Kémes, Nagyharsány, Drávaszabolcs. Baranya megyei kis települések, melyek közvetve vagy közvetlenül érintettek a Buda-Cash és a DRB-botrányban. Kedden, miután kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több évtizedes visszaélés-sorozatra bukkant a Buda-Cash Brókerház átfogó ellenőrzése során (fedezet nélküli, úgynevezett százszoros tőkeáttétellel kötöttek üzleteket a svájci frank árfolyamára spekulálva), azonnali hatállyal felfüggesztette a jegybank a Buda-Cash tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki. Windisch László, az MNB alelnöke szerint a kár akár a százmilliárd forintot is elérheti. Előbbi brókerház összeomlása a Dél-dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy pénzintézetre – Észak-magyarországi Regionális Bank (ÉRB) Zrt., Dél-dunántúli Takarék Bank (DDB) Zrt., Buda Regionális Bank (BRB) Dél-dunántúli Regionális Bank (DRB) – is kihat: a közös tulajdonosi háttér okán több tízmilliárd forintnyi befektetés és bankbetét fagyott be kedden. Az önkormányzatok vegyesen reagáltak a kialakult helyzetre, az MNO körbetelefonálta őket, hogyan.
– Kettős könyvelést vezetett a Buda-Cash?
– Bukhatja a pénzét a siklósi önkormányzat
– Siklósi jajkiáltás: százezer forintja sem maradt az önkormányzatnak
A kémesi DRB-bankfiókban nemcsak a helyi, de három környező település (Cún, Szaporca, Tésenfa) önkormányzatának pénze is benn van. Ugyanakkor Kémes polgármestere szerint ez elenyésző összeg (2-4 millió forint), ugyanis kis községekről van szó, ráadásul a négyből „csak” három önkormányzat pénze ragadt benn. Szolykóné Pfeifer Gabriella polgármester portálunkkal azt közölte, ha meg tudják állítani az államkincstártól és a munkaügyi központból érkező finanszírozásokat, akkor a helyzet elvileg nem veszélyezteti a működést. Véleménye szerint állami gyorssegélyre sem lesz szükség. Elmondta, hogy beszélt Tiffán Zsolttal, a térség országgyűlési képviselőjével, de egyelőre ők is ott tartanak, hogy megnézik, kinek mennyi pénze ragadt be. – Keressük azt a bankot, aki fogadóképes ilyen rövid idő alatt, a további lépések a napokban fogják kiforrni magukat – válaszolta az eddig megtett és a jövőben várható intézkedéseket firtató kérdésre a városvezető.
Szolykóné Pfeifer Gabriella a helyi DRB-fiók vezetője is egyidejűleg, így arról is tudott információval szolgálni, hogy mi a helyzet a bankfiókban. Azt mondta, 650 magánszemélynek van számlája, de ők a pénzükhöz jutnak, leszámítva néhány betétes ügyfelet. Nincs káosz, az emberek megértőek – mesélte, és megnyugtatásul hozzátette, olyan még nem fordult elő, hogy az ügyfelek ne lettek volna kártalanítva, „nem ez az első banki mizéria, amit az ország túlél”.
A felügyeleti biztosok kezdeményezésére a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa szerdára bankszünnapot rendelt el a DRB Bankcsoport valamennyi bankjánál: a BRB BUDA Regionális Banknál, a DRB Dél-Dunántúli Regionális Banknál, a DDB Dél-Dunántúli Takarék Banknál és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Banknál is.
A bicskei székhelyű Buda Regionális Bank honlapjára feltett ügyféltájékoztatóban az olvasható, hogy az MNB alelnöke, Windisch László kedden hozott végzésében a Buda Regionális Bankhoz felügyeleti biztosként a Pénzügyi Stabilitás és Felszámoló Nkft.-t rendelte ki.
