Minden hétre jut egy-egy esemény, mely után az ember egy percre megáll és elgondolkodik. Ilyen volt az utóbbi nyolcvan év legnagyobb erejű földrengése Nepálban. Szemtanúk szerint a fővárosban, Katmanduban több épület romba dőlt, közöttük több száz éves templomok. A 7,9-es erősségű rengés – melynek következtében nagyjából egy méterrel emelkedett meg a talaj egy 120×50 kilométeres területen Katmandu környékén – középpontja Katmandutól nyolcvan kilométerre északnyugatra volt. A helyi hatóságok szombati összesítése szerint az országban már 6624 halottja van a katasztrófának, de az ország miniszterelnöke szerint a halálos áldozatok száma 10 ezer is lehet.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán arról beszélt, hogy jelenleg negyven magyarról tudnak, aki Nepálban tartózkodik, közülük harmincnégy magyar állampolgár, hatan pedig magyar ajkúak, de más európai uniós országok állampolgárai. Mindenkivel kapcsolatban vannak közvetlen vagy közvetett módon, mindenkiről tudják, hol és hogy van, és „szerencsére mindenki jól van” – közölte.
Az ország megsegítése érdekében az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) egyik illetékese szerdán Genfben közölte, hogy a kért 380 millió eurós összeg segítségével a következő három hónapban egyebek mellett a hajléktalanná vált mintegy félmillió embernek biztosítanának lakhatást. Az OCHA munkatársa hozzátette, a több mint négymillió nepáli tiszta ivóvízzel és élelemmel való ellátására és a több mint tízezer sérült kezelésére ugyancsak nagy összegeket fordít a világszervezet.
A világ másik felén is sokan gyászolnak, csak egy kicsit másképp. Súlyos zavargások törtek ki Baltimore-ban néhány órával a rendőri őrizetben elszenvedett, súlyos gerincsérülésébe belehalt 25 éves Freddie Gray temetése után, a búcsúztatás helyszínétől néhány utcasaroknyira. A feldühödött tömeg kövekkel dobálta meg a rendőröket, fosztogatott, a randalírozók baseballütőkkel zúzták be a gépkocsik ablakait, járőrautókat gyújtottak fel. Stephanie Rawlings-Blake polgármester rendkívüli állapotot és egyhetes éjszakai kijárási tilalmat vezetett be és tízezer nemzeti gárdista és rendőr készenlétbe helyezéséről is döntött.
Barack Obama az eset kapcsán azt mondta, hogy a rendőrségnek meg kell erősítenie az iránta való bizalmat a fekete közösségekben. Az új igazságügyi miniszter, Loretta Lynch kapcsolatba lépett amerikai városok polgármestereivel, és közölte velük, milyen források állnak rendelkezésre a rendőrök átképzésére és testkamerával való felszerelésére. Az elnök rámutatott, hogy a rendőrök átképzése önmagában nem elegendő az olyan társadalmi kérdések kezelése nélkül, mint az oktatásügy, a kábítószer-fogyasztás és a foglakoztatás.
De Baltimore-ral több város is szolidaritást vállalt. A megmozdulások kiterjedtek New Yorkra, Washingtonra, Bostonra, Chicagóra, Detroitra és Minneapolisra is. A tüntetők felháborodásának oka, hogy Baltimore előtt már Fergusonban, New Yorkban, Clevelandben, North Charlestonban és máshol fegyvertelen feketék vesztették életüket rendőri fellépés következtében.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, Ugrósdy Márton szerint az Egyesült Államokban nem valósult meg a kisebbségi csoportok integrációja. Mint mondta, az Egyesült Államokban a kisebbségek integrációjának problémáját politikai oldaltól függően máshogy látják. A republikánusok az egyéni felelősséget hangsúlyozzák, míg a demokraták szerint a szociális integráció hiánya, a jövőtlenség és a nagy számú deprimált helyzetben lévő fiatal jelenti a problémát.
Hazánkban is zavar támadt az erőben, egészen pontosan a politikai erőtérben. De kérdés: valódi cél-e a halálbüntetés „napirenden tartása”? Orbán Viktor Pécsett vetette fel újra a témát. A miniszterelnök kijelentése, miszerint a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani, Brüsszelig érő hullámokat indított. Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke Strasbourgban közölte, telefonbeszélgetést kezdeményezett Orbánnal. Mint mondta: ellentétes lenne az európai joggal és barbarizmussal érne fel, amennyiben a magyar miniszterelnök visszaállítaná a halálbüntetést. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának elnöke, volt belga miniszterelnök pedig Orbán Viktor támogatásának a megvonására szólította fel az Európai Néppártot.
