A BNP Paribas közgazdászai előrejelzésükben közölték: a vártnál sokkal jobb idei első negyedévi kiindulópont alapján jelentősen felülvizsgálták az idei év egészére szóló magyarországi GDP-előrejelzésüket, és most már 0,7 százalékos növekedéssel számolnak Magyarországon 2013 egészében a cég által eddig jósolt 0,4 százalékos visszaesés helyett. A ház szerint az erős első negyedévi lendület mellett kedvező előjel a „viszonylag jónak” ígérkező idei mezőgazdasági terméshozam. A BNP Paribas elemzőinek számításai szerint a tavalyi gyenge betakarítás nyomán belépő igen jelentős éves bázishatás révén a mezőgazdaság egy teljes százalékpontnyit is hozzáadhat az idei GDP-növekedéshez.
A cég szakértői szerint csak a gyenge euróövezeti teljesítmény akadályozza a magyar gazdaság még markánsabb fellendülését az idén. A ház elemzői azonban 2014 egészében így is 1,8 százalékra gyorsuló GDP-növekedést jósolnak a magyar gazdaságban.
Ez a növekedési környezet azonban azt is valószínűsíti, hogy akár már az idei év végén ismét inflációs nyomás alakulhat ki. Az eddig végrehajtott 10 százalékos közműdíjcsökkentés és a tervezett további hasonló lépések hatására a következő hónapokban nyilvánvalóan kényelmesen az MNB 3 százaléka alatt lesz az éves összevetésű inflációs ráta, ám ahogy ezeknek az intézkedéseknek a hatása múlni kezd, és a fogyasztás ezzel egy időben robusztusabbá válik, az infláció meglehetősen ütemesen ismét gyorsulni kezdhet – jósolták pénteki elemzésükben a BNP Paribas szakértői.
Az Európai Bizottság javaslata alapján kikerülhet Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól. A döntés jövő hét szerdára várható. Hazánk esetében a tét nem kicsi: éves szinten százmilliárd forintos teher hárul az országra, ha nem jön ki az eljárás alól.
Orbán Viktor az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját követő május 22-i sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy 2010. május-júniusban a költségvetési hiány 7,2 százalék volt, azt az év végére levitték 4,2-re, majd 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban „nyilvánvalóan” három százalék alatt lesz a hiány.
A ház közgazdászainak várakozása szerint ebben a környezetben az MNB a 4,00 százalékos alapkamat elérése után valószínűleg véget vet az enyhítési ciklusnak. Ez 0,50-0,75 százalékponttal magasabb MNB-kamatmélypontot jelentene a piac által jelenleg árazottnál – hangsúlyozzák a BNP Paribas elemzői, akik júliusra jósolják a 4,00 százalékos MNB-kamatszint elérését és a kamatcsökkentési folyamat leállítását.
Más nagy londoni házak is egyre jobb növekedési előrejelzéseket adnak a magyar gazdaságra, ugyanakkor konszenzusos véleménnyé kezd válni az is a City elemzői közösségében, hogy az MNB az infláció lassulása miatt 4,00 százalék alá csökkenti alapkamatát a jelenlegi enyhítési ciklusban.
A JP Morgan felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai – akik eddig 4,00 százalékos MNB-kamatmélypontot vártak 2013-ra – minap ismertetett új prognózisukban azt jósolták, hogy az idén várhatóan 3,25 százalékig csökkenti alapkamatát a magyar jegybank. A ház londoni elemzői azzal indokolták prognózisuk felülvizsgálatát, hogy a várakozásoknál jobb első negyedévi magyar GDP-növekedési adatok nyomán valószínűleg a forint az eddig feltételezettnél erősebb árfolyampályára kerül, emellett az infláció az idén és jövőre is valószínűleg jóval a 3 százalékos célszint alatt marad. A JP Morgan londoni szakértői az általuk eddig várt 305 forint/eurós idei év végi árfolyambecslést 290 forintra módosították felülvizsgált előrejelzésükben.
A cég közgazdászai MNB-kamatprognózisuk felülvizsgálatához fűzött elemzésükben felidézték, hogy az általuk addig jósolt 0,2 százalékos visszaesésről 0,5 százalékos növekedésre javították az idei év egészére szóló magyarországi GDP-előrejelzésüket a vártnál erősebb idei első negyedévi hivatalos GDP-becslés közzététele után. A JP Morgan által jósolt 3,25 százalékos idei MNB-kamatmélypont jelenleg a legalacsonyabb prognózis a City elemzői közösségén belül. Az eddigi legalacsonyabb kamatmélypont-előrejelzést a Barclays tartotta érvényben. A befektetési bankcsoport elemzői azt várják, hogy az MNB októberre 3,50 százalékig csökkenti alapkamatát, és ezután valószínűleg szünetet tart, felmérve az enyhítési ciklus kezdete előtti alapkamat megfelezésének piaci hatásait.
