincs lehetősége. A magyar Alkotmánybíróság ugyanis 1990. október 24-én alkotmányellenesnek minősítette az állam életelvételi jogát. Hazánk emellett 1995-ben pedig törvénybe iktatta a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyvét, ezzel jogilag is véglegesen lezárta a halálbüntetés magyarországi történetét. Ráadásul a 2011-ben elfogadott alaptörvény is az ember elidegeníthetetlen jogának ismeri el az élethez való jogot.

A magyar közélet állóvízét a halálbüntetés mellett Tóasó Előd hazatérése is felkavarta. A reptéren tartott sajtótájékoztatóján elmondta, felesége sem tudott róla, hogy kimenekítették Bolíviából. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) ideiglenes magánútlevelet biztosított Tóásó Elődnek a hazatéréshez – mondta Szijjártó Péter miniszter hétfőn Budapesten. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a magyar diplomácia a magyar állampolgároknak mindig, minden bajba jutás esetén járó konzuli segítséget nyújtotta Tóásó Elődnek.

A börtönéből szabadult férfi a külügynek és a Baptista Szeretetszolgálatnak mondott köszönetet. A 2009 óta tartó ügyről a következő véleményt fogalmazta meg: „Ez egy politikai ügy, ami világsajtót kapott. Befeketítették a hírnevem, sokat kellett küzdenem azért, hogy kimossam magam.” Arra az újságírói kérdésre, hogy mit keresett Bolíviában, azt mondta: „Ha egy barátja meghívja egy egzotikus országba, akkor megy. Egy filmmel kapcsolatos előkészületeket folytattunk. Nem azért mentem ki Bolíviába, hogy terrorcselekményt hajtsak végre, és egyáltalán nem haragszom Rózsa-Flores Eduardóra, amiért kihívott, hogy honlapot szerkesszek, hiszen azon is dolgoztam.” Útlevelét felmutatva hangsúlyozta: „Ez a bizonyíték arra, hogy legálisan hagyhattam el Bolíviát.”

A héten tovább folytatódott az Illatos úti gyártelep ügye. Múlt héten a Magyar Nemzet írta meg, hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen eljárást indított a rendőrség a Budapesti Vegyiművek Illatos úti gyártelepén tárolt veszélyes hulladékok ügyében.

A szabálytalanul tárolt szemét miatt a jövő nemzedékek szószólója is vizsgálatot kezdeményez az alapvető jogok biztosánál. A kormány segítségével azonban megoldódott a kialakult probléma – jelentette be Tarlós István főpolgármester csütörtökön a M1-en.