Természetesen a kormányfő pártján áll Rogán Antal és Lázár János is. Előbbi szerint legitim a halálbüntetésről szóló vita, mert „erről a magyar társadalomnak nem volt módja dönteni”. Utóbbi tavaly áprilisban egy Csongrád megyei lakossági fórumon kifejtette, hogy a bíróságoknak fogalmuk sincs a magyar valóságról, döntéseikben nem igazságot, hanem jogot szolgáltatnak. „Magam is halálbüntetés-párti lennék a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetése esetében” – mondta Lázár.
Beszédes, hogy Orbán Viktor saját belügyminisztere Belgrádban tett nyilatkozatában határozottan szembehelyezkedett a halálbüntetés visszaállításának ötletével. Ott arra az újságírói kérdésre, miszerint a halálbüntetés visszaállítása visszaszorítaná-e a bűnözést Magyarországon, Pintér Sándor azt válaszolta: „a bűnözést egy intézkedés nem tudja visszaszorítani”. Szerinte ehhez „társadalmi összefogás kell, amely a képzéstől, oktatástól, a társadalmi együttélés szabályainak a betartásától egészen a büntetőeljárásig és a különféle büntetésekig tart”. A szintén fideszes Pócs János a Hír24-nek markánsabban fogalmazott: „Én egy keresztény ember vagyok és azt vallom, hogy az életet Isten adta, ő is veheti el.” Az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik támogatná a halálbüntetést. Vona Gábor igennel szavazna egy, a halálbüntetésről szóló népszavazáson, és nem tartja hitelesnek Orbán Viktor miniszterelnök szavait, miszerint napirenden kell tartani a kérdést.
De az igazság az, hogy a kérdés valószínűleg nem nő túl a „vitán”, a halálbüntetés visszaállítására Magyarországnak jelenleg gyakorlatilag nincs lehetősége. A magyar Alkotmánybíróság ugyanis 1990. október 24-én alkotmányellenesnek minősítette az állam életelvételi jogát. Hazánk emellett 1995-ben pedig törvénybe iktatta a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyvét, ezzel jogilag is véglegesen lezárta a halálbüntetés magyarországi történetét. Ráadásul a 2011-ben elfogadott alaptörvény is az ember elidegeníthetetlen jogának ismeri el az élethez való jogot.
A magyar közélet állóvízét a halálbüntetés mellett Tóasó Előd hazatérése is felkavarta. A reptéren tartott sajtótájékoztatóján elmondta, felesége sem tudott róla, hogy kimenekítették Bolíviából. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) ideiglenes magánútlevelet biztosított Tóásó Elődnek a hazatéréshez – mondta Szijjártó Péter miniszter hétfőn Budapesten. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a magyar diplomácia a magyar állampolgároknak mindig, minden bajba jutás esetén járó konzuli segítséget nyújtotta Tóásó Elődnek.
A börtönéből szabadult férfi a külügynek és a Baptista Szeretetszolgálatnak mondott köszönetet. A 2009 óta tartó ügyről a következő véleményt fogalmazta meg: „Ez egy politikai ügy, ami világsajtót kapott. Befeketítették a hírnevem, sokat kellett küzdenem azért, hogy kimossam magam.” Arra az újságírói kérdésre, hogy mit keresett Bolíviában, azt mondta: „Ha egy barátja meghívja egy egzotikus országba, akkor megy. Egy filmmel kapcsolatos előkészületeket folytattunk. Nem azért mentem ki Bolíviába, hogy terrorcselekményt hajtsak végre, és egyáltalán nem haragszom Rózsa-Flores Eduardóra, amiért kihívott, hogy honlapot szerkesszek, hiszen azon is dolgoztam.” Útlevelét felmutatva hangsúlyozta: „Ez a bizonyíték arra, hogy legálisan hagyhattam el Bolíviát.”
A héten tovább folytatódott az Illatos úti gyártelep ügye. Múlt héten a Magyar Nemzet írta meg, hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen eljárást indított a rendőrség a Budapesti Vegyiművek Illatos úti gyártelepén tárolt veszélyes hulladékok ügyében.
A szabálytalanul tárolt szemét miatt a jövő nemzedékek szószólója is vizsgálatot kezdeményez az alapvető jogok biztosánál. A kormány segítségével azonban megoldódott a kialakult probléma – jelentette be Tarlós István főpolgármester csütörtökön a M1-en.