A honlapon található másik tájékoztató megerősítette, hogy a banknak tilos az egymillió forint feletti betétek és más visszafizetendő források kifizetése, a bankban betét elhelyezése, bankszámlával kapcsolatos tartozások (tőke, kamat, késedelmi kamat, költség) rendezése, hitelezési tevékenység folytatása. Emellett az internetbank használatát, a bankkártya rendszer és az ATM-ek működtetését felfüggesztették, a bankszámlákról nem teljesítik az állandó/rendszeres-, a határidővel berögzített átutalási megbízásokat, a csoportos beszedési megbízásokat.
Esetleges rendkívüli intézkedésekkel (például hosszított ügyfélfogadás) kapcsolatban a polgármester-fiókvezető úgy fogalmazott, hogy ha lesz erről központi utasítás, akkor azt betartják, de egyénileg nincs kompetenciájuk ilyen döntéseket meghozni.
A drávaszabolcsi önkormányzat közvetlenül nem került bajba, ugyanis az OTP-nél vezet számlát. Az alig 700 fős településen viszont komoly gondot okozhat, hogy a lakosság egy része a DRB Banknál tartotta megtakarítását. Baráth Attiláné, a község polgármestere portálunk érdeklődésére ugyanazt magyarázta, amit szerdán a siklósi polgármester: a segélyből tengődők nem fogják kibírni, ha nem kapják meg időben a 22 500 forintot, és mivel hónap vége van, egyre közelebb van az utalás időpontja. Rögzítette: sem a fizetéseket, sem a segélyeket nem utalják át a DRB-s számlákra, viszont egyeztettek a Magyar Államkincstárral (MÁK), és abban állapodtak meg, hogy az érintettek készpénzben kaphatják meg a nekik járó pénzt. Baráthné hozzátette: ha ez a forgatókönyv valósulna meg, akkor az OTP-vel is tárgyalni kell, hiszen nem a szokásos összeget, hanem annál jóval nagyobb tételt kellene majd előkészíteni.
Arra, hogy a közeljövőben hogyan kívánják megoldani a többi DRB-n keresztül menő utalást, a polgármester egyelőre nem tudott válaszolni, mint mondta, keresik a legjobb megoldást.
„Bankot váltunk! Ebben a helyzetben egyszerűen nem tudunk mást tenni. Még ha törvényt sértünk, akkor sem” – közölte az MNO-val Beregszászi József, Nagyharsány első embere. A városvezető érthető feszültséggel a hangjában nyilatkozott arról, hogy az önkormányzat a DRB-nél vezetett számlát, így ők is kárvallottjai a Buda-Cash-összeomlásnak. Ők viszont nem várnak senkire.
Mint a polgármester hangsúlyozta, nincs mire várni, a segélyből élők és a kis fizetésüket váró dolgozók legalábbis biztosan nem bírják ki hónapokig a pénzük nélkül. Ezért az önkormányzat úgy határozott, hogy azonnal bankot vált. Az önkormányzati törvény azt nem írja elő, hogy a települések mely pénzintézetnél nyithatnak számlát, azt viszont igen, hogy egy ilyen váltást 30 nappal az új számla megnyitása előtt jelezni kell az államkincstár felé. Beregszászi József jelzi: semmiképpen sem akarnak nyíltan törvényt sérteni, már megállapodtak a MÁK-kal, és ennek fényében szüntetik meg a DRB-s számlájukat.
Mint ez a példa is mutatja, a befagyott pénzüket féltő településeknek nem kell ölbe tett kézzel végignézniük, ahogy elúszik a pénzük. Ha egyeztetnek az államkincstárral, akkor – mivel vis maior helyzetben vannak – van rá mód, hogy azonnal egy másik bankban nyissanak számlát, így legalább azt a pénzüket meg tudják menteni, amit az államkincstártól a következő utalásban megkapnának. Az esetleges kártalanítás ettől persze teljesen független.
