A tájékoztatás szerint az ülésen a pénzintézetek üdvözölték az együttműködést és a program meghirdetését. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy a program még kidolgozásra váró részleteit együtt alakítják ki rendszeres egyeztetés keretein belül.
A jegybanki egyeztetés első fordulójára meghívott pénzintézeti vezetők a magyarországi bankrendszer vezető szereplői: Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, Patai Mihály, az UniCredit Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, Rik Scheerlinck, a K&H vezérigazgatója, Spéder Zoltán, az FHB Jelzálogbank igazgatóságának elnöke, Surányi György, a CIB Bank igazgatóságának elnöke, Wiedner Heinz, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, Zolnai György, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója és Urbán Zoltán, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese.
Orbán április 5-i rádióinterjújában indokoltnak nevezte az MNB növekedési hitelprogramját. Rámutatott ugyanis, hogy ma a kereskedelmi bankok aligha adnak a vállalkozóknak tízszázalékosnál alacsonyabb kamatú kölcsönt, ami gyakorlatilag kitermelhetetlen.
Mélyíti a recessziót a vállalati hitelezés visszafogása, pedig közép- és hosszú távon a bankrendszer érdeke is, hogy segítse a kilábalást. Nagy Márton, a jegybank pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója szerint ezen elv mentén dolgozták ki a növekedésösztönző hitelprogramot.
A közlemény szerint a Magyar Nemzeti Bank folytatni kívánja az egyeztetést a hitelprogramról, a továbbiakban konzultálni fog a szakosított pénzintézetekkel és a takarékszövetkezetekkel is.
Matolcsy április 4-i bejelentésével gyakorlatilag is új korszak kezdődött a jegybank életében. A jegybankelnök egyebek között a növekedés támogatására és a hitelezés bővítésére három intézkedésből álló növekedési hitelprogram elindításáról döntött. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet biztosít a jegybank, további 250 milliárdos keretből a kkv-knak devizahitel-kiváltó lehetőséget biztosítanak aktuális árfolyamon. A harmadik intézkedéssel a kéthetes MNB-kötvényállományt 4500-ról 3600 milliárdra csökkentik. Simor András korábbi jegybankelnök természetesen egyetlen hasonló lépésre sem szánta el magát. Matolcsy bejelentésére javult a magyar CDS-árazás, ami a hazánk iránti bizalom erősödését jelzi.
A bejelentett intézkedések súlya nem akkora, hogy megingathatná a makrogazdasági folyamatokat, ugyanakkor a gazdaság egyes köreit megmozgathatja. Önmagában a 250 milliárd forint nagyon pozitív lehet, ugyanakkor nagyságrendileg nem horribilis összeg – mondta el portálunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint erre lehetett számítani, csak a részletek voltak kérdésesek, vagyis hogy mennyi pénzt és milyen csatornákon keresztül pumpál a magyar gazdaságba az MNB.