Hiányos szabályozás

A Buda-Cash-botrány rámutatott arra, hogy hatalmas rések tátonganak a pénzügyi felügyeleti rendszeren.

Továbbra sincs válasz arra a kérdésre, hogy miként vezethette orránál fogva több mint egy évtizedig a Buda-Cash a pénzügyi felügyeletet, mint ahogy az előtt is értetlenül állnak a szakértők, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint százmilliárd forint vált köddé a brókerház kezei között. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a fenti eset rávilágít arra, hogy mekkora gondok lehettek a pénzügyi felügyeletnél az elmúlt évtizedben.

A Magyar Nemzeti Bank azt állítja, az ügy felderítése részben annak köszönhető, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) a jegybank szervezetéhez integrálták. Az MNB korábbi felügyelőbizottságának tagjai – köztük Róna Péter közgazdász – viszont lapunknak arról beszéltek, hogy a felügyelet átvételének idején még rengeteg hiányossággal küzdött a szervezet, és ezekre a bizottság tagjai felhívták a jegybanki vezetés figyelmét is. Ám mivel a bizottság nem sokkal később megszűnt, újat pedig azóta sem állított fel a jegybank, nem tudják, hogy azóta milyen lépések történtek a felügyeleti rendszer javítása érdekében. Róna Péter arra is kitért, hogy a gyakorlat, miszerint ötévente ellenőrzik a brókercégeket, szinte példátlan, a legtöbb országban évente vizsgálják meg a Buda-Cashhez hasonló cégeket.

Varga István, a leköszönt felügyelőbizottság tagja szerint maga a jegybankba integrált felügyeleti rendszer sem megfelelő, mert a banki szférán kívüli szereplőknek – ebből a nézőpontból az MNB is ennek a része – nem enged betekintést a munkába. A jegybank független szervezet, tehát a kormány sem láthat rá a felügyelet munkájára, holott a pénzügyi felügyeletnek nem lenne szabad felügyelet nélkül maradnia. – Gyakorlatilag a bankszektor ellenőrzi a bankszektort – jegyezte meg. Jelenleg nincs olyan felügyelőbizottsága sem a jegybanknak, amelyik kontrollként működhetne.

Szász Károly, a felügyelet korábbi vezetője lapunknak arról beszélt, hogy a Buda-Cash utolsó ellenőrzése azelőtt volt, hogy ő 2010 júliusában átvette a PSZÁF vezetését, s távozásáig újabb ellenőrzésre nem került sor. A brókercégtől érkező folyamatos adatok nem adtak okot gyanakvásra. Első PSZÁF-elnöksége idején pedig – a rendelkezésre álló hatósági eszközökkel élve – számos alkalommal megbírságolták a céget, mert sokszor furcsa ügyekbe keveredtek, s megszegték a szabályokat, de nem észleltek csalásra utaló jeleket.

– Most kezdődik az igazi botrány

– Pintér Zoltán, a Buda-Cash alapítója

– Így juthatnak hozzá nyugdíjukhoz a DRB ügyfelei

– Kettős könyvelést vezetett a Buda-Cash?

– Az ügyfélfogadás szünetel

– De ki is az a bróker?

– Bukhatja a pénzét a siklósi önkormányzat

– Siklósi jajkiáltás: százezer forintja sem maradt az önkormányzatnak

– Saját csapdájukban a Buda-Cash ügyfelei

Az MNB is tegnap adott ki egy közleményt, amelyben az áll, hogy a jegybank törvénymódosítást kezdeményez a felügyeleti rendszer további szigorítása érdekében. Windisch László, az MNB alelnöke pedig a Portfóliónak adott interjújában elmondta, hogy kezdeményezik az ötéves átfogó ellenőrzési ciklus gyakoribbá tételét is, de arra vonatkozóan is van már elképzelésük, hogy miképp garantálják azt, hogy egyezzenek a jegybanknak, az ügyfeleknek és az értékpapír-elszámolónak küldött kimutatások.

Windisch arról is szót ejtett, hogy a jövő héten döntés születhet a bankcsoporthoz tartozó hitelintézetek felszámolásáról, és akkor elkezdődhet az ügyfelek kártalanítása. A kártalanítás az Országos Betétbiztosítási Alap esetében 1-2 hét, ennyi idő alatt juthatnak a betétesek a pénzükhöz. A Befektetővédelmi Alap esetében hosszabb eljárásra számíthatnak a befektetők. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége tegnap jelentette be, hogy közérdekű keresetet indít a Buda-Cash Brókerház Zrt. és az érdekeltségébe tartozó DRB-bankcsoporttal szemben.

A felügyelet eddigi szabályozását a nemzetgazdasági miniszter is rossznak nevezte tegnap. Varga Mihály hibának tartja, hogy a 2009-es törvénymódosítás csak ötévenként írt elő átfogó vizsgálatot a brókercégeknél. A miniszter arról is beszélt a TV2 reggeli műsorában, hogy 84 önkormányzat számláját vezetik a Buda-Cashhez tartozó DRB-bankcsoportnál. A DRB-bankcsoportnál számlát vezetők nyugdíját a következő hetekben a Magyar Posta viszi házhoz, amíg nem nyitnak új számlát. A jegybank szakemberei egyébként jelenleg úgy gondolják, hogy nem a bankoknál történtek a visszaélések, a pénzintézetek vagyonának körülbelül harmadát kitevő 70 milliárd forint körüli összeget is a brókercég tüntette el.

Az elmúlt napokban az sem volt világos, hogy mi történt a Buda- Cash vezetőivel. Tegnap a cég vezérigazgatójának védője arról beszélt, hogy nem mentek külföldre, idehaza vannak, és a hatóságok rendelkezésére állnak. A cégvezetőket jelenleg tanúként hallgatja ki a rendőrség. Az ügyvéd azt is közölte, hogy védence a rendőrség hétfő esti razziája előtt meghallgatást kért az MNB vezetőitől, amelyen feltárta a cégcsoport 100 milliárd forinttal – megfogalmazása szerint – köszönő viszonyban álló hiányát.

A botrány a pártok szintjén adok-kapokká alakult. Az MSZP szerint távoznia kell a Buda-Cash-ügy miatt Matolcsy Györgynek az MNB éléről, és az új vezetőnek kártalanítania kell a brókerházhoz köthető bankcsoport betéteseit. A Fidesz frakciója erre azt válaszolta, hogy a szocialista brókerbotrányban százmilliárd forinttal károsították meg az ügyfeleket a kormányzati pozícióba is helyezett brókerek.