A szerdai Magyar Nemzet és a Népszabadság is arról írt, hogy a devizahitelesek további segítésén dolgozik a kabinet. A Magyar Nemzet információi szerint, ha hazánk és Svájc jegybankja meg tud egyezni, a frankhiteleket forintra, esetleg euróra válthatnák az emberek. A lap azt írja, a devizaadósok problémáinak végleges megoldásához Matolcsy György és Thomas Jordan, a Svájci Nemzeti Bank elnökének együttműködése teremthetné meg az alapot.
Szakértők szerint, bár eddig is folytak tárgyalások az adósok helyzetének javításáról és a hitelezés beindításáról, a miniszterváltás új lendületet adhat a tárgyalásoknak. Varga Mihály is utalt rá, hamarosan olyan megállapodás születhet a bankokkal, amely a költségvetési bevételek veszélyeztetése nélkül pörgethetné fel a hitelezést – írja a lap.
A Népszabadság úgy tudja, hogy a legalább kilencven napja nem törlesztett devizaadósságokat forintra váltanák, majd egy részét elengednék. Ez mintegy százezer hitelt érint, ennyien nem törlesztenek legalább három hónapja. A lap információi szerint a pénzintézetek a fennálló tartozást a jelenlegi árfolyamon átváltanák forintra, majd az összeg egy részét elengednék. Az is előfordulhat – írják –, hogy a jegybank is segítheti ezt devizatartalékával, mint arra a végtörlesztés idején már sor került. Akkor az MNB biztosított devizaforrást a bankoknak, forintjukat euróra váltotta, így a folyamat nem járt a forint jelentős leértékelődésével.
Barcza György is arról beszélt nemrégiben, hogy ezzel akár 30 százalékkal lehetne csökkenteni a törlesztőrészleteket. Úgy látja, 5 milliárd euróig a befektetők szemében sem veszélyes a devizatartalékok felhasználása. Sőt a piac akár pozitívan is értékelheti, hiszen a lakosság terheit csökkentheti vele a kormány – mondta a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezetője.
Ismert, Orbán Viktor is arról beszélt hétfőn a parlamentben, hogy tovább tárgyal a kormány a bajba jutott devizahitelesek megsegítéséről a bankokkal. Mint mondta, azokon kell segíteni, akiknek veszélybe került az otthona. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy eddig egymillió-háromszázezer devizahiteles családon segített a kabinet azzal, hogy lehetővé tette a végtörlesztést és az árfolyamrögzítést. „A kormány tárgyalásokat folytat az ügyben, hogyan tudná megmenteni azokat, akiket eddig még nem mentett meg. Ez helyes magatartás. Ezeket a tárgyalásokat folytatni kell, meg is kell egyezni. Az álláspontunk világos: mindenkinek meg van a maga felelőssége, az államnak is, a bankoknak is és a hitelfelvevőknek is. Olyan megoldást kell találni, amely kisegíti a bajbajutottakat” – fogalmazott a kormányfő.
Ráadásul nem csak a lakosságnak van rendkívül magas devizahitele, hanem a vállalati szektornak és a településeknek is. Utóbbiak adósságának jelentős részét már átvette az állam. Így egy esetleges átváltásnál ezek a devizahitelek is átalakíthatók lennének forintra.
Hozzátehetjük, a devizaadósság csökkenése jelentősen mérsékelné az országra leselkedő kockázatokat. Eddig ugyanis kiemelten figyelni kellett arra, hogy ne szálljon el a euró árfolyama, mert az a magas devizaszint miatt jelentősen megdobta volna az adósságot. Egy olyan országban, ahol a lakosság, az állam és a vállalkozói szektor jelentős devizaadóssággal rendelkezik, érzékeny kérdés az árfolyam és egy nagy gyengülés kedvezőtlenül érintené a gazdaság minden szereplőjét. Ráadásul a devizahitelek magas szintje a fogyasztást is visszafogja.
Az átváltás után egyrészt jelentősen javulna a lakosság helyzete, másrészt már nem kellene minden áron 300 forint alatt tartani az euróárfolyamot. Az esetleges árfolyammozgások a kisebb devizaállománynál ugyanis kevesebb kockázatot rejtenének, továbbá a spekulációs támadások is kevésbé érintenék az országot.
Sőt, a magasabb árfolyam az exportra termelő cégeknek még profitot is hozna, hiszen nekik devizában fizetnek az általuk előállított termékekért, ők viszont azt több forintra tudnák átváltani. A lépés így a gazdasági növekedés beindításához is hozzájárulna.
Mint az MNB adataiból kiderül, a háztartások hitelállománya a 2005-ös 3000 milliárd forintról 2009-re 9000-re nőtt, a teljes adósságon belüli devizaarány pedig ezen időszak alatt 10-ről majd 70 százalékra ugrott. A folyamat 2011-ben fordult meg, 2012 végére a devizahitel-állomány 7000 milliárdra, aránya pedig 60 százalék alá csökkent.
