Hiánycikk lehet a magyar alma, igen kevés termett az idén

Kevesebb magyar alma kerülhet idén a boltokba, az árak pedig várhatóan az egész szezon alatt magasan maradnak majd – derült ki a Fruitveb előrejelzéséből. A terméktanács szerint ennek oka, hogy nemcsak itthon, hanem Európa-szerte immár második éve marad el a betakarítható mennyiség az átlagostól. A kiürült készletek miatt már a szüret előtt hatalmas drágulás söpört végig a piacokon.

Az egészséges élelmiszer fogyasztásáért kampány indul Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Rendkívüli piaci helyzetben kezdődhet meg idén az almaszüret. A gazdálkodók nemcsak itthon, hanem szinte az egész Európai Unióban az átlagosnál jóval alacsonyabb termésre számítanak. Ráadásul ez már a második egymást követő év lesz, amikor itthon és az unióban is gyengébb az almatermés. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) szerint erre eddig szinte soha nem volt példa, egy rossz évet általában egy jó vagy legalább átlagos év követett. Mivel a tavalyi gyenge termés miatt a hűtőtárolók júliusra Európa-szerte kiürültek, az étkezési piacon a nyár folyamán az egekbe szökött az alma ára. A hazai boltok polcain az átlagos 350-420 forintos kilónkénti ár helyett akár 600-700 forintos almaárakkal is találkozhattak a vásárlók. A magasabb árszintre vélhetően hosszabb távon fel kell majd készülniük a fogyasztóknak, a kilátások ugyanis a szürethez közeledve sem túl biztatók.

Az árakat ebben az évben az olcsóbb import sem töri majd le
Fotó: MTI/Balázs Attila

A betakarítás itthon július második felében a nyári almák szüretével indult, a gyenge termés és a készlethiány miatt a nyári almáért szokatlanul magas árat kaptak a termelők. Az első jelentős hazai főfajta, a Gála szürete augusztus utolsó napjaiban kezdődik. A jelenlegi becslések szerint a szüret során az árak valamelyest csökkennek majd, érdemben azonban nem lesz nagyobb különbség a nyári almák és a Gála átvételi ára között. A Fruitveb becslése szerint itthon ebben az évben 300-350 ezer tonna almát takaríthatnak be a gazdálkodók az ültetvényekről, étkezési célra ebből 100-130 ezer tonna kerülhet. Egy átlagos évben ugyanakkor mintegy 150-180 ezer tonna étkezési almára van igény, melyből néhány tízezer tonna exportra kerül. Ugyanakkor mivel Európa más országaiban is gyenge a termés, ezért a hazai étkezési minőségű alma az átlagosnál is kelendőbb lesz a külföldi felvásárlók körében. A megnövekedett exportkereslet miatt az is előfordulhat, hogy a szokásosnál kevesebb magyar alma kerül majd a hazai boltokba, az is jóval drágábban a megszokottnál. Az árakat ebben az évben az olcsóbb import sem töri majd le.

Hasonlóak a kilátások az ipari alma esetében is. A mintegy 200-220 ezer tonnás becsült mennyiség ugyanis a hazai feldolgozóipar igényeinek még a felét sem képes kielégíteni. Az üzemek mintegy 500 ezer tonna almát képesek feldolgozni egy szezon alatt. Az alapanyaghiány tehát borítékolható, a kérdés csak az, hogy az esetlegesen magasabb lengyel termés képes lesz-e valamelyest tompítani a helyzet élét. Az árak alakulását ugyanakkor a rendelkezésre álló mennyiség mellett az üzemek piaci várakozásai is befolyásolják. A koronavírus-járvány alatt Európa-szerte kevesebb sűrítmény fogyott, egy újabb hullám pedig további visszaesést eredményezhet. A hazai feldolgozók augusztus 12–13-án közzétették az idei árakat, eszerint az ipari alma kilójáért 34 és 40 forint közötti összeget fizetnek a termelőknek. A Fruitveb szerint a szezon előtti kikiáltott ár egyelőre nagyon kis mennyiségekre vonatkozik, a következő hetekben pedig várhatóan felfelé indul majd el az árszint. Érdekes ugyanakkor, hogy a bioalmaért viszonylag alacsony összeget, mindössze ötven forintot ajánlanak az üzemek, holott ebben a kategóriában is jóval alacsonyabb lehet a termés az átlagosnál.

Az árakra minden évben a lengyel almatermés van a legnagyobb hatással, Lengyelország ugyanis almanagyhatalomnak számít az unión belül. A termésbecslések itt is rendkívül képlékenyek, a vártnál 10-15 százalékkal több vagy akár kevesebb alma is teremhet idén a lengyel ültetvényeken.