Cséfalvay Zoltán a német–magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 40 éves évfordulója alkalmából Partnerség az európai egységért címmel rendezett konferencián tartott előadást, amelyről az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás óta összesen 20,8 milliárd euró német működő tőke érkezett Magyarországra, a Németországba irányuló 20 milliárd eurós export pedig a magyar kivitel egynegyedét tette ki 2012-ben, és nagysága megfelel az EU-n kívüli piacokra irányuló teljes magyar exportnak, ami önmagában is mutatja a Németországhoz fűződő kapcsolatok jelentőségét.
Cséfalvay Zoltán kifejtette: a pénzügyi konszolidáció eredményei – a 3 százalék alatt tartott államháztartási hiány és az államadósság csökkenése – „megnyitják az utat, hogy beszéljünk az igazi versenytényezőkről", amelyek magyarországi beruházásokra ösztönzik a német cégeket is. A befektetőket „jó infrastruktúra, jó beszállítói hálózat, jó munkaerő-piaci szabályozás és az adminisztratív terhek csökkenése” várja Magyarországon – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy vannak még területek, amelyeken tovább kell lépni. Ilyen például a duális szakképzés rendszere, amelynek megerősítésére jelentős forrásokat kell biztosítani az uniós kohéziós és strukturális alapokból 2014 és 2020 között Magyarországra érkező támogatásokból – mondta Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár Münchenben találkozott Emilia Müllerrel, a bajor kormány Európa-ügyi miniszterével, akivel a duális szakképzés fejlesztéséről is tárgyaltak. A megbeszélésen a miniszter kiemelte, hogy Bajorországban rendkívül alacsony, 3 százalékos a fiatalkori munkanélküliségi ráta, aminek egyik fő oka éppen a duális szakképzés – mondta Cséfalvay Zoltán. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon tovább kell fejleszteni a német modell alapján kidolgozott gyakorlatorientált szakképzési rendszert, ebben pedig „támaszkodhatunk német és bajor partnereinkre”.
A müncheni konferenciát az Észak-balatoni Polgári Klub nevű civil szervezet rendezte. Minden ilyen rendezvény hozzájárulhat ahhoz, a német nagyvállalatok után a kis- és középvállalatok is nagy számban forduljanak Magyarország felé – emelte ki Cséfalvay Zoltán. „Nagyon fontos az is, hogy nyílt és őszinte dialógusra van szükség a politikai kérdésekben is” – tette hozzá.
A kétnapos müncheni konferencián egyebek között az innováció, a vidékfejlesztés és az élelmiszer-biztonság témaköreit tekintik át német és magyar szakemberek részvételével. A tanácskozás első napján felszólalt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is, aki az MTI rendelkezésére bocsátott prezentációja szerint előadásában egyebek között kifejtette: négy fő strukturális hiányosságra vezethető vissza, hogy a magyar gazdaság „sereghajtó” a régióban.
Az első probléma álláspontja szerint az európai összevetésben legalacsonyabb beruházási ráta, a második pedig az, hogy a hitelezés a legalacsonyabb szinten van a térség országait tekintve. A harmadik jelentős szerkezeti problémát az jelenti, hogy az államháztartás kiadásai rendkívül nagyok, különösen régiós összevetésben, míg a negyedik probléma az, hogy az államadósság GDP-hez mért aránya megközelíti a legfejlettebb országokban tapasztalható szintet, ami egyedülálló a kelet-közép-európai térségben.
Magyarországnak erősen és mélyen kell kapcsolódnia a német gazdasághoz – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta április 11-én Kecskeméten, a német Knorr-Bremse magyarországi haszonjármű-üzletága új gyártó- és fejlesztési bázisának alapkőletételén. Alapkövet letenni csak ott lehet, ahol adottak a feltételek a növekedéshez, és „legyünk büszkék arra, hogy Magyarországon ma a jövendőbeli növekedéshez szükséges feltételek adottak” – mondta a kormányfő.
A kormányfő mellett – szintén a német–magyar gazdasági kapcsolat erősítése érdekében – Varga Mihály ugyanezen a napon Berlinbe utazott, hogy tárgyalásokat folytasson többek között a jövőben megvalósuló energiahatékonysági projektekről. A nemzetgazdasági miniszter összegezve tapasztalatait azt mondta egy sajtótájékoztatón: a két ország közötti gazdasági kapcsolatok töretlenek.
A magyar gazdaság a német gazdasághoz való szoros kötődését jelzi az is, hogy a német Bosch-csoport továbbépíti új központi bázisát Budapesten: a második ütem építése április 5-én kezdődött. A szintén Magyarországra települt német Audi- és Opel-üzemek is segítik a magyar gazdaság növekedését. Az Audival stratégiai megállapodást is kötött már a kormány.
