Ettől robbanhat a magyar export

Indokolt a nyitás a magyar külkereskedelemben, mivel a világgazdaság hajtóereje immár Európán kívül van.

A helyettes államtitkár a Világgazdaság és a Magyar Külgazdasági Szövetség közös budapesti konferenciáján csütörtökön elmondta: a keleti piacokon kereskedőházak létrehozásával, közvetett módon, azaz a beszállítói kapcsolatokon keresztül vagy harmadik országok segítségével lehet elősegíteni a külkereskedelmi kapcsolatok erősítését.

Duplájára nőne a kkv-export

Kapcsolatok

Megalakult Pekingben az a titkárság, amely Kína és a közép-európai országok közötti együttműködés gyakorlati teendőit látja el – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a részletekről az ázsiai ország budapesti nagykövetsége.

Továbbra is napirenden van Orbán Viktor miniszterelnök idei kínai látogatása – hangzott el a kínai külügyminiszter-helyettes és a globális ügyekért felelős külügyi államtitkár-helyettes szeptember 5-ei megbeszélésén a kínai fővárosban.

Egy közös vállalat létrehozásáról és egy kínai nagyvállalat magyarországi befektetésének tervéről kötött együttműködési megállapodást a Duna International Könyvkiadó és a kantoni székhelyű SPM kiadói és médiavállalkozásokat tömörítő holding augusztus végén.

Négy országban, Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában kezdhetik meg működésüket idén ősszel az első kereskedőházak, amelyek feladata a magyar kkv-k exportjának fellendítése lesz.

Tudjon meg többet a gazdasági együttműködésekről és a kormány terveiről!

Hidvéghi Balázs a magyar kormány külgazdasági stratégiáját ismertetve elmondta, az évtized végéig szeretnék, ha megduplázódna, 140 milliárd euróra nőne az export, a kis- és középvállalatok kivitele kétszeresére, 12–15 milliárd euróra emelkedne, illetve duplájára nőne a közvetlen tőkebefektetések értéke Magyarországon, és a magyarországi vállalatok külföldi beruházásainak értéke is.

Kijelentette, a kivitel növelése egyaránt szolgál belgazdasági szempontokat, így a gazdasági növekedést, a foglalkoztatás bővítését, de a külső egyensúly javulásához is hozzájárul.

Nyitottak vagyunk

A helyettes államtitkár a magyar külkereskedelemről szóló értékelésében elmondta: Magyarország gazdasága rendkívül nyitott, jelentős mértékben épül a külkereskedelemre. Az áru- és szolgáltatásexport GDP-hez viszonyított aránya 87 százalék, és a kivitel erősen koncentrált az Európai Uniós tagállamok irányában.

„A magyar kivitel 2003 óta több mint megduplázódott, és a tavalyi 7 milliárd eurós külkereskedelmi többletre méltón lehetünk büszkék” – mondta a nemzetgazdasági minisztérium szakembere.

50-60 milliós piac

Az elmúlt évek gyors exportnövekedése nélkül Magyarország tartós, súlyos recesszióban lenne – mondta a konferencián Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató vezérigazgatója. Szerinte a magyar export több mint háromnegyedét külföldi tulajdonban lévő vállalatok termelik meg, szemben a magyar vállalatok valamivel több mint 20 százalékos részesedésével. Hozzátette: „szó sincs arról, hogy csak a nagyobb külföldi tulajdonú vállalatok exportálnának, minden vállalatméret esetében nagyobb a külföldi tulajdonú vállalatok exportintenzitása”.

A minisztérium üdvözli azokat a befektetőket, akik hosszú távú, stratégiai beruházásban gondolkoznak, s arra ösztönzik őket, hogy régiós partnerségeket is alakítsanak ki – fogalmazott az államtitkár-helyettes. E tekintetben fontos szerepük van a városoknak és a megyéknek. Elmondta: kiemelt fontosságú a Kárpát-medencei beruházások ösztönzése, nem kizárólag a magyar nyelvű területeken. Mint mondta, „itt egy 50-60 milliós piacban érdemes gondolkozni, és ha ezekre a piacokra sikerül betörni, akkor új horizont nyílik meg a kivitel növekedése előtt".

Hidvéghi szerint a Kárpát-medencei külgazdasági kapcsolatok erősítéséhez több eszköz is rendelkezésre áll, így a regionális klaszterképződés támogatása, a kkv-k és a kiemelt stratégiai jelentőségű programelemek támogatása, struktúra- és közlekedésfejlesztés, illetve a térségi szak- és felnőttképzés támogatása.