A kétnapos müncheni konferencián egyebek között az innováció, a vidékfejlesztés és az élelmiszer-biztonság témaköreit tekintik át német és magyar szakemberek részvételével. A tanácskozás első napján felszólalt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is, aki az MTI rendelkezésére bocsátott prezentációja szerint előadásában egyebek között kifejtette: négy fő strukturális hiányosságra vezethető vissza, hogy a magyar gazdaság „sereghajtó” a régióban.
Az első probléma álláspontja szerint az európai összevetésben legalacsonyabb beruházási ráta, a második pedig az, hogy a hitelezés a legalacsonyabb szinten van a térség országait tekintve. A harmadik jelentős szerkezeti problémát az jelenti, hogy az államháztartás kiadásai rendkívül nagyok, különösen régiós összevetésben, míg a negyedik probléma az, hogy az államadósság GDP-hez mért aránya megközelíti a legfejlettebb országokban tapasztalható szintet, ami egyedülálló a kelet-közép-európai térségben.
Magyarországnak erősen és mélyen kell kapcsolódnia a német gazdasághoz – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta április 11-én Kecskeméten, a német Knorr-Bremse magyarországi haszonjármű-üzletága új gyártó- és fejlesztési bázisának alapkőletételén. Alapkövet letenni csak ott lehet, ahol adottak a feltételek a növekedéshez, és „legyünk büszkék arra, hogy Magyarországon ma a jövendőbeli növekedéshez szükséges feltételek adottak” – mondta a kormányfő.
A kormányfő mellett – szintén a német–magyar gazdasági kapcsolat erősítése érdekében – Varga Mihály ugyanezen a napon Berlinbe utazott, hogy tárgyalásokat folytasson többek között a jövőben megvalósuló energiahatékonysági projektekről. A nemzetgazdasági miniszter összegezve tapasztalatait azt mondta egy sajtótájékoztatón: a két ország közötti gazdasági kapcsolatok töretlenek.
