A The New York Times netes kiadásában kedden jelent meg, hogy szövetségi nyomozás folyik az Egyesült Államokban Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke ellen. Noha a 79 éves sportvezető még május 29-én elhárította a lemondását firtató kérdéseket, kedden visszalépett. A Zürichben tartott sajtótájékoztatóján jelezte, hogy rendkívüli kongresszus összehívását indítványozta, addig az elnöki teendőket ellátja.
Mint mondta, az elnökséget és az elmúlt negyven évet átgondolva meggyőződése volt, hogy újrajelöltetésével helyesen cselekszik. „A tagok ugyan újabb ciklusra bizalmat szavaztak nekem, úgy tűnik, ezzel a döntéssel nem mindenki ért egyet a világon. Ezért kell összehívni rendkívüli kongresszust, hogy a lehető leghamarabb megválasszák az utódomat.”
Domenico Scala, a FIFA auditbizottságának elnöke szerint hiába lenne jövő májusban a következő kongresszus, a rendkívüli kongresszussal ugyanott vannak, hiszen a szabályok szerint bármilyen választás előtt négy hónapnak kell eltelnie. Egyúttal azt is tekintetbe kell venni, hogy jelöltállításra, illetve a jelentkezők elképzeléseinek megismerésére is időt kell hagyni. Így várhatóan december és március között kerülhet sor a rendkívüli tisztújító eseményre.
Egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be – hangoztatta a bevándorlással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A következő fél év polgári kormányzása két szimbolikus témájának az építésügyi szabályrendszer és az adóeljárás átalakítását nevezte meg. A kormányfő jelezte azt is, őszre újabb nemzeti konzultációt tervez.
Azon felül, hogy szerinte az Európai Bizottság által felvetett kvótarendszer „abban a formájában megbukott”, arról is beszélt, hogy akik Magyarországra érkeznek Szerbián keresztül, és Görögországnál léptek be az EU-ba, mire Magyarországra érnek, már nem politikai menekültek – mert nem olyan országból jönnek, ahonnan el kellene menekülni –, hanem megélhetési bevándorlók. Nekik meg kell érteniük: azt a döntést, hogy Magyarország kit enged be közülük, „nekünk, magyaroknak kell meghozni” – jelentette ki a miniszterelnök.
Ehhez kapcsolódik a kormány azon kampánya, mely a terrorizmusról és a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció témakörével kapcsolatos. A plakátok szövegét már a május 31-ei kormányszóvivői sajtótájékoztatón ismertették, melynek egy példányát az Index egyik olvasója le is fényképezte.
Miközben itthon zajlik a bevándorláskálvária, a brüsszeli képviseleten személyi változások lehetnek a Miniszterelnökség kezdeményezésére. Háttérben zajló hatalmi harcok vagy szemléletváltás? Netán újabb brüsszeli csata zajlik? Ezek a kérdések merülnek fel lapunk értesülései szerint Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletével, pontosabban annak – ez idáig – jól teljesítő szakdiplomata karával kapcsolatban.
A történet úgy kezdődött, hogy idén januárban az Állandó Képviselet a külügyi tárcától átkerült a Miniszterelnökség, azaz Lázár János felügyelete alá. Ennek megfelelően áprilisban megszületett a határozat: az új vezetés elképzelései szerint kell átalakítani a brüsszeli európai uniós képviselet szakértői gárdáját. Noha hivatalosan senki nem kívánta megerősíteni a fenti információkat, s a Miniszterelnökség sem méltatta válaszra a Magyar Nemzetet, a nevük elhallgatását kérő diplomataforrásaink szerint Lázár János nem habozna leváltani mintegy hetven embert, köztük a jelenlegi nagykövetet, Györkös Pétert is.
A görög kormány értesítette a Nemzetközi Valutaalapot, hogy azt tervezi, összevonja a júniusban esedékes fizetési kötelezettségeit, és egy összegben törleszt a hónap végén — erősítette meg a görög lapértesüléseket Gerry Rice, az IMF szóvivője csütörtökön Washingtonban.
A nemzetközi hitelezők azt kérik az athéni kormánytól, hogy kötelezze el magát a privatizáció, a nyugdíjcsökkentés, az egészségbiztosítási járulék emelése és a korábban végrehajtott munkaerő-piaci reformok fenntartása mellett – közölték a javaslatot jól ismerő források csütörtökön.
Erre reagálva pénteken a görög gazdasági miniszter kijelentette: nem fogadják el a feltételeket, ámde készek tárgyalni egy kompromisszumos megoldásról.
Elborzasztó tragédiaként emlegetik a kedden elsüllyedt kirándulóhajó esetét, melyet a kínai hatóságok háromnapi előkészítés után, péntek reggelre emeltek csak ki a vízből.
Eddigi értesülések szerint 100 körül van a partra szállított holttestek száma, ám ez folyamatosan emelkedik, mivel a hajón a kiemeléskor már nem voltak túlélők. A járművön utazó 456 fő többsége idős turista volt. A megmenekült hajótöröttek száma 14, köztük van a kapitány és a fedélzeti főmérnök, akiket a hatóságok kihallgattak, és jelenleg őrizet alatt tartanak.
Mindketten azt mondták, hogy a hajó forgószélbe kerülve egy-két perc leforgása alatt süllyedt el. Az utasok többsége aludt. A jármű vészjelzést adott le, a szerencsétlenségről azok az utasok értesítették a hatóságokat, akiknek sikerült kiúszniuk a partra.
Politikai szempontból is címlapokra került Kína: négymillió jelenlegi és volt szövetségi alkalmazott adatait lopták el hekkerek az amerikai kormány személyzeti hivatalától – közölte csütörtökön az amerikai belbiztonsági minisztérium. A The New York Times és a Washington Post – meg nem nevezett kormányzati tisztviselőkre hivatkozva – azt állította csütörtökön, hogy kínai hekkerek állhatnak a jogsértés hátterében.
A kínai nagykövetség ugyanakkor igaztalannak tartja a vádakat, mivel az ország komoly erőfeszítéseket tett a kibertámadások leküzdéséért, a határokon átnyúló események követése pedig igen nehéz feladat volt – mondta Csu Haicsan szóvivő.
Az FC Barcelona nyerte a labdarúgó-Bajnokok Ligáját, szombaton a berlini Olimpiai Stadionban rendezett döntőben 3–1-re legyőzte a Juventust. A spanyol klub 1992, 2006, 2009 és 2011 után ötödik alkalommal diadalmaskodott a legrangosabb európai kupasorozatban. A katalán alakulat már a negyedik percben megszerezte a vezetést, a második félidőben egyenlítettek a torinóiak, de végül a 68. és 96. percben kaptak még egy-egy gólt, amivel eldőlt a mérkőzés.
