Kisbirtok, nagy vita: célba ért a földtörvény

Hosszú parlamenti viták és civilekkel, valamint szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések vezettek el a földtörvény pénteki zárószavazásához. Tekintse át az MNO rövid összefoglalóját.

A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök június 17-én, néhány nappal a földforgalmi törvény zárószavazása előtt. A kormányfő rögzítette, az új földtörvény elfogadásával az európai uniós jog sérelme nélkül sikerül megvédeni a magyar termőföldet, „az a magyarok kezében fog maradni”.

A magyar kormány 2010 óta kiemelt témaként tekintett a földkérdésre, melynek elemi problémája volt, hogy túlzottan nagy birtokok kerültek egy-egy tulajdonos kezébe. A vidékfejlesztési minisztérium először társadalmi vitára bocsátotta a földtörvény tervezetét, majd szakmai szervezetekkel és szakértőkkel egyeztetett. A tárca az ellenzéki pártok véleményét is kikérte a kérdésben. A kormány kitartott amellett, hogy a szocialisták által támogatott nagybirtokrendszerrel szemben a kis- és a középbirtokok váljanak uralkodóvá Magyarországon. A Magyar Nemzetnek Font Sándor fideszes képviselő korábban hangsúlyozta, a földvásárlási moratórium 2014-es feloldásával erőszakos földvásárlási hullám várható.

Rengeteg tévképzet kötődik hazánkban a családi gazdaságokhoz és a szövetkezetekhez, amiben óriási szerepet játszott a szocialista rendszer negatív propagandája. Nyugat-Európában a családi gazdálkodás és a szövetkezetek közös működése a nemzetközi versenyképesség alapja. A földhaszonbérleti pályázatok eredményeként hazánkban megsokszorozódott a földhasználók száma.

A zsebszerződések elleni küzdelemben 2012 szeptembere igazi áttörést hozott. A Kaposvári Törvényszék az országban ekkor állapított meg olyat először, hogy a földhivatal jogszabálysértő módon jegyezte be egy külföldi állampolgár termőföldre vonatkozó tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba.

A földtörvény plenáris vitája tavaly októberben kezdődött, a honatyák pedig karácsony előtt abban is megállapodtak, hogy az új szabályozás sarkalatos törvény legyen.

2013 márciusában Fazekas Sándor áttételesen 168 civil szervezettel egyeztetett a készülő törvényről, melyhez mintegy 400 módosítót csatoltak. Eközben tavaszig közel 5000 hektárnyi, zsebszerződések útján kiárusított földet sikerült visszaszerezni természetvédelmi indokokra hivatkozva. Májusban megkezdődött a törvénytervezet részletes vitája, a szabályozás sorsáról pedig a pénteki zárószavazás dönt.

„Csak annak lesz joga földet venni, aki élethivatásszerűen Magyarországon földműveléssel foglalkozik” – mondta el Lázár János a 444-nek. Hozzátette: elvben vehet majd földet külföldi állampolgár is, de itt kell élnie, földet művelnie, megfelelő végzettséggel kell rendelkeznie, és még a helyi földbizottság hozzájárulása is szükséges a vásárláshoz. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár aláhúzta, a törvényt valószínűleg sokan támadni fogják, de – osztrák, francia, dán és német példák alapján – olyan elemekből rakták össze, melyeket eddig általában az Európai Bíróság jóváhagyott, és a földtörvény meg fogja járni a magyar Alkotmánybíróságot is.