– Azon fogok dolgozni, hogy hazahozzuk Varsóból azokat a jó példákat, amelyek az ottani kormányváltást jelentették, és ezeket felajánljuk az új rendszerváltás ügyének 2026-ra – fogalmazott a bíróság döntésének kihirdetése után a jogerősen elítélt Fekete-Győr András,
amivel a Momentum korábbi elnöke elismerte, hogy pártja évek óta Magyarország elleni aknamunkát végez.
A parlamentből is kiszorult politikus azt is közölte, hogy az általa elkövetett bűncselekmény miatt elveszített parlamenti mandátumát Cseh Katalin veszi át, aki ugyan csak a 276. helyen szerepelt a 2022-es közös ellenzéki listán, de EP-képviselőként mindent megtett, hogy belerúgjon saját hazájába. Így Cseh, aki nem a magyar választók akaratából lehet parlamenti képviselő, immáron itthon képviselheti a brüsszeli balliberális elit érdekeit.
A régi-új terv tehát most már hivatalosan is a kormány megbuktatása úgy, miként azt az unió intézményei tették egy éve Lengyelországban. Arról, hogy ez mit jelenthet hazánkra nézve, Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője azt mondta:
Lengyelországban tökéletesen látható, mi az, amit Magyarországnak is szánnak a progresszív politikai erők.
– Ott Donald Tusk állítólag a „liberális demokráciát” építi vissza, valójában azonban jogsértések tucatjait követi el: ellenzéki politikusok jogellenes bebörtönzésétől a közmédia verőlegényekkel való erőszakos elfoglalásán át bírósági és ügyészségi vezetők önkényes eltávolításáig hosszú a lista – sorolta az elemző, hangsúlyozva, eközben Brüsszel mélyen hallgat, nem úgy, mint amikor jobboldali kormányok támadására talál ürügyet.
A baloldal terve itthon is a Tusk által megalkotott varsói modell megvalósítása, azaz egy erőszakos politikai leszámolás
– mutatott rá. Szikra Levente szerint a nemrég jogerősen elítélt
Fekete-Győr András kijelentése nyílt beismerése annak, hogy a varsói modell meghonosításán dolgoznak.
– A hazai baloldal már a legutóbbi országgyűlési választások előtt sem titkolta, hogy ugyanerre készül: az alaptörvény egyszerű többséggel történő módosítása, különböző vezetők, például a legfőbb ügyész jogellenes elmozdítása is a programjuk részét képezte – sorolta.
Az elemző kitért arra is, hogy a magyarországi baloldalból a választópolgárok nagy többsége nem kért 2022-ben, Donald Tusk pedig most megmutatja, mi történt volna itthon, ha másképp döntenek a magyarok.
Nehéz elképzelni, hogy az Európai Néppárt, melynek Tusk elnöke is volt, mást tartogatna hazánknak, mint Lengyelország számára. Ebben természetesen a baloldali és a liberális szövetségeseire, így a Momentumra is számíthat
– vélekedett Szikra Levente, aki jelezte, a Néppárt jelenlegi kiszemeltje a kormánybuktatáshoz Magyar Péter, és ahogy a Néppárt Brüsszelben a nála is baloldalibb pártokkal működik együtt, úgy itthon is lehet arra számítani, hogy a Momentum és a Tisza között valamilyen együttműködés, szövetség bontakozik majd ki.
Arra a felvetésre, miszerint Fekete-Győr András kormánybuktató tervét a liberális párt alapítványának elnökeként kívánja levezényelni, az Alapjogokért Központ elemzője azt mondta,
aligha lenne meglepő, ha újra nagyobb összegű adományok érkeznének a baloldal régi és új szereplőihez.
Mivel pusztán az általuk adott politikai ajánlattal nem tudják meggyőzni a magyarok többségét, külső segítséget vesznek igénybe a hatalom megszerzése érdekében.
Ismert, a konzervatív lengyel kormány hivatali ideje alatt az EU intézményei összehangolt támadást indítottak Lengyelország ellen arra hivatkozva, hogy súlyosan sérül a jogállamiság az országban.
Valójában azonban a tavaly alakult új, balliberális-globalista Tusk-kormány sérti rendszerszinten az alapvető jogokat, a demokráciát és a lengyel alkotmányos berendezkedést.
Egy évvel a legutóbbi lengyel parlamenti választást követően az Alapjogokért Központ megvizsgálta és összegyűjtötte a tíz legsúlyosabb lengyelországi esetet, amelyek a Donald Tusk vezette kormány jogállamiságot leépítő magatartását igazolják.