Csak az itt élő külföldiek vesznek lakást a vírus idején

Németek, kínaiak, vietnamiak és szomszédos országbeliek, főként románok, szlovákok, osztrákok vásárolták tavaly a legtöbb lakást Magyarországon külföldi állampolgárként. Bár a nem magyarok által vásárolt lakásmennyiség és nemzetiségi megoszlás évekig hasonló képet mutatott, a vírus 2020-ban e téren is teljesen új helyzetet teremtett: az itt élő külföldieken kívül lényegében eltűntek a más országbeliek a hazai lakáspiacról.

Az itt lakók vásárolnak, a befektetők elűntek Fotó: Éberling András

Mintegy hétezer lakást vásároltak meg külföldiek 2019-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. Mivel tavaly összesen 157 ezer adásvétel bonyolódott, ez az összes vásárlás 4,5 százalékát teszi ki. Az arány nagyjából megfelel a korábbi évek gyakorlatának, hiszen jó ideje öt-hat százalék körüli mennyiséget jelentenek a külföldiek általi lakásvásárlások. Fontos azonban megjegyezni, hogy a külföldi vásárló sok esetben egyébként is hazánkban élő külföldi állampolgárt takar, aki ráadásul egyben eladóként is megjelenhet az ingatlanpiacon.

A KSH adatai szerint tavaly a legtöbb, 1212 esetben német állampolgár vett ingatlant Magyarországon, őket a kínaiak követik 1043 lakásszerzéssel. Nagyon más azonban az érdeklődési kör: míg tízből kilenc kínai Budapesten vásárolt, addig a németek fordítva, tízből kilencen vidéken vettek ingatlant.

A statisztikai hivatal elemzése szerint az idősebb, átlagosan 56–58 éves német, holland és svájci vevők túlnyomórészt amúgy is vidéken vásárolnak. Érdekesség, hogy a ­vietnámiak és a kínaiak kimondottan nagy értékű ingatlanokat vettek – ez nem luxusingatlant jelent feltétlenül, hanem azt, hogy szinte csak a drágább fővárosban vannak jelen. Előbbiek a megvett lakásokért átlagosan több mint hatvanmillió forintot, utóbbiak mintegy 49 milliót fizettek. Az osztrákok nagyrészt a nyugati országhatár közelében vásároltak, átlagosan 24 millió forintért. A romániai vevők 13 milliót költöttek, ők ugyanis a keleti országrész alacsonyabb árszínvonalú települé­sein jelentek meg nagyobb számban. Érdekes, hogy még náluk is kevesebbet, jellemzően 11,5 millió forintot költöttek a hollandok, ugyanis ők javarészt a Dél-Dunántúl olcsó kistelepülésein szereztek ingatlant.

– Jelenleg elsősorban az itt élő külföldi állampolgárok aktívak eladóként, vevőként és bérbeadóként egyaránt, a külföldről érkező vevők száma érthető okokból elmaradt a korábbitól. A kínai, vietnámi ügyfelek közül rá­adásul a legtöbben életvitelszerűen itt élnek, így ők idén is aktívak – osztotta meg az idei ingatlanközvetítői tapasztalatokat lapunkkal Benedikt Károly. A Duna House (DH) elemzési vezetője szerint a balatoni nyaralóknál még most nyáron is lehetett találkozni osztrák és német érdeklődéssel: ők jellemzően a drágább, exkluzívabb panorámás házakat keresték, jellemzően hosszabb távú itt-tartózkodáshoz, egyfajta második otthonként. A fővárosban tényleges befektetésnek vásárolt kiadható lakásokat az ügyfelek jellemzően a belvárosban kerestek, míg saját maguk és családjuk számára inkább nagyobb családi házat a budai oldalon vagy Pest külső kerületeiben. – Noha külföldi érdeklődő esetén van mód online bemutatásra és tárgyalásra egy-egy ingatlan esetében, de a külföldiekre is igaz, hogy igazán a személyes megtekintés után tudnak dönteni a vásárlásról, ami most sokkal nehezebb – mutatott rá Benedikt Károly, aki szerint a beutazási korlátozások feloldásával és az európai helyzet rendeződésével újra nagyobb számban jelenhetnek meg a külföldi vásárlók.

Az itt lakók vásárolnak, a befektetők visszavonulót fújtak
Fotó: Éberling András

Az Ingatlan.com adatai szerint január és október között az egy évvel korábbival szemben nyolcvan százalékkal kevesebben érdeklődtek külföldről magyarországi ingatlanért. – Korábban a külföldi vásárlók több mint fele Budapesten vásárolt, és azon belül is inkább a belső kerületekbe koncentrálódott a jelenlétük. Mivel a külföldi vásárlók fizetőképessége egy átlag magyar vásárlónál jóval nagyobb, így hiányuk előbb-utóbb érezhető lesz a budapesti árakban is – mutatott rá Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője.

A külföldiek távolmaradása átmenetileg hozzásegíthet, hogy az árszínvonal visszatérjen a hazai kereslet fizetőképességéhez. Az viszont egyelőre még kérdéses, hogy a járványhelyzet lecsengése után a hazai lakáspiac ismét vonzerőt jelent-e majd a külföldi vásárlóknak, befektetőknek

– vélekedett a szakértő.