Ismert, a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön jelentette, hogy nyolcéves rekordot döntött a magyar gazdaság bővülése; példátlan ütemben, 3,9 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez bőven meghaladta az elemzők korábbi várakozásait, és mint azt Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője is elmondta, a bővülés ezúttal széles bázisú, hiszen az ipari ágazatok szinte mindegyike bővülést mutat, és a mezőgazdasági adatok is kedvezőek, ezt, azaz a kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezetű gazdaság szerepét hangoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Orbán Gábor is.
Az MNO közgazdászokat kérdezett meg a válság előtti időket idéző növekedésről és annak hatásairól.
Nagy veszteségeket szenvedett el a magyar gazdaság 2002 után, ezért már az is tiszteletet érdemlő, hogy sikerült az élbolyba kapaszkodnunk – mondta el Boros Imre az MNO-nak. A közgazdász rámutatott: bár sokáig „hátulról távcsöveztük” a térség országainak gazdaságát, most talán újra az éllovasok szerepébe kerülhetünk. A 3,9 százalékos GDP-növekedés kapcsán megjegyezte, hogy ha a gazdaságirányítás tartja magát azokhoz az elvekhez és gyakorlathoz, amelyet a kormány az elmúlt években megszabott, akkor mondhatjuk, hogy még nem értük el a csúcsot.
A magyar gazdaság idei eddigi teljesítménye alapján valószínűleg javítani kell majd a magyar hazai össztermék (GDP) egész évi növekedésére érvényben lévő előrejelzéseket – jósolták londoni pénzügyi elemzők a GDP-becslés ismertetése után.
A Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza közölte: „túl alacsonynak tűnik” a cég által jelenleg érvényben tartott előrejelzés, amely 2,8 százalékos egész évi magyar GDP-növekedéssel számol az idén. A közgazdász kiemelte kommentárjában, hogy a kelet- és közép-európai EU-gazdaságok közül Magyarország teljesített a legjobban. A szakértő szerint a magyar gazdaság aktivitásának az egyaránt laza monetáris és költségvetési politika adott lendületet.
Ugyanis most szélesebb bázison alapul a növekedés, mint a rendszerváltás óta kizárólag az exportnövekedésre hajtó korábbi gazdaságpolitika alatt. Az magas GDP-t produkált ugyan, azt viszont senki se vizsgálta, mennyi marad ennek a hasznából az országban, és mennyit visz ki a külföldi tőke az olcsó magyar munkaerővel megtermelt áruk után – sorolta Boros.