A világ egyik legnagyobb cégének, az amerikai Monsantónak a magyarországi leányvállalata – Monsanto Hungária Kft. – került széljegyre tulajdonosként azon a bábolnai földterületen, amelyről egy hónapja megírtuk, korábbi adásvétele kapcsán felvetődik a földmutyi gyanúja. A Monsantónak a széljegyen való megjelenésével ez a gyanú kezd megalapozottá válni.
Előzmény: a Monsanto Hungária bővíteni szerette volna Komárom-Esztergom megyei, nagyigmándi vetőmagüzemét, amelyet az IKR Kft.-től vásárolt meg és újított fel teljeskörűen 2013-ban. A bővítés érdekében engedélyt kért (és kapott is) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől raktárak építésére egy bábolnai, illetve egy nagyigmándi földterületen. A bábolnai oldalon, az üzemtől csak egy úttal elválasztva egy 86,76 hektáros állami föld terült el. Ebből szeretett volna magának egy darabot a társaság, de erre nem kapott lehetőséget a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől. Utóbbi azonban nem sokkal később megosztotta a területet: három darab háromhektáros részt kihasított belőle, és értékesítette őket három különböző magánszemélynek.
Kedden az LMP közölte, hogy megtette a büntetőjogi feljelentést a Monsanto zsebszerződése ügyében. Azt írta, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vélhetően strómanokon keresztül adott el termőföldet a Monsanto multinacionális óriásvállalat hazai cégének. „A hivatalosan GMO- és zsebszerződés-ellenes magyar kormány a jelek szerint maga asszisztált ahhoz, hogy a Monsanto tovább terjeszkedhessen Magyarországon, ráadásul állami földön. Az ügy ismét rámutat a Fidesz–KDNP totális hiteltelenségére: maga vesz részt zsebszerződésekben és a GMO terjedésében, miközben az ellenkezőjét prédikálja” – fűzték hozzá.
Hamarosan már egy tulajdonosa volt a három parcellának: a háromhektáros ingatlanokat a tulajdoni lapok szerint a bábolnai bejelentett lakcímmel bíró Bernáth István földműves vette meg, már 2014-ben. Bernáth István a parcellákat 2015 elején összevonta a már meglévő 1,9 hektárjával, így összesen 10,98 hektár földje lett. A földműves 2016 elején ugyanakkor már szántó és géptároló művelési ágra kért engedélyt az adott területre, idén január 17-én pedig épület létesítésének feljegyzése iránti kérelemmel élt. Ennek nyomán a korábbi szántóföld ma már „kivett telephely, udvar, géptároló és parkoló” minősítésű, és a Monsanto Hungária Zrt. tulajdona a tulajdoni lapra feljegyzett széljegy szerint. A földműves ugyanis eladta a területet a multinak, amely korábban hiába próbálta megszerezni.
Az világos, hogy miután az állam megvált tőle, a szóban forgó terület egyre értékesebb lett, ugyanakkor a mai napig nem tudni, mennyiért jutott hozzá az egészhez a földműves, illetve a Monsanto Hungária Kft. Az ügyben Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője írásbeli kérdést tett fel az agrárminiszternek, azt tudakolva: mi indokolta az ilyen módon történő telekmegosztást, és miért nem tudtak a helyi gazdák a megosztásról és értékesítésről? Továbbá volt-e értékbecslés az érintett bábolnai földterületekre vonatkozóan, illetve ha volt, ahhoz képest ezek mennyiért keltek el? A minisztérium továbbra sem talált jogsértést az ügyben, ahogy már a képviselő egy korábbi kérdésével kapcsolatban is jelezte.
Lapunk már egy hónapja feltette ugyanezeket a kérdéseket a Földművelésügyi Minisztériumnak, de mivel választ nem kaptunk, újra elküldtük a kérdéseket, kiegészítve a következőkkel. Eladhatta-e a földműves a nevezett területet? Miért nem közvetlenül a földalapkezelő adta el a területeket a Monsantónak? Mennyiért vette meg a Monsanto Hungária Kft. az összevont területet? Az ügyletekkel összefüggésben a magyar állam károsodhatott – a volt állami vagyon ilyen átjátszása miatt indít-e a szaktárca vizsgálatot? Ha igen, mikor, ha nem, miért nem? Kérdéseinket elküldtük a Monsanto Hungária Kft.-nek is, kérve, hogy a rájuk vonatkozó, illetve a céget is érintő kérdésekre válaszoljanak. Bernáth Istvánt nem sikerült elérnünk, s tegnap lapzártánkig nem kaptunk választ egyik megkeresésünkre sem.
Korábban egész világot átfogó tüntetéshullám zajlott a glifozátról és génkezelt vetőmagjairól elhíresült Monsanto amerikai biotechnológiai vállalat ellen. A demonstrálók a genetikailag módosított élelmiszerek, valamint a mérgező növényvédő szerek használata ellen tiltakoztak. A cég egyik emblematikus terméke a RoundUp nevű növényvédő szer, amelynek fő hatóanyaga a Monsanto által kifejlesztett glifozát – ez a jelek szerint növeli a rák kockázatát. Eközben viszont az Európai Vegyianyag-ügynökség, az ECHA kockázatértékelési bizottságának (RAC) márciusban közzétett értékelésében az szerepel, hogy a glifozát hatóanyag semmilyen mértékben nem minősíthető rákkeltőnek. A molekula sem a karcinogén 1A (emberen bizonyított), sem az 1B (állatokon bizonyított), sem a 2-es (bizonytalan) kategóriába nem kerülhet – állapították meg. Ez azonban nem jelenti a hatóanyag engedélyeinek azonnali megújítását – erről legkésőbb hat hónap múlva dönt az Európai Bizottság.
A Monsanto cég ezenkívül arról híres, hogy a génmódosítás elkötelezett híve, és vallja, hogy a génkezelt élelmiszerek (GMO-k) segítségével számolható fel az éhezés a szegény országokban.
Szeptemberben a Monsanto elfogadta a Bayer gyógyszergyár 66 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát, mely egyike volt a nagy értékű cégösszeolvadási ügyleteknek az iparág történetében. A VG.hu kedden azt írta, a Bayernek ahhoz, hogy megkapja az európai versenyhatósági jóváhagyást a Monsanto felvásárlására, néhány üzletágától meg kell szabadulnia, ezekre csaphat le a német vegyipari óriás, a BASF.
Korábban megírtuk, félretájékoztatott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a génmódosított szervezetek (GMO) kapcsán az Egyesült Államokban tett látogatásáról adott nyilatkozatában: a miniszter ugyanis Magyarország alaptörvénybe is foglalt GMO-mentessége ellenére efféle vetőmagokat kért tanulmányozás céljából. Májusban egyébként a Fidesz védte meg a glifozátot: szóban a génmódosítás-mentességet, az egészség védelmét hirdette, képviselői viszont az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának az ülésén ezzel éppen ellentétesen szavaztak.
A Magyar Természetvédők Szövetsége egyébként ma közleményben tiltakozott a földművelésügyi tárca új javaslata ellen, amely lehetővé tenné 0,9 százaléknyi génmódosított takarmány felhasználását a „génmódosítás-mentes” jelöléssel ellátott termékekben. A természetvédők szerint a javaslat ellentétes az alaptörvény szellemével, és félrevezetné a fogyasztókat.
