Kisbirtok, nagy vita: célba ért a földtörvény

Hosszú parlamenti viták és civilekkel, valamint szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések vezettek el a földtörvény pénteki zárószavazásához. Tekintse át az MNO rövid összefoglalóját.

GB
2013. 06. 21. 6:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök június 17-én, néhány nappal a földforgalmi törvény zárószavazása előtt. A kormányfő rögzítette, az új földtörvény elfogadásával az európai uniós jog sérelme nélkül sikerül megvédeni a magyar termőföldet, „az a magyarok kezében fog maradni”.

A magyar kormány 2010 óta kiemelt témaként tekintett a földkérdésre, melynek elemi problémája volt, hogy túlzottan nagy birtokok kerültek egy-egy tulajdonos kezébe. A vidékfejlesztési minisztérium először társadalmi vitára bocsátotta a földtörvény tervezetét, majd szakmai szervezetekkel és szakértőkkel egyeztetett. A tárca az ellenzéki pártok véleményét is kikérte a kérdésben. A kormány kitartott amellett, hogy a szocialisták által támogatott nagybirtokrendszerrel szemben a kis- és a középbirtokok váljanak uralkodóvá Magyarországon. A Magyar Nemzetnek Font Sándor fideszes képviselő korábban hangsúlyozta, a földvásárlási moratórium 2014-es feloldásával erőszakos földvásárlási hullám várható.

Rengeteg tévképzet kötődik hazánkban a családi gazdaságokhoz és a szövetkezetekhez, amiben óriási szerepet játszott a szocialista rendszer negatív propagandája. Nyugat-Európában a családi gazdálkodás és a szövetkezetek közös működése a nemzetközi versenyképesség alapja. A földhaszonbérleti pályázatok eredményeként hazánkban megsokszorozódott a földhasználók száma.

A zsebszerződések elleni küzdelemben 2012 szeptembere igazi áttörést hozott. A Kaposvári Törvényszék az országban ekkor állapított meg olyat először, hogy a földhivatal jogszabálysértő módon jegyezte be egy külföldi állampolgár termőföldre vonatkozó tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba.

A földtörvény plenáris vitája tavaly októberben kezdődött, a honatyák pedig karácsony előtt abban is megállapodtak, hogy az új szabályozás sarkalatos törvény legyen.

2013 márciusában Fazekas Sándor áttételesen 168 civil szervezettel egyeztetett a készülő törvényről, melyhez mintegy 400 módosítót csatoltak. Eközben tavaszig közel 5000 hektárnyi, zsebszerződések útján kiárusított földet sikerült visszaszerezni természetvédelmi indokokra hivatkozva. Májusban megkezdődött a törvénytervezet részletes vitája, a szabályozás sorsáról pedig a pénteki zárószavazás dönt.

„Csak annak lesz joga földet venni, aki élethivatásszerűen Magyarországon földműveléssel foglalkozik” – mondta el Lázár János a 444-nek. Hozzátette: elvben vehet majd földet külföldi állampolgár is, de itt kell élnie, földet művelnie, megfelelő végzettséggel kell rendelkeznie, és még a helyi földbizottság hozzájárulása is szükséges a vásárláshoz. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár aláhúzta, a törvényt valószínűleg sokan támadni fogják, de – osztrák, francia, dán és német példák alapján – olyan elemekből rakták össze, melyeket eddig általában az Európai Bíróság jóváhagyott, és a földtörvény meg fogja járni a magyar Alkotmánybíróságot is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.