Bátor civilek miatt bukott a Horn Gyula sétány

Ügyes jogi csavarral eszközölte ki három magánszemély a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását Horn Gyula személyéről, kommunista szerepvállalásáról, és érte el végül, hogy az MSZP egykori miniszterelnöke, a kádári pártállam karhatalmistája és későbbi funkcionáriusa nevét ne viselhesse közterület. A Fővárosi Törvényszék mostani döntésével többéves huzavona végére kerülhetett pont.

Egyikük, Felföldi Zoltán (lapunk rendszeres szerzője) korábban a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy egy másik törvény alapján civil szervezet sem nevezhető el olyan személyről, akivel kapcsolatban az önkormányzati törvény tiltást fogalmaz meg.

Civil szervezet létrehozása esetén azonban az akadémiai állásfoglalás megkérése nem lehetőség, hanem kötelesség.

Ezért a magánszemélyek elhatározták, hogy megalapítják a Horn Gyula Emlékére Alapítványt, amihez kötelezően ki kellett kérniük az MTA névhasználati engedélyét.

Nem meglepő módon az MTA az engedélyt nem adta meg. Indoklásuk szerint Horn Gyula „közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt a XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában”. Ezzel az akadémiai állásfoglalással már jogilag megalapozottan lehetett megtámadni a Horn Gyula sétány elnevezést, amit a magánszemélyek meg is tettek

– fogalmazott Felföldi Zoltán.

Az MTA állásfoglalásával a kezükben a magánszemélyek a Fővárosi Kormányhivatalhoz fordultak, amely ez alapján felkérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy tárgyalja újra az ügyet, de hiába. Ezután a magánszemélyek ismét a kormányhivatalhoz fordultak, kérve, hogy most már törvényességi felügyeleti eszközeivel lépjen fel a jogsértő állapot megszüntetése érdekében.

Hosszas küzdelmük eredménye a törvényszék mostani döntése, miszerint a Horn Gyula sétány nevét meg kell változtatni.

Közös siker

– A Fővárosi Törvényszék mostani döntése nem a saját sikerünk – nyilatkozta lapunknak Felföldi Zoltán, a három kezdeményező magánszemély egyike, aki úgy fogalmazott: ez azt mutatja meg, hogy egy politikai közösség akkor erős, ha nemcsak a hivatásosok végzik a politikai munkát, hanem van egy olyan civil hátország, amely olyan feladatokat is el tud végezni, amire a politikának vagy akarata, vagy képessége, esetleg ideje nincsen. – Ebben a konkrét ügyben a kormánypárti képviselők nemtetszésüknek adtak hangot, de hogy jogilag megfogják és végigvigyék az ügyet, valamiért elmaradt. Feltehetően ezer más olyan ügyük volt, ami miatt erre nem volt kapacitás. Hangsúlyozta: a jogi helyzet egyértelmű volt,

és pont azok hánytak fittyet a jogállamiságra, akik a jogállamiságot kérik számon, emellett tudatosan előidéztek és fenntartottak egy törvényellenes állapotot.

Ilyenkor, ha vannak civilek, akik nem a politikából élnek, nem részei a formális politikai struktúráknak, de azt mondják, hogy erre energiát és időt áldoznak, akkor eredményt tudnak elérni – vélekedett. Felföldi Zoltán szerint összességében csak akkor lehet sikeres egy nemzeti politika, ha nemcsak a profi politikusok csinálják a dolgukat, hanem vannak szabadcsapatok, akik kurucos hadviseléssel – amit a hivatalos politika nem tehet – elérnek dolgokat.

A mi részünkről ez egy partizánakció volt, amibe azért is vágtunk bele, mert egyértelmű volt a helyzet

– tette hozzá.

A mai napig számos településen találkozhatunk az önkényuralmat kiszolgálók neveivel (Forrás: Facebook)

 

A kommunisták máig köztünk élnek

A törvényi előírás ellenére még mindig több száz településen lehet olyan utcanevekkel találkozni, amelyek emléket állítanak Magyarország XX. századi kommunista tönkretevőinek. Gyilkosok, hazaárulók, a baloldali diktatúra kiszolgálóinak emlékét őrzik közterületek nevei, és még mindig öt olyan magyar település van, ahol Kun Béláról elnevezett utca található.

Horthy Miklós szülővárosában, Kenderesen például egymás mellett vezet a Vörös Hadsereg útja és a Ságvári Endre út.

Az ország több településén található Szamuely Tiborról vagy éppen Leninről elnevezett közterület, de szép számmal akad még Felszabadulás, Úttörő, illetve Élmunkás utca is. Igaz, ezeket legalább nem konkrét személyekről nevezték el.

Borítókép: Horn Gyula szobra (Fotó: Mirkó István)