Boros: Akár tíz évig is fenntartható a rekordszintű bővülés

A kormánynak nem szabad meghátrálnia, folytatni kell az innovatív, piackereső gazdasági stratégiát, és van még min dolgozni – közgazdászokat kérdeztünk a nyolcéves rekord-GDP-ről.

Ezzel szemben a második Orbán-kormány alatt a fejlesztés fő iránya az, hogy ha már az export növekedésétől függ az ország gazdasága, az legyen elsősorban a magyar kis- és középvállalkozások exportnövekménye, ne a külföldieké; hiszen a magyar vállalkozások termelésének adótartalma itthon marad, míg a külföldiek offshore és egyéb ügyleteken keresztül hazaviszik – mondta a szakember, hozzátéve: egyébként a külföldön fizetett adójukból csöpög vissza Magyarországra uniós támogatások formájában, ez a pénz azonban nem az EU adománya, hanem „kőkeményen” a kiesett magyar költségvetési pénzek egy része.

Ha a kormány kitart a piacbővítés mellett, és a keleti nyitás „kezdőrúgásai” után „jön a folytatás” is, valamint megkezdi a belső piacok visszafoglalását is – erre az orosz embargó miatt várható külföldi árudömping okán most különösen égető szükség lesz –, akkor ez a sok-sok összetevő „abba az eredőbe mutathat”, hogy ez a 3,9 százalék éves szinten, vagy akár a következő tíz év átlagában is tartható, sőt meghaladható is lesz – mondta a közgazdász. Azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy ha feladja a kormány a felvállalt innovatív irányt, akkor „akár a liberálisok által jósolt” 2 százalékra is visszaeshet a GDP-növekedés.

Boros szerint nem tragédia, hogy a látványos gazdasági fellendülés ellenére a nyugati hitelminősítők nem sorolják át hazánkat befektetői kategóriába; mint mondta, egyre kevesebb befektető hallgat már a hitelminősítőkre, és egyre több a pénztárcájára, ezt az is bizonyítja, hogy a legutóbbi aukción az állampapírok bőven az amúgy is alacsony, 2,1 százalékos alapkamat alatti, 1,47 százalékos hozammal keltek el. Ez rámutat – mondta –, hogy van még tér újabb alapkamatvágásra, hiszen az alacsony infláció miatt még így is jól lehet keresni a magyar állampapírokon. Ugyanakkor erre már kevésbé van szükség, mint az utóbbi egy-másfél évben, amikor a csökkentéssorozattal „iszonyú kamattehertől” szabadították meg mind a vállalkozói szektort, mind a lakosságot – többek között ez az a pénz, ami most plusz vásárlóerőként a GDP-ben is jelentkezik.

A magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt tíz évben rendkívül gyenge volt, így alacsony a bázis; az eredmények pedig ezzel is összefüggnek – kezdte Csath Magdolna. A közgazdász szerint az mindenesetre már bizonyosan kijelenthető, hogy a magyar gazdaság kijött a válsághelyzetből.

Szerinte a kilátásokkal kapcsolatban a „növekedési motorokat” érdemes vizsgálni – így az exportot, a fogyasztást és a beruházásokat.

Az exporttal kapcsolatban jelentős javulást már nem vár a közgazdász, ugyanakkor a keleti nyitás jegyében működtetett kereskedőházak még hozzátehetnek az export bővüléséhez, ahogy a hazai kkv-szektorban is beindult már valami, de ez utóbbiak inkább csak távlati célok.

A fogyasztás is javult az elmúlt időszakban, de érdemi változást a devizahiteles probléma rendezése hozhat – mutatott rá a közgazdász. Ezt a kormány az önkormányzati választások utánra ígérte, így az emberek még kivárnak. Csath Magdolna szerint ennek a problémának – hogy ki mennyit, hogyan kap vissza, ha visszakap – a tisztázása még segíthet a fogyasztás bővülésén.

A beruházásokkal kapcsolatban a közgazdász kiemelte, hogy külföldi cégek révén jelentősebb bővülés már nem várható a következő félévben. A kkv-kat vizsgálva elmondta, hogy a növekedés érdekében keresletre van szükség a hazai piacon. A jegybank növekedési hitelprogramját a kis cégek, a mikrovállalatok nem tudták igénybe venni, de a jövőben akár ezen cégek is hozzájuthatnak kedvező kamatozású hitelekhez. A magánemberek beruházásait – például ingatlanba – pedig továbbra is az életszínvonal korlátozza, így a reálbérek alakulása is, melyben a régióban csak a románokat és a bolgárokat előzzük meg. A növekedéshez természetesen az állami beruházások is hozzájárulnak, ahogy a stadionépítések és a különböző kulturális projektek is.

A közgazdász 2014-re 3 és 3,5 százalék közé várja a hazai növekedést. A jövő évvel kapcsolatban ugyanakkor kiemelte, hogy az ukrán válság és az orosz embargó miatt rengeteg a bizonytalanság. Ez az elmúlt időszakban szépen teljesítő mezőgazdaságunkat érintheti a leginkább: ha nem tudják más piacokon eladni a termékeket az Európai Unió egyes tagállamai, úgy dömpingtermékek lephetik el a piacokat – így a magyart is –, melyek lenyomnák az árakat. Más, új piacokra van szükség – emelte ki Csath Magdolna, aki hozzátette, hogy egyes magyar cégeket is érinti az orosz gazdaság teljesítménye.