A készségek mellett a lakóhely is befolyásolja a keresetek és az életminőség közötti különbségeket. Az Európai Unióban a tagállamok között mérséklődnek ugyan az egyenlőtlenségek, ellenben az országokon belül, a régiók között többségében nő a szakadék a szegények és gazdagok között – derül ki az Eurofound összefoglalójából.
A nagyvárosi, fővárosi térségek előnyéhez hozzájárul a vidékhez képest jóval több magas hozzáadott értékű munkahely, az állások közötti nagyobb választék és az oktatás, képzés hozzáférhetősége. Ezek mellett a mindennapi élet szempontjából fontos tényezők – például szórakozás, bevásárlási lehetőségek – is mérvadók, együttesen pedig már kompenzálják az egyébként jóval magasabb lakhatási, megélhetési költségeket. A képzettebb fővárosi, nagyvárosi lakosság pedig további vállalkozásokat vonz ezekbe a térségekbe. A folyamat az agglomerációk szempontjából is kedvező.
Az elemzés ugyanakkor rámutat arra, hogy a nagyvárosi, fővárosi térségek a vidéki régiók rovására növekednek. Az erősen urbanizált részeken az alkalmazottak 85-90 százaléka a szolgáltatásokban dolgozik, jellemzően a versenyszféra cégeinél. Ezzel szemben a vidéki településeken a szektort leginkább a közszféra adja, amelynek létszáma mindenhol csökken. A jelentés megállapította, hogy a technológiai fejlődésből elsősorban a nagyvárosok profitálhatnak, a fejlett gazdaságokban pedig a folyamat során várhatóan tovább nőnek a különbségek a szegényebb és gazdagabb társadalmi rétegek között.
Magyarországon az európai trendekkel ellentétben csökkent a különbség a legjobb fizetésekkel kecsegtető budapesti térség és a legalacsonyabb kereseteket kínáló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között.
Habár a nettó kereseteket figyelembe véve az eltérés még mindig jelentős, az elmúlt években – ha lassan is – szűkült az olló.
Sok fogyatékkal élőt veszélyeztet a szegénység
A fogyatékkal élők közel 30 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés az unióban – közölte az Eurostat. A nyilvántartottak felének Bulgáriában okozhat nehézséget a megélhetés, míg például Szlovákiában az arány a 20 százalékot sem éri el. Nálunk jobb a helyzet az uniós átlagnál, a fogyatékkal élők valamivel több mint negyede van kitéve a szegénységnek.
