Beszéltem Donald Trumppal, és állíthatom, hogy a mi pozíciónk sokat javult – erről beszélt a Világgazdaságnak adott csütörtök esti interjújában Orbán Viktor. A kormányfő szerint a megválasztott amerikai elnök világossá tette, hogy nagyra tartja hazánkat, és még Washingtonba is meghívta a magyar miniszterelnököt. A kormányfő elmondása szerint erre azt felelte, hogy régen járt már ott, miután „fekete bárányként” kezelték. Orbán szerint Trump erre nevetve csak annyit válaszolt: őt is.
Orbán egyébként márciusban biztosan járt Washingtonban, és ekkor kezet fogott Barack Obamával is.
Emlékezetes: a kormányfő idén Tusnádfürdőn már pozitívan nyilatkozott Trumpról. Akkor azt mondta: „Én nem vagyok Donald Trumpnak a kampányembere, sose gondoltam volna, hogy fölmerül majd a fejemben az a gondolat, hogy a kinyílt lehetőségek közül mégiscsak ő volna a jobb Európa és Magyarország számára. Sose gondoltam volna, de a helyzet mégiscsak úgy áll: meghallgattam ezt a jelöltet, és azt kell mondanom önöknek, hogy tett három javaslatot a terrorizmus megfékezésére, és aligha tudtam volna jobban megfogalmazni európaiként azt, hogy mire lenne szüksége Európának.”
A magyar kormányfő most még támogatóbb hangvételben szólt Trumpról. Szerinte az amerikai elnök ideológiailag nem korlátozott, inkább a siker és a hatékonyság érdekli. „Ez nekünk kedvez, hiszen a tények mellettünk szólnak. A gazdasági együttműködés eddig is jó volt, csak az ideológiák jelentettek akadályokat” – jelentette ki Orbán.
A miniszterelnök egyébként ezúttal hosszabb interjút adott a Világgazdaságnak, nem sokkal azt követően, hogy a Mészáros Lőrinc-közeli Opimus átvette a Mediaworksöt. A bezáratott Népszabadság mellett így a gazdasági napilap is Liszkay Gáborék alá került, nemrég pedig főszerkesztőváltás is történt a Világgazdaságnál. A frissen kinevezett Deák Bálint eddig a Magyar Időknél dolgozott, a már gyakornokokat kereső laptól pedig azóta Sztojcsev Iván is távozott.
Az immár baráti lapnak Orbán az uniós bérekhez való felzárkózásról és a nyugdíjak reálértékének megtartásáról nyilatkozhatott. Kifejtette, hat éve a gazdaság összeomlása volt napirenden, most viszont mindkét fél aláírta a bérmegállapodást. Ennek szerinte az üzenete, hogy Magyarországon megéri dolgozni. Az uniós bérekről viszont azt mondta: azokat sosem tartotta mércének. A kormányfő úgy látja, van viszont, ami nem forintosítható, és felbecsülhetetlen az értéke
a magyarországi közbiztonságnak, a GMO-mentes termelésnek és annak, hogy itt nincsenek nagy tömegben migránsok.
A fiatalokat szerinte pedig nem lehet és nem is kell visszatartani. Akiben van elég bátorság, az hadd menjen – üzente a kormányfő, hozzátéve, hogy fontos viszont az ezután történő visszatérés. Mindenesetre biztató szavai is voltak: pár éven belül elkészülnek a kerékpárutak, egyéb rekreációs fejlesztések, egészségmegőrzési beruházások, és akkor „hazánk a legjobb életminőségű országok egyike lesz”.
Bár kétségkívül a kerékpárutak is fontosak, lapunk többször is foglalkozott már a béremelés szükségességének kérdésével. Többek közt Bod Péter Ákos, Csath Magdolna és Pogátsa Zoltán közgazdászok is egyetértettek abban, hogy elkerülhetetlen a béremelés, idejétmúlt az alacsony bér politikája Magyarországon.
A kormányfő úgy vélte: az csak egy közkeletű tévedés, hogy az alacsony munkabérekből származik a magyar versenyelőny. Szerinte azért nem voltak még magasabb bérek, mert nem volt gazdasági növekedés és hatékonyságjavulás.
Orbán Viktor viszont hétfőn a Kossuth Rádióban még arról beszélt: kiinduló számnak tudja elfogadni az öt év alatti negyvenszázalékos reálbér-növekedést. Ekkor azt mondta, büntetéssel és jutalmazással is mindenkit ösztökélni fog a kormányban, hogy még följebb nyomják a béremelkedést. A GKI Gazdaságkutató Zrt. pedig idén 2, míg jövőre 2,7 százalékos gazdasági növekedésre számít.
Felmerült az is: a kisvállalkozók aggódnak, hogy a bérmegállapodás után miként termelik ki a bérnövekedés költségeit. Lapunk szerzője, Torba Tamás is azt írta csütörtökön: a csomag eredményeképp a kis- és középvállalkozások terhei nőnek, a nagyvállalatokéi pedig tovább csökkennek. A kormányfő szerint lesz meglepetés, de a szavaiból úgy tűnik, a kisvállalkozások számára nem épp pozitív. „Hirtelen ki fog derülni, hogy sok vállalkozás csak azért nem haladta meg az 500 millió forintos adóhatárt, mert a kedvezőbb kulcs után akart fizetni. Ez nem kritika, az adóoptimalizálás mindenhol jelen van a világban” – üzente a kormányfő az aggódó kkv-knak.
A miniszterelnök a Világgazdaságnak kifejtette azt is: élete egyik nagy pillanatának tartaná, ha a személyi jövedelemadó kulcsát sikerülne kilenc százalékra levinni. Ezt kérte a pénzügyminisztertől, aki viszont azt válaszolta neki:
minden azért nincs.
A kormányfő szomorúan tudomásul vette, hogy nem lehet egyszerre járulékot, társasági adót, szja-kulcsot csökkenteni, közben pedig minimálbért és nyugdíjakat emelni.
