A növekedési fordulat a legfontosabb cél

Szijjártó Péter szerint ehhez szükség van a keleti nyitás stratégiájának sikeres végrehajtására.

Magyarország azon öt európai uniós tagország között van, amely képes államadósságának csökkentésére, és azon kevesek közé tartozik, ahol tavaly alacsony, 2 százalék alatti volt a hiány – mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: ez jó előjel a túlzottdeficit-eljárás tekintetében, ahol remélhetőleg a számok, a tények alapján születik majd döntés Magyarország esetében.

Dobos Erzsébet, a HITA elnöke kiemelte: tavaly a befektetésösztönzés keretében általuk kezelt 89 portfólió összértéke 1256 millió euró működőtőkét eredményezhet a nemzetgazdaságnak pozitív döntés esetén, amely révén 15 ezer új munkahely jönne létre. Tavaly 21 publikus pozitív befektetési döntés született, ezek 421 millió euró befektetést és 2810 új munkahelyet hoznak az országnak.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar gazdasági növekedés legfontosabb forrása a vállalkozások exportteljesítményének növelése. A HITA-nak az erőforrások nagy részét ennek elérésére kell mozgósítania. Ezt indokolja az is, hogy miközben a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) alkalmazzák a hazai munkavállalók 75 százalékát, addig ezen szektor részesedése az exportteljesítményből 20 százalék körül van, ezen belül a magyar tulajdonú kkv-k hozzájárulása 12 százalék.

Szijjártó Péter szerint a magyar export szempontjából nem lehet az európai piacon jelentős bővüléssel számolni, ezért az erőforrások nagy részét az itt megszerzett részesedés megtartása mellett a gyorsan növekvő keleti piac bővítésére kell fordítani. Hozzátette: jelenleg a magyar export 76 százaléka az EU-tagországokba irányul, 12 százalékot tesznek ki az unión kívüli európai piacok, és 12 százalék más kontinensek részesedése a magyar kivitelben.

A magyar cégek exportjának növelésében Kína és további távol-keleti országok, az arab világ, a kaukázusi térség, valamint az afrikai piacok jöhetnek szóba – tette hozzá az államtitkár. Véleménye szerint 2018-ra az export harmadát kellene elérnie a keleti nyitásban érintett térségekbe irányuló magyar kivitelnek, és az exportteljesítményen belül a magyar kkv-k részarányának is növekedni kell. Ennek érdekében a HITA ügyfélkörébe tartozó vállalkozások számát még az idén 2000-ről 3000-re növelik – jelentette be az államtitkár.

Szijjártó Péter közölte: a keleti nyitási stratégia megvalósítása érdekében átszervezik a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt. Ennek keretében két új elnökhelyettest nevezett ki, Bilek Péter a hálózatirányításért, Kerekes György pedig a befektetésekért és az üzletfejlesztésért felel, és Faragó Péter továbbra is az operatív elnökhelyettesi feladatokat látja el.

A keleti piacokon szükség van arra, hogy a gazdasági vegyes bizottságok keretében létrejöjjenek a vállalkozásokat segítő nemzetközi megállapodások, ezért a HITA a jövőben nagyobb intenzitással kapcsolódik be ezen testületek munkájába – közölte Szijjártó Péter.

A hivatalon belül létrehozták a kormányzati kapcsolatok főosztályát, amelynek keretében külön osztályok foglalkoznak a balkáni és a FÁK-országok térségével, a távol-keleti és a latin-amerikai országokkal, a közel-keleti és az afrikai területtel, valamint az Európai Unióval, Észak-Amerikával és Ausztráliával.

A gazdasági térnyerést a diplomáciai kapcsolat erősítésével is meg kell alapozni, ezért a kormány elé terjesztették, hogy Chilében nyissanak nagykövetséget, Sao Paulóban pedig az eddigi konzulátust emeljék főkonzulátusi rangra, és legyen nagykövetség Nigériában is – mondta az államtitkár.

Szijjártó csütörtökön megbeszélést folytatott dél-amerikai és a karibi országok Magyarországon akkreditált nagyköveteivel. Az államtitkár a megbeszélésen elmondta, Magyarország újra kívánja építeni dél-amerikai jelenlétét, szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait a világgazdaság egyik legerősebb pólusává váló térséggel. Ennek érdekében tárgyalásokat folytat diplomáciai képviselete bővítéséről, gazdasági együttműködések megkötéséről, valamint ösztöndíj-csereprogramokról, amelyek keretében Brazíliából 450, Mexikóból 100 egyetemi hallgató érkezik Magyarországra. Emellett fenntart egy kétszázas kvótát a térség többi országa számára.

A HITA továbbra is 150 fővel látja el feladatait, és fontos munkája lesz a Magyarországon működő nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodásban megfogalmazott célok megvalósítása, a kis- és középvállalkozások beszállítóvá válásának segítése – tette hozzá.

Dobos Erzsébet elmondta, hogy a külföldi működőtőke-befektetések magyarországi állománya 2012 végén 78,5 milliárd eurót tett ki, ezzel GDP-arányosan Magyarország az első helyen áll, az egy lakosra vetített mutatóban pedig Csehország után a második Közép-Európában.

A HITA tavaly több új programot is indított az exportnövekedés segítésére, és az Európai Bizottság vállalkozásfejlesztési hálózatának (az Enterprise Europe Network – EEN) tagjaként 136 nemzetközi megállapodást kötöttek, ezzel az 50 tagország közül a 10. helyen állnak.

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerdán Kalifa Muszad Hamadával, a kuvaiti pénzügyminisztérium államtitkárával közösen számolt be a magyar–kuvaiti gazdasági vegyes bizottság kétnapos, budapesti üléséről.

A 2010 óta zajló kétoldalú tárgyalások gyorsították fel az együttműködést az arab térséggel. Kállay Miklós, Magyarország szaúd-arábiai nagykövete a Lánchíd Rádióban kifejtette: arra már Keleten is rájöttek, hogy nyitniuk kell a világ felé. Magyarország az elsők között ismerte fel az ebben rejlő lehetőséget – fogalmazott a nagykövet. Szaúd-Arábia ugyanis az „olaj utáni időszakra” készül, ebben keres partnereket, és nem utolsósorban lehetőséget, hogy mibe fektesse a pénzét.

Újabb magyar kereskedőház nyílik Abu Dzabiban, valamint közvetlen Budapest–Dubaj légi járat indul októbertől – közölte korábban az MNO-val Szijjártó Péter az Egyesült Arab Emírségekben zajlott tárgyalásait követően.

Mint Szijjártó korábban elmondta, a kormány a gazdasági kapcsolatok diverzifikálására törekszik, ezzel összefüggésben nemcsak a Távol-Kelet, a Kaukázus térsége és az arab világ, de Afrika felé is nyit, a Nyugat-Balkánon pedig tovább akarja fejleszteni az élenjáró magyar befektetési kapcsolatokat.

A kabinet felismerte, hogy a nyugati országok versengenek a keleti szövetségkötési lehetőségekért, így Magyarország is benevezett ebbe a küzdelembe, és komoly erőfeszítéseket tesz a sikerért – mondta Szijjártó a magyar–azeri tárgyalások kapcsán. Más alkalommal elmondta: keresik azokat a projekteket, amelyek a kínaiak által létrehozott alapokból finanszírozhatók. Nemcsak országos, hanem regionális hatású tervekről is szó van.

Április 18-án a Budapestet elkerülő V0-s tehervasúti gyűrű kiépítésének finanszírozásáról és kivitelezéséről tárgyalt Szijjártó Péter, a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos Pekingben.