Ráadásul nem csak a lakosságnak van rendkívül magas devizahitele, hanem a vállalati szektornak és a településeknek is. Utóbbiak adósságának jelentős részét már átvette az állam. Így egy esetleges átváltásnál ezek a devizahitelek is átalakíthatók lennének forintra.
Hozzátehetjük, a devizaadósság csökkenése jelentősen mérsékelné az országra leselkedő kockázatokat. Eddig ugyanis kiemelten figyelni kellett arra, hogy ne szálljon el a euró árfolyama, mert az a magas devizaszint miatt jelentősen megdobta volna az adósságot. Egy olyan országban, ahol a lakosság, az állam és a vállalkozói szektor jelentős devizaadóssággal rendelkezik, érzékeny kérdés az árfolyam és egy nagy gyengülés kedvezőtlenül érintené a gazdaság minden szereplőjét. Ráadásul a devizahitelek magas szintje a fogyasztást is visszafogja.
Az átváltás után egyrészt jelentősen javulna a lakosság helyzete, másrészt már nem kellene minden áron 300 forint alatt tartani az euróárfolyamot. Az esetleges árfolyammozgások a kisebb devizaállománynál ugyanis kevesebb kockázatot rejtenének, továbbá a spekulációs támadások is kevésbé érintenék az országot.
Sőt, a magasabb árfolyam az exportra termelő cégeknek még profitot is hozna, hiszen nekik devizában fizetnek az általuk előállított termékekért, ők viszont azt több forintra tudnák átváltani. A lépés így a gazdasági növekedés beindításához is hozzájárulna.
Mint az MNB adataiból kiderül, a háztartások hitelállománya a 2005-ös 3000 milliárd forintról 2009-re 9000-re nőtt, a teljes adósságon belüli devizaarány pedig ezen időszak alatt 10-ről majd 70 százalékra ugrott. A folyamat 2011-ben fordult meg, 2012 végére a devizahitel-állomány 7000 milliárdra, aránya pedig 60 százalék alá csökkent.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!