Felidézte, hogy az áprilisi konvergenciaprogramban még 2,3 százalékos növekedéssel számolt a kormány. A 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulat azonban előrevetítette, hogy az adatok kedvezőbben alakulhatnak: a gazdaság tovább gyorsul az idén, amit a növekedés egészséges szerkezete is támogat – tette hozzá. „Az első negyedévi, 3,5 százalékos növekedéssel Magyarország az EU-ban az első három legdinamikusabban bővülő gazdaságai közé tartozott, a második negyedévi 3,9 százalékkal pedig az első helyre került” – emelte ki.
A növekedés szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb és egészségesebb – hangsúlyozta. A gazdaság növekedése a jövedelmek bővülését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztási kiadását is emelni fogja, de emellett javítja az államháztartás egyenlegét és a munkaerőpiacra is kedvezően hat – hangsúlyozta Varga.
A miniszter kifejtette, hogy a stabil és dinamikus növekedés elsősorban a termelő szektorok javuló teljesítményével, valamint a belső kereslet élénkülésével magyarázható. A várakozásokat jóval meghaladó második negyedévi GDP-adat hátterében a piaci szolgáltatásoknak a feltételezettnél gyorsabb bővülése állhat – tette hozzá.
A miniszter szerint a kedvező kilátásokat megalapozzák a rendelés- és szerződésállományi adatok, a lakásépítési engedélyek, a fogyasztói várakozások, illetve a hazai BMI (beszerzésimenedzser-index) javulása, valamint a beruházási hajlandóság emelkedése. Emlékeztetett arra is, hogy az új prognózis egybeesik a külföldi elemzők várakozásaival.
Az előrejelzés emelésének időzítését azzal indokolta a miniszter, hogy megkezdődött a 2015-ös költségvetés tervezése, elindultak az egyeztetések a tárcákkal, és elkészült a jövő évi gazdálkodást megalapozó makrogazdasági elemzés.
Az idei, 3,1 százalékos prognózis pozitív kockázatai közé sorolta a miniszter a vártnál erősebb külső keresletet, amely a magasabb rendelésállományokon keresztül az ipar, az építőipar és az export további növekedését hozhatja. Tavaly döntött a kormány arról, hogy idén is lesz pedagógus béremelés, ami hozzájárulhat a fogyasztás növekedéséhez. Ezen túl a devizahitel-mentésnek köszönhetően magasabb lesz a háztartások elkölthető jövedelme, ami segíti a fogyasztás további élénkülését, bár ennek a hatása majd 2015-ben lesz jelentős – mondta.
Továbbra sem felmérhető negatív kockázatot jelent azonban az orosz-ukrán konfliktus. A feszültség eszkalálódása az egész európai iparnak árthat, és ezen keresztül hátráltathatja a magyar kivitelt is. A miniszter szavai szerint a 2015-ös, 2,5 százalékos növekedési előrejelzést éppen e kockázat miatt nem módosítják egyelőre. „Ha a költségvetés tervezése abba a fázisba ér, megvizsgáljuk ezt a kérdést is” – mondta.
Ismert, a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön jelentette, hogy első gyorsbecslése alapján nyolcéves rekordot döntött a magyar gazdaság bővülése; példátlan ütemben, 3,9 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Ez bőven meghaladta az elemzők korábbi várakozásait. Londoni pénzügyi elemzők már a becslés ismertetése után azt jósolták, hogy a magyar gazdaság idei eddigi teljesítménye alapján valószínűleg javítani kell majd az egész évi növekedésére érvényben lévő előrejelzéseket.
Boros Imre közgazdász azt emelte ki az MNO-nak, hogy ha a gazdaságirányítás tartja magát azokhoz az elvekhez és gyakorlathoz, amelyet a kormány az elmúlt években megszabott, akkor mondhatjuk, hogy még nem értük el a csúcsot. Csath Magdolna azt hangsúlyozta, hogy az már bizonyosan kijelenthető, hogy a magyar gazdaság kijött a válsághelyzetből.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában értékelte az adatokat. Kijelentette: amíg az emberek dolgozni akarnak, az eredmények jönni fognak. A kormányfő közölte, a növekedés nem egy egyszeri költségvetési akció vagy állami vagyonértékesítés, esetleg hitelfelvétel következménye, hanem egy „fennsík”, ahol ott tudunk maradni. Folyamatosan bővülő termelés, növekvő munkamennyiség és javuló munkaminőség van mögötte, ezért biztató az adat – értékelte.