Beremend városvezetése sem találta fel a spanyol viaszt, Theisz Ferenc polgármester ugyanazt az utat járja, mint Nagyharsány. Amikor először kerestük, épp a bankban volt, és mint utólag kiderült épp a nehéz helyzetbe került önkormányzat pénzét „mentette”. „A városnak és számos lakosnak is a DRB Banknál van számlája, úgyhogy mindenképp tenni kellett valamit. Azt egyelőre nem szeretném elárulni, hogy melyik intézetnél nyitottuk az új számlát. Az alszámlákat most intézi a bank, ha minden jól megy, holnapra már érkezhet is rájuk pénz.” Theisz Ferenc jelzi, mivel vészhelyzetben voltak, nem lehetett várni semmilyen hivatalos engedélyre az államkincstártól, de az egyeztetés itt sem maradt el a MÁK-kal. A kincstárnak is az az érdeke, hogy a szerény jövedelműek és a segélyre várók hozzájussanak a pénzükhöz.
A bama.hu korábban megírta, Beremendnek csaknem 200 millió forintnyi pénze és megtakarítása ragadt bent a DRB-nél.
A Fejér megyében található Vál a Buda Regionális Banknál (BRB) tartotta a pénzét. Bechtold Tamás polgármester az MNO-nak arról beszélt, hogy több bankkal is tárgyalásban vannak, ahol esetleg számlát tudnának nyitni. A Magyar Államkincstár készpénzben fogja eljuttatni a településnek a havi támogatást, és minden egyéb összeget. A jelenlegi helyzet felülírja azt a törvényi előírást, hogy egy önkormányzat csak egy pénzintézetnél vezethet számlát, így Vált sem izgatja, hogy a BRD-nél is van folyószámlája.
Információink szerint egyébként az államkincstárban a Buda-Cash-zárolást követően ma reggeltől leállították a Pest megyei utalásokat a DRB felé. Az érintett önkormányzatok vagy új számlát nyitnak, ahová a MÁK a jövőben utalni tud, vagy ideiglenesen a házi pénztárból fizetik a béreket és a segélyt.
Több ezer érintettje lehet a Buda-Cash körüli botránynak Somogy megyében is – írja a Sonline. Megkeresték Igal polgármesterét, aki azt közölte, hogy a város vagyona a Dél-Dunántúli Takarék Bankban (DDB) van, és mivel zárolták a pénzt, nem tudják, tudnak-e béreket fizetni egyáltalán. Cserénfa, Hajmás, Gálosfa, Kaposgyarmat és Szentbalázs önkormányzata is a DDB ügyfele, az ő pénzük is befagyott. Nagybajom városa ugyan az OTP ügyfele, de egyes projektek számlái a DDB-nél vannak, akárcsak közel ezer helyi család pénze.
A Boon.hu tegnapi cikkében azt írta, hogy a zárolás az Észak-Magyarországi Regionális Bankot (ÉRB) is érinti, így a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi- és Iparkamarának (BOKIK) a pénzét is zárolták. A kamara elnöke a portállal azt közölte, a lépés nem okoz likviditási zavart. Tiszaladány polgármestere sem esett kétségbe, hiába van az ÉRB-nél a település vagyona. Liszkai Ferenc szerint március elején feloldják a kifizetési korlátozást, addig pedig elég az az egymillió forint, amit fel lehet venni.
Munkabizottságot hozott létre a kormány, hogy felmérje mi történt a Buda-Cash Brókerháznál – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a Hír TV-nek.
A tárcavezető szavai szerint a felügyeleti vizsgálatot a Magyar Nemzeti Bank végzi, a Belügy- és a Nemzetgazdasági Minisztérium szakemberei pedig már vizsgálják, milyen kár érte az embereket és az államot.
Az állam részéről az a legfontosabb, hogy megnézzék, milyen károk történtek, milyen kört – önkormányzatokat, vállalatokat, magánszemélyeket – érint az ügy, illetve milyen mértékű kártérítési kötelezettsége lesz az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) vagy a Befektető-védelmi Alapnak (Beva) – sorolta Varga Mihály, hozzátéve: még nincsenek minden információ birtokában.
