„Ez olyan érzés, mintha büntetés lenne”

A Buda-Cash körül kialakult gazdasági káosz kapcsán sok olvasónk keresett meg minket, hogy elmesélje történetét.

Molnár Dániel
2015. 02. 25. 20:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Ez olyan érzés, mintha egy büntetés lenne részünkre” – meséli Ágnes nevű olvasónk keserűen, aki már kedden kora délután saját bőrén tapasztalhatta meg a zárolás következményeit: a gyógyszertár és a hipermarket kártyaolvasója is tranzakciós hibát jelzett többszöri próbálkozás után is. Ezután első útja a Budai Regionális Bank (BRB) egyik gazdagréti fiókjába vezetett, ahol – ahogy ő fogalmazott – már szinte az ajtóban várták, nem ő lehetett az első elégedetlen ügyfél. Ott elmesélték neki a Buda-Cash körül kialakult botrányt, és azt tanácsolták, hogy menjen vissza másnap, minél korábban.

Szerda reggel negyedikként érkezett a bankba, őt még vagy húszan követték, de csak üzemen kívüli ATM-eket találtak. Közölték vele, hogy minden hiába, bankszünnap van, nem fog tudni hozzáférni pénzéhez. 90 napot emlegettek, és azt tanácsolták, hogy „tessenek sűrűn érdeklődni”. Ágnes – ilyenkor természetes módon – szóba elegyedett néhány sorstársával. Egyikükben felmerült a számlanyitás ötlete egy másik banknál, hogy legalább a nyugdíjukat át tudják utaltatni valahova, de ehhez Ágnes keserűen csak annyit tett hozzá, hogy a nyugdíj átirányítása legkevesebb három hónap. (A nyugdíjak ügyében itt a megoldás – a szerk.)

Kettős könyvelést vezetett a Buda-Cash?

Az ügyfélfogadás szünetel

De ki is az a bróker?

Bukhatja a pénzét a siklósi önkormányzat

Siklósi jajkiáltás: százezer forintja sem maradt az önkormányzatnak

Saját csapdájukban a Buda-Cash ügyfelei

Hogyan menekülhetnek az önkormányzatok?

„Ma szerettem volna pénzt kivenni, mert pénteken kell műszaki vizsgára meg szervizbe vinni a kocsit.” Ezt már István meséli, aki Pécsett ütközött a Dél-dunántúli Regionális Bank (DRB) fiókjának zárt kapuiba. Szerda reggel ő is adott egy utat az ördögnek, sötét ablakok és az automaták fekete képernyői fogadták. A bő tucatnyi, épület előtt várakozó ember feszültséggel telve, de megfelelő önuralommal felvértezve diskurált, bár egyikük megjegyezte, hogy neki van ám otthon Molotov-koktél-receptje. Ugyanez a férfi azt is elmesélte Istvánnak, őt már kedden megkereste egy másik bank, hogy nyisson náluk egy új számlát. Istvánnak viszont esze ágában sincs, mint mondja, eddig nem volt semmi baja a DRB-vel, ide (illetve ennek elődjéhez) utaltatta a fizetését, most pedig a nyugdíját. Különben is, a bankfiók gyalog is kényelmes távolságra van.

Ha nem ilyen szerencsétlen a helyzet, hogy pár napon belül kell ez a pénz, lehet, hogy észre sem veszem – utal mosolyogva a zárolásra István, és közli, bízik benne, hogy azért „záros határidőn belül” hozzá tud férni a DRB-nél tartott több mint tízmillió forintjához.

Zoltán története nem a bankokhoz, hanem egészen konkrétan a Buda-Cash Brókerházhoz kapcsolódik, az ő közreműködésükkel vásárolt 2011 óta OTP- és Magyar Telekom-részvényeket. Viszont a brókerháznak csak közvetítői szerepe volt olvasónk és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) között, így joggal merül fel a kérdés: milyen elbírálás alá esik az az ügyfél, aki nem vette ki a részét a Buda-Cash által nyújtott saját termékek igénybevételében, így nem érintheti a százszoros tőkeáttétel és az emiatt kialakult káosz. Ezt a kérdést, noha költőien, de felteszi Zoltán is beszélgetésünk alkalmával, és abban bízik, hogy az ő részvényei egy esetleges felszámolás alkalmával nem fogják az eljárás részét képezni. De ha mégis – vesszük számba az eshetőségeket –, akkor komoly veszteségei lesznek. „A pénzem felét elbuknám” – közli. Ez milliókat jelent, és ő csak egy a rengeteg ügyfél közül.

Elmondja, hogy beszélt a Buda-Cash egyik brókerével, aki megnyugtatta, hogy egy országos nyilvántartás alapján is meglévőnek látják a részvényeit és kizárt, hogy olyan virtuálisan vásárolt értékpapírjai lennének, amelyek a gyakorlatban ne realizálódtak volna. A brókert idézve Zoltán még azt is elmeséli, hogy a százszoros tőkeáttételből semmi nem igaz, és a százmilliárdos veszteség is lehetetlen (bár benne is felmerül lehetőségként a mundér becsületének védelme a szakember részéről, noha nem tartja valószínűnek). Zárásként még annyit azért hozzátesz, abban bízik, hogy pár nap után elengedik a Buda-Casht, csinálhatja tovább a dolgát és lassan, egy-két héten belül ez a téma kikopik a köztudatból.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.