Ha nem ilyen szerencsétlen a helyzet, hogy pár napon belül kell ez a pénz, lehet, hogy észre sem veszem – utal mosolyogva a zárolásra István, és közli, bízik benne, hogy azért „záros határidőn belül” hozzá tud férni a DRB-nél tartott több mint tízmillió forintjához.
Zoltán története nem a bankokhoz, hanem egészen konkrétan a Buda-Cash Brókerházhoz kapcsolódik, az ő közreműködésükkel vásárolt 2011 óta OTP- és Magyar Telekom-részvényeket. Viszont a brókerháznak csak közvetítői szerepe volt olvasónk és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) között, így joggal merül fel a kérdés: milyen elbírálás alá esik az az ügyfél, aki nem vette ki a részét a Buda-Cash által nyújtott saját termékek igénybevételében, így nem érintheti a százszoros tőkeáttétel és az emiatt kialakult káosz. Ezt a kérdést, noha költőien, de felteszi Zoltán is beszélgetésünk alkalmával, és abban bízik, hogy az ő részvényei egy esetleges felszámolás alkalmával nem fogják az eljárás részét képezni. De ha mégis – vesszük számba az eshetőségeket –, akkor komoly veszteségei lesznek. „A pénzem felét elbuknám” – közli. Ez milliókat jelent, és ő csak egy a rengeteg ügyfél közül.
Elmondja, hogy beszélt a Buda-Cash egyik brókerével, aki megnyugtatta, hogy egy országos nyilvántartás alapján is meglévőnek látják a részvényeit és kizárt, hogy olyan virtuálisan vásárolt értékpapírjai lennének, amelyek a gyakorlatban ne realizálódtak volna. A brókert idézve Zoltán még azt is elmeséli, hogy a százszoros tőkeáttételből semmi nem igaz, és a százmilliárdos veszteség is lehetetlen (bár benne is felmerül lehetőségként a mundér becsületének védelme a szakember részéről, noha nem tartja valószínűnek). Zárásként még annyit azért hozzátesz, abban bízik, hogy pár nap után elengedik a Buda-Casht, csinálhatja tovább a dolgát és lassan, egy-két héten belül ez a téma kikopik a köztudatból.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!