A brüsszeli testület – legújabb, csütörtökön nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint – 2015-ben és 2016-ban is a korábban vártnál lassabb gazdasági növekedésre számít Magyarországon, egyúttal csökkentette az idei költségvetési hiányra vonatkozó prognózisát is.
Ezzel kapcsolatban Giró-Szász András közölte, hogy az Európai Bizottság korábban is kisebb növekedést prognosztizált, de az idei adatok bizonyítják: a gazdasági növekedésünk tartós.
A prognózis szerint – idézte – a magyar gazdaság 2014-ben 3,3 százalékos GDP-növekedést produkált, amivel az Európai Unión belül holtversenyben a második helyet foglalja el, csak Írország előzi meg. Megjegyezte, hogy az uniós tagállamokban a bruttó hazai termék növekedése átlagosan 1,3 százalékos volt tavaly.
Az államtitkár kijelentette: a magyar gazdaság 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is tovább növekszik, és a bővülés 2014–15-ben is jelentősen felülmúlja az EU átlagát.
Az előrejelzés egyértelműen mutatja – folytatta –, hogy Magyarországon a következő években is növekedni fog a foglalkoztatottság, vagyis közelebb kerül a kormány a teljes foglalkoztatottság eléréséhez. Emellett a munkanélküliség is folyamatos csökkenő pályán marad, ahogyan az elmúlt években ez már látható volt – jegyezte meg, emlékeztetve: a munkanélküliség hazánkban csökkent a legjobban az EU-n belül, a jelzett adatok szerint tavaly 10,2-ről 7,7 százalékra. A munkanélküliség ráta ráadásul 2015-ben tovább csökken, 6,6 százalékra – fűzte hozzá.
Van magyar modell, és sikeresen működik, ezt ma már szinte mindenki elismeri – mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke Székesfehérváron, a IV. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon.
Matolcsy György kiemelte: az Európai Unióban, a globális térben és a „magyar modellel hadilábon álló” szaksajtóban is dicsérik a magyar gyakorlatot, amelynek legutóbbi helyes döntése a devizahitelek forintosítása volt.
Giró-Szász András arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar államadósság az előrejelzés szerint több mint 10 százalékkal marad alatta az uniós átlagnak. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „várjuk meg a tényadatokat a következő években is, hiszen nem először fordult elő, hogy a nagy hitelminősítők, gazdasági intézetek rosszabb adatokat, növekedést jósoltak”.
Jelezte, hogy a 2014-es államadósságra vonatkozó végleges adat február közepén jelenik meg, ezért elhamarkodottnak tartja azt feltételezni, hogy megtörik a magyar államadósság 2010 óta tartó folyamatosan csökkenő tendenciája.
Az adósság szerkezetében pozitív folyamatnak nevezte az államtitkár a devizaarány folyamatos csökkentését, így ugyanis az államadósság és Magyarország árfolyamból eredő kockázatainak csökkentése folytatódik. Tájékoztatása szerint 2010 végén 47 százalék volt a devizaarány, 2013 végén pedig 42 százalék, és 2015-re „ez még jobban csökkenni fog”.
Giró-Szász András szerint jó hír az is, hogy a legfrissebb, 2014. novemberi adatok alapján 2286,7 milliárd forint volt a háztartások kezében lévő állampapír-állomány.
Ráadásul jelentősen tovább csökkenhet idén hazánk devizaadóssága – hangsúlyozta, közölve, hogy miközben 2015-ben 2,3 milliárd eurónyi adósság jár le, a központ csupán 500 millió euró értékben bocsát majd ki új papírokat, „vagyis az állam devizatartozása 1,8 milliárd euróval lehet kevesebb a tavalyinál az idei év végén”.
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt is megemlítette, hogy a magyar gazdaság iránt folyamatos a befektetők bizalma, amit jól mutatnak az új minimumhozamok.
A magyar gazdaságpolitika legnagyobb eredményének továbbra is a 3 százalék alatti hiánycél tartását nevezte: a költségvetési hiány 2015-ben előreláthatólag 2,5 százalékra eshet, ami kedvezőbb a tavalyi prognózisnál.
Giró-Szász András összegzése szerint minden elemzésből, jelentésből, gazdasági mutatóból jól látszik, hogy Magyarország jó irányba halad, az Európai Bizottság jelentése után pedig újra kijelenthető: előbb-utóbb el kell ismernie minden gazdasági és hitelminősítésnek a magyar gazdasági modell sikerességét. A kormánynak azonban vannak még feladatai a soron következő három - három és fél évben – közölte az államtitkár, ezek között említve a bérből és fizetésből élők anyagi helyzetének további javítását, valamint azt, hogy a teljes foglalkoztatottság érdekében segély helyett munkát adjanak az embereknek. Fontosnak nevezte a rezsicsökkentés eredményeinek megvédését is. Végül jelezte, hogy a kabinet a következő években a különböző életpályamodellekkel javítani fogja a közszférában dolgozók megbecsültségét.